Korrupcióba süllyedt az ellenzék
A kormányoldal továbbra is várja az MSZP és a DK politikusainak vallomását, mit tudnak a metrópénzek eltűnéséről, kik szerepelnek az Európai Csalás Elleni Hivatal dossziéjában
Demszky Gábor egykori főpolgármester írta alá az összes metrószerződést, mégis tagadja a felelősségét minden fórumon. Az ügyben áprilisig nyomoznak (Fotó: MH)
Ahogy lapunk elsőként számolt be róla december közepén, a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. április 3-ig meghosszabbította az Alstom-ügyben indult nyomozás határidejét.
A 4-es metró körüli botránynak jelenleg három gyanúsítottja van, egy személy pedig még körözés alatt áll. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az év elején tárta fel, hogy a beruházás a valós költségeknél jóval több pénzbe került, a beruházás harmadát, azaz 166 milliárd forintot ellopták, elcsalták. Minden idők legnagyobb korrupciós botrányának következtében Magyarországot 59 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség fenyegeti.
Az OLAF által kifogásolt szerződések a 2002 és 2010 közötti időszakban keletkeztek, így a jelenlegi kabinet szerint a felelősség egyértelműen a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor-féle MSZP–SZDSZ-es városvezetést terheli.
A kormányoldal továbbra is várja a baloldal, az MSZP, a DK politikusainak vallomását, hogy mit tudnak, hová tűntek a metrópénzek, kik vannak a metródossziéban, kik vettek részt minden idők legnagyobb korrupciós botrányában, kik irányították a szálakat? Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Blogstarnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a 4-es metró építésénél elcsalt összegből a 3-as metró teljes felújítását finanszírozni lehetett volna.
Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester pedig hiába próbálja tagadni a felelősségét, ő volt a felelős városvezető, aki aláírta a döntést végrehajtó menedzsment szerződését – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Csepreghy hangsúlyozta, hogy átalakították a pályázatelbírálás rendszerét, amely így a korrupció elleni harc legfontosabb tényezőjévé vált.
A bukott miniszterelnök Gyurcsány Ferenchez és feleségéhez, Dobrev Klárához köthető úgynevezett EMIR-ügyben tizennyolc-milliárd forintos büntetéssel kell szembenéznie hazánknak. A Dobrev Klára irányítása alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ugyanis 2003 és 2009 között szabálytalan közbeszerzéseket kötött, többek között egy magáncégnek, egy kft.-nek adták át a fejlesztési pénzeket kezelő informatikai rendszert (EMIR).
Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága által 2016 novemberében lefolytatott ellenőrzés
súlyos szabálytalanságokat állapított meg az említett szerződések esetében. A Fővárosi Főügyészség által indított nyomozás határidejét 2018. február 23-áig hosszabbították meg, az ügynek még nincs gyanúsítottja.
Az ügyészség még decemberben emelt vádat a Jobbik EP-képviselője, Kovács Béla ellen. A Központi
Nyomozó Főügyészség az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, háromrendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a jobbikos politikust, aki mindent tagad.
Vagyonzár biztosítja a károsultak polgári jogi igényét
Tavasszal ítéletet hirdetnek a Szeviép-vezérek büntetőügyében
Várhatóan jövő márciusban elsőfokú ítéletet hirdet a Szegedi Járásbíróság a csődbűncselekménnyel vádolt Szeviép-vezérek ügyében – értesült a Magyar Hírlap. December közepén befejezte a bizonyítási eljárást a Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zrt. csődbűntettel vádolt három vezető tisztségviselője ügyében a Szegedi Járásbíróság. A bíróság a szakértői vélemény kiegészítését rendelte el, amelyről a következő, március 2-ára kitűzött tárgyaláson hallgatják meg az igazságügyi könyvszakértőt.
Ezután már csak a perbeszédekre, és a vádlottaknak az utolsó szó jogán történő meghallgatására kerül sor, s még abban a hónapban meghozza döntését a játásbíróság büntetőtanácsa. Korábban a bíróság feloldotta a vádlottak vagyonának zár alá helyezéséről szóló végzését, amellyel szemben az ügyészség fellebbezést nyújtott be. Mint megtudtuk, a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék helyt adott az ügyészi indítványnak, így a vádlottak vagyonát zár alá helyezték. Ugyancsak helyt adott a másodfok az ügy sértettjei indítványának, így a Szeviép-ügy károsultjai az eljárásban sértettként vehetnek részt.
Az eredeti vádat másfél milliárd forint értékben nyújtotta be a vádhatóság, ez a bizonyítási eljárásban egymilliárd forintra csökkent. Így az ügy sértettjei ekkora összegben formálhattak polgári jogi igényt káruk megtérítésére. Mint korábban megírtuk, a Szeviép 2010-ben – amikor csődvédelembe menekült – csaknem tizenegymilliárd forinttal maradt adósa négyszázharminc alvállalkozónak, így ebben a büntetőeljárásban a káruk csak kis mértékben térülhet meg.
Ugyanakkor a Szegedi Járási Ügyészségen a károsultakat képviselő Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője által tett feljelentés alapján elrendelt nyomozásban a hatóság azt vizsgálja, hova tűnt az a csaknem félmilliárd forint, amit a Szeviép egyik leányvállalatának adott kölcsön, s amit Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő sofőrje vett át. Az illető jelenleg is a Botka László által vezetett város önkormányzati cégében tölt be vezető pozíciót.
Négyszázhetven károsult juthat a pénzéhez
Czeglédyék cége dolgozónként kétszázezer forinttal maradt adós
A költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba által irányított Humán Operátor Zrt. károsultjai közül négyszázhetven felnőtt korú, köztük pár tucat nyugdíjas jelentkezett a károsultakat képviselő cégnél s juthat a pénzéhez a kormányhatározatban rögzített feltételek teljesítése esetén – tudta meg lapunk. Előzetesen hatszáz felnőtt korú munkavállalót regisztrált a károsultak érdekképviseletét ellátó Likvid Kontroll Kft. annak okán, hogy tartozik nekik a Humán Operátor Zrt. A felnőttkorú munkavállalók – a diákokhoz hasonlóan – kormányzati segítséget kértek, miután a Humán Operátor arra hivatkozva, hogy az adóhatóság zárolta a számláját, nem fizetett. Mint megírtuk,
Gyurcsány Ferenc egyik cége, az Altus Portfolio Kft. három alkalommal jelentős összegű pénzt adott Czeglédy Csabáék vállalkozásának. Az indoklás szerint azért, hogy a likviditási problémákat át tudja hidalni. Elvileg tehát a Czeglédyék cégével szerződésben álló diákok és felnőttkorú dolgozók kifizetése miatt érkezett a pénz az MSZP és a DK ügyvédjének vállalkozásához, ám a „segítség” nem jutott el a diákokhoz és a dolgozókhoz.
Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, a károsultak többsége közvetlenül az adócsalással gyanúsított baloldali önkormányzati képviselő munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégével, kisebb részben pedig iskolaszövetkezetekkel állt szerződésben, amikor a nyáron kiderült, nem kapják meg járandóságukat. A legkisebb összeg, amivel Czeglédyék tartoznak, hatvanezer, míg a legnagyobb kifizetetlen bér 320 ezer forint – közölte Szabó. A négyszázhetven dolgozónak átlagosan kétszázezer forinttal tartozik Czeglédyék cége, illetve az alvállalkozó iskolaszövetkezet.
A kormányhatározat értelmében a kárt szenvedett munkavállalóknak a kormányhivatalokban kell benyújtaniuk a dokumentumokat, munkaszerződésüket, a munkavégzést igazoló jelenléti ívet. A dolgozóknak ezt a munkáltatótól kell beszerezniük, amely köteles azt kiadni. Ezt követően történhet meg a kifizetés.
(Baranya Róbert, Bán Károly, magyarhirlap.hu)
