in , ,

A nyugat megtámadta Magyarországot – Brüsszelből „szeretettel”: megtagadták a helyreállítási alap kifizetését

Miközben közel voltak a lezáráshoz a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalások, addig a gyermekvédelmi törvény elfogadása után az Európai Bizottság lefékezte a hazánknak járó kifizetéseket

 

Miközben közel voltak a lezáráshoz a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalások, addig a gyermekvédelmi törvény elfogadása után az Európai Bizottság lefékezte a hazánknak járó kifizetéseket. Holott utóbbi, mármint a gyermekvédelmi törvény értékelése uniós bírósági téma lehet a kötelezettségszegési eljárás lefolytatása után. Konkrétan ezt jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az EUrológusnak adott interjúban: rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság, és addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre a két területen mélyreható reformokat, nem fogadják el a magyar helyreállítási tervet, illetve ezzel párhuzamosan nem utalnak uniós támogatásokat Magyarországra.

Ez példa nélküli, ilyen hosszabbításra, ilyen pénzügyi elgáncsolásra még nem volt példa.

Egyértelmű, hogy politikai játszmába kezdett, hiszen a magyar gazdaság újraindítását és versenyképességét támogató tervet szakmai és nem politikai alapon értékelik az EU fővárosában.

Az előzményekről annyit, hogy az Európai Bizottság májusban kapta meg a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet: hazánk 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós pénzügyi eszközből a következő hat évre. Érdekesség, hogy a hagyományosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a Helyreállítási és Ellenállási Eszközt (angol rövidítéssel RRF-et) várhatóan elég gyors tempóban fogadják majd el Brüsszelben, tudniillik a terv az, hogy a hatéves keretből mielőbb, még az idén le lehessen hívni egy több mint tízszázalékos előleget. Ezt pedig az előzte meg, hogy az európai uniós állam- és kormányfők még tavaly decemberben, a hétéves közösségi költségvetéssel együtt állapodtak meg a helyreállítási alapról. A koronavírus okozta gazdasági sokk – bár aligha kell részletezni – padlóra küldte egész Európa gazdaságát. Olyannyira, hogy a rendelkezésre álló – első negyedéves – adatok szerint mind az unió, mind pedig az eurózóna recesszióban van. A politikai játszmát alátámasztja az is, hogy eddig senki sem jelezte Brüsszelből, hogy bármi gond lenne a magyar tervekkel, így semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar helyreállítási tervet az Európai Unió bármely szervezete elutasítsa.

Lehetne azon is lamentálni, hogy a tavaly tavasszal berobbanó járvány óta immár eltelt másfél esztendő, és még híre-hamva sincs a helyreállítást, az uniós gazdaság újraindítását szolgáló közösségi pénzesőnek.

De honnét is jön ez az uniós forrás? Ha esetleg valaki elfelejtette volna, az Európai Bizottság a helyreállítási programot kötvénykibocsátásból fedezi, s az első úgynevezett kamatszelvényű papírt már ki is bocsátották. Magyarán az EU a világ pénzpiacán hitelt vett és vesz fel ahhoz, hogy az uniós tagállamok fejlesztési tervüket finanszírozni tudják. Ebből is látszik, hogy Brüsszelben újra politikai kérdéssé igyekeznek alakítani egy tisztán gazdasági ügyet. Minden mindennel összefügg: hazánk és vele együtt a gazdasági-piaci szereplők – multicégek, bankok, de még az infrastruktúra is – szerves részei a kontinensnek.

Mi lesz velünk helyreállítási pénz nélkül? Valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb lesz megállapodás, vagyis nem kell végleg lemondani róla, ám ettől függetlenül is „combos” a magyar gazdaság. Minden előrejelzés alapján a magyar gazdaság teljesítménye akkor is hat százalék felett nőhet az idén, ha az Euró­pai Uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Jövőre pedig újabb 5,3 százalékos növekedéssel számol a magyar kormány, vagyis a gazdaság másfél év alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amit a koronavírus-válság miatt szenvedett el. A lényeg, hogy amennyiben akarná, akkor sem tudná elgáncsolni Brüsszel a magyar gazdaságot.

Ezzel együtt persze bízhatunk abban, hogy a józan ész végül felülkerekedik, sikerül észszerű megoldást találni. Ha ugyanis a jogérvényesülésért felelős uniós biztos álláspontja marad érvényben, akkor az EU nem a magyar kormányt bünteti, hanem például az itt működő nyugati és uniós cégeket, összességében pedig a magyar gazdaságot. S vele együtt Magyarországot is.

 

(Szajlai Csaba, magyarnemzet.hu)

 

 

Add tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Cseh Katalin már sejti?

Surján László: a népszavazás a legitim válasz a brüsszeli jogsértők ámokfutására