in

Baj van! Pattanásig feszült a helyzet a szerb–koszovói határnál – Videó

Pattanásig feszült a helyzet a szerb–koszovói határon, híradások szerint Koszovó északi, főként szerbek lakta részén megszólaltak a szirénák, pánikot keltve.

Pattanásig feszült a helyzet a szerb–koszovói határon, híradások szerint Koszovó északi, főként szerbek lakta részén megszólaltak a szirénák, pánikot keltve. Egyes meg nem erősített jelentések pedig lövöldözésről is beszámoltak. A szerb hadsereg később nyilatkozatban leszögezte, hogy nem történt összetűzés a határon, és a szerb erők nem lépték át az adminisztrációs vonalat. 

Később a koszovói rendőrség viszont közölte, hogy valóban dördültek lövések, amit az utakat eltorlaszoló koszovói szerbek adtak le, de nem sérült meg senki. 

 

 

 

 

Hogy miért volt szükség a riasztásra, az nem világos, de a viszony egyébként is éppen kiélezett, miután a koszovói hatóságok bejelentették: hétfőtől a szerbek által kiállított okmányokkal nem léphetnek be Koszovó területére, illetve az autók rendszámtábláját is le kell cserélniük koszovóira. A döntés után viszont vasárnap több határátkelőt lezártak – míg mások nyitva maradtak – állítólag azért, mert a koszovói szerbek tiltakozásképpen néhol lezárták az utakat (ami egyébként nem példátlan).A Reuters emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt is történt hasonló, akkor a koszovói fegyveres erőket is mozgósították, a határ közelében pedig szerb vadászgépek repültek.

 

 

 

 

 

 

A fejleményekre reagálva Alekszandar Vucsics szerb államfő kijelentette: sosem volt még ennyire nehéz helyzetben, mint most, egyúttal felszólított minden felet, és a nemzetközi közösséget is, hogy őrizzék meg a békét. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, amennyiben Pristina üldözni vagy bántani merészeli a szerbeket, akkor Szerbia győzni fog.

Ha nem akarnak békét, figyelmeztetek: Szerbia fog győzni

– mondta. A szerb elnök később állítólag a szerb főparancsnokságon egyeztetett a lehetséges katonai lépésekről valamilyen elfajuló provokáció esetén.

 

 

 

 

Albin Kurti koszovói albán miniszterelnök beszédében szintén arra figyelmeztetett, hogy

a következő órák, napok és hetek nagy kihívást jelenthetnek és problémásak lehetnek. Azzal a fajta szerb nemzetisovinizmussal szembesülünk, amit jól ismerünk.

Korábban Vladimir Dukanovics szerbiai politikus pedig arról írt a Twitterén, „minden arra utal, hogy Szerbia kénytelen lesz nácítlanítani a Balkánt”. Ezzel arra a kifejezésre utalt, hogy Oroszország is azzal az ürüggyel indított háborút Ukrajna ellen, hogy megtisztítja a náciktól az országot.

A NATO 3700 fős koszovói békefenntartó missziója – amelyet egyébként éppen magyar parancsnok irányít – éjjel közleményt adott ki, amelyben leszögezték:

készen állnak beavatkozni, ha a stabilitás veszélybe kerül.

Tájékoztatásuk szerint a parancsnok kapcsolatban van a koszovói biztonsági erőkkel és a szerb katonai parancsnoksággal egyaránt. Kajári Ferenc dandártábornak szerb híradások szerint személyesen indult az északi területekre.

 

 

 

 

Egyes híradások szerint a KFOR katonáit már mozgósították is, és a helyszínre siettek, hogy csillapítsák a feszültséget.

 

Szerbia egyaránt jó kapcsolatot ápol az Európai Unióval és Oroszországgal, a szankciókhoz sem csatlakozott. Koszovó viszont igyekszik elnyerni az Európai Unió támogatását, éppen minap jelentették be, hogy hamarosan beadnák csatlakozási kérelmüket. Belgrád attól tart, hogy az ukrajnai helyzet bátoríthatja Pristinát, hogy kiélezze a viszonyt.

 

Történelmi harag. A koszovói albánok és szerbek viszonya Jugoszlávia felbomlásával, majd az ezt követő délszláv háborúval mérgesedett el. Miután Koszovó autonómiáját 1989-ben Szlobodan Milosevics szerb nacionalista vezető visszavonta, a helyiek párhuzamos parlamentet alakítottak, s kikiáltották függetlenségüket, amelyet később népszavazással is megerősítettek. Ezt követően passzív ellenállással próbálták kivívni, hogy a szerbek elismerjék az önálló államukat, egészen 1998-ig, amikor is kitört a koszovói háború. A délszláv háború jellegzetességei, mint az etnikai mészárlások, falurombolások itt is jelen voltak, ezek a mai napig mérgezik a két ország közti kapcsolatot. A háború végül a NATO intervenciójának köszönhetően a koszovói albánok győzelmével ért véget 1999-ben, ezt követően Koszovó ENSZ-protektorátussá vált. 2008. február 17-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet azóta 114 állam − Szerbia nem meglepő módon nincs köztük − ismert el.

 

 

(magyarnezet.hu)

 

 

LEGYÉL NAPRAKÉSZ!

 

Támogasd munkánkat egy lájkkal!

 

 

UPSZ! Kizárnák a Jobbikból a Mamuszos Molnár Enikőt

Európa leghitványabb főpolgármesterének a kedvenc szava: sz*r – Most a MÁV app sz*r szerinte