Előzményként érdemes megemlíteni, hogy a 444 egyedüliként kérdőjelezi meg a választások eredményét. Azt hiszem, hogy nem véletlenül. A Mandiner és a Heti Válasz szerint egyáltalán nem megalapozott a tömeges csalás gyanúja, hiszen 2002-ben ugyancsak 600 feletti, 2006-ban közel 400, 2010-ben bő 150, négy éve pedig 500-nál több ilyen körzet „adódott” a parlamenti választásokon.
Vagyis nagyságrendi kiugrásról szó sincs, ráadásul a most 3 százalék feletti érvénytelen szavazatot produkáló szavazókörök összes érvénytelen voksán mindössze a listás mandátumok ötöde múlt. Amely egy képviselői hely ötödrésze! A kérdést a Bajnai-kormány volt államtitkára is megvizsgálta, ő úgy látta, hogy nem történt semmi rendkívüli, erről az Átlátszóra írt egy hosszabb bejegyzést, de nem is ő az érdekes, hanem egy szavazatszámláló.
László Longauer egy minden kételyt eloszlató posztban teszi helyre a vereséget elfogadni képtelen embereket.
„Komolyan gondolja valaki, hogy a szavazat számláló bizottság mind az öt tagja alá ír két jegyzőkönyvet egyénit és pártlistást ami nem felel meg a valóságnak? Egy ilyen aláírás bűncselekmény, egytől három évig büntetik. Tegnap részt vettem egy választási bizottságban, kötelezően minden szavazólapot háromszor számoltunk meg, mindig más. A háromból két eredménynek egyezni kell.
A választók listáján, amit a választók aláírnak, az aláírásokat szintén háromszor számolják át, ennek az eredménye és az urnában talált szavazatoknak egyezni kell. Sose egyezik, két-három szavazólap mindig hiányzik, elviszik a szavazók.
Ezt jegyzőkönyvezni kell. továbbá meg kell számolni a a megmaradt szavazólapokat. A szavazók aláírásának, az urnában talált szavazózólapoknak, a reggel átvett szavazólapok és a megmaradt üres szavazólapok különbség számának egyenlőnek kell lenni. Miután ezt jegyzőkönyveztük, utána kezdjük szortírozni a szavazólapokat pártok és jelöltek szerint, a rontottakat külön tesszük. A rontottakat minden bizottsági tag megnézi, egyenként megvitatja, majd elfogadásáról szavaz a bizottság.
Az elutasított szavazólap hátuljára rá kell írni, az indokot. Minderről két jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság minden tagja aláír. Ha egy tag megtagadja az aláírást, akkor lehet kezdeni a számlálást előröl, mert nem érvényes a jegyzőkönyv. Az urnába visszakerül minden szavazólap és az összes nyomtatvány.
Majd a jegyzőkönyvet és a leplombált urnát közösen beviszik a területi választási bizottsághoz, ahol az adatokat számszakilag ellenőrzik és jelenlétünkben számítógépbe viszik. A nálad lévő jegyzőkönyv adatait 10 perc múlva az interneten össze tudod hasonlítani a választási bizottság honlapján megjelenő választókerületed adataival.
Az írott jegyzőkönyveket megkapják a pártok is az általuk a választókerületbe delegált tagjaiktól, vagy kérhetik hiteles másolatát a választási bizottságtól. A választási bizottságnál összegyűlt szavazatköri jegyzőkönyveket a jogorvoslati idő lejárta után a helyi levéltárba kell elhelyezni, ahol bármely állampolgár beletekinthet.”
(Oláh Gellért, 888.hu)
