TÖBB A BOTRÁNY, KEVESEBB A TÁMOGATÓ A JOBBIKNÁL
Tovább gyengült év végére a Jobbik támogatottsága, a párt a 2014-es listás eredményétől hét százalékponttal elmaradva már csak a listás voksok 14 százalékára esélyes, ez kétszázalékos gyengülés novemberhez képest – derült ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatásából.
A cég adatai szerint a párt az elmúlt egy évben júniusban és júliusban volt a legerősebb a biztos szavazó pártválasztók körében, akkor 23 százalékon állt, azóta a népszerűsége minden hónapban esett 1-3 százalékot.
Gyengülést tapasztalt a Jobbiknál decemberben a Publicus és a Századvég Alapítvány is, ők novemberhez képest egy százalékkal mérték kevesebbnek a párt támogatottságát.
A Nézőpont Intézet felmérése alapján a baloldalon is folytatódott a hónapok óta tartó átrendeződés, a biztos szavazó pártválasztók körében 9-9 százalékos eredményével a DK és az LMP is megelőzte az ezen a bázison egy százalékot gyengülő, mindössze nyolc százalékon álló szocialistákat. Az MSZP június óta szintén folyamatosan veszít támogatottságából, amely fél év alatt 15 százalékról esett csaknem a felére, míg a Momentum jelenleg a listás szavazatok három százalékára esélyes.
ÚJABB TRÜKKÖN BUKHATNAK EL VONÁÉK
Az Állami Számvevőszék két év múlva soron következő vizsgálata valószínűleg újabb, a tavaszinál is nagyobb mértékű tiltott pártfinanszírozást állapított volna meg a Jobbiknál, ezért a párt gyorsan megszabadult a szeptemberben trükkösen vásárolt plakáthelyektől – értesült a Magyar Idők.
A kormánypártokra eközben többen szavaznának – a biztos szavazók 51 százaléka–, mint az összes ellenzéki pártra együtt. A Fidesz–KDNP a novemberi felméréshez képest három százalékot erősödött.
A kormánypártok népszerűsége a Jobbikkal ellentétesen változott, a Fidesz–KDNP június óta 10 százalékot erősödött a Nézőpont Intézet felmérése szerint. Decemberben a teljes felnőtt népesség 37 százaléka támogatta a kormánypártokat, ami ezúttal két százalékpontos növekedés az előző hónaphoz képest.
A Jobbik tábora újabb egy százalékpontot csökkenve csak nyolc százalék, ami ugyan hibahatáron belüli változás, de esetükben 2014 óta ez a legrosszabb eredmény. Az MSZP-vel továbbra is öt, a DK-val pedig négy százalékuk szimpatizál. Az LMP-t a teljes felnőtt népesség négy, a Momentumot két százaléka támogatja.
Hasonló adatokat regisztrált a Závecz Research is. Adataik szerint a Fidesznek fél éve alatt 700 ezer fővel bővült a szavazótábora, a Jobbik ismét vesztett támogatottságából, azonban az MSZP őszi visszaesése megállt, a DK és az LMP pedig öt százalékuk voksára számíthat.
A Nézőpont eredményére Simon János politológus úgy reagált: a Jobbik támogatottságának csökkenése mögött az áll, hogy a párt zavarba hozza a szavazóit. – A migránskérdés az egyik ilyen ügy, hiszen a Jobbik korábban elképzelhetetlen módon olyan baloldali pártokkal tárgyal, amelyek a bevándorlás mellett teszik le voksukat, vagy nem ellenzik azt nyíltan. Nemzeti érzelmű szavazóik valószínűleg emiatt vesztették el bizalmukat a Jobbikkal kapcsolatban – tette hozzá. Simon János rámutatott arra is: a baloldali átrendeződés főképp az MSZP viselkedésének köszönhető.
– A szocialistáknak nincs „arcuk”, míg a DK-nak és az LMP-nek van. Az MSZP Botka bukása után nem talált magára, míg Szél Bernadett és Gyurcsány Ferenc karakteres szereplői az ellenzéki oldalnak – hangsúlyozta a politológus. Simon szerint egy olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy az MSZP kiesik a parlamentből, mivel már nem középpártként tárgyal, hanem kis pártként, és úgy is viselkedik, így Gyurcsány Ferenc könnyen elszipkázza a szavazóit.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke kérdésünkre közölte: méréseik alapján az MSZP nem omlott össze, és a Jobbik mélyrepülését sem érzékelik.
Kiszelly Zoltán politológus szerint az LMP és a DK erősödése annak köszönhető, hogy az MSZP nem tudott erőt felmutatni. Úgy véli: a többi ellenzéki párt a szocialista szavazóknak tett gesztusokkal át tudta csábítani az MSZP támogatóinak egy részét.
A Jobbikkal kapcsolatban úgy fogalmazott: nem vált be a néppártosodási stratégia. – A biztos szavazókat bizonytalanokra cserélték, és ők már nem látják a Jobbikban a kormányváltó erőt – magyarázta Kiszelly.
Védenék a magyarok a keresztény értékeket
A magyarok 77 százaléka szerint olyan kormányzásra van szükség, amely megvédi az ország keresztény gyökereit, értékeit – mutatott rá a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérése. Ebből kiderült az is, hogy a magyarok többsége számára politikai attitűdöktől függetlenül fontos a keresztény hagyományok tiszteletben tartása – még a magukat baloldalinak vallók körében is 54 százalék azok aránya, akik elvárják a keresztény értékek megvédését. A nem vallásosak, ateisták esetében látható a legnagyobb megosztottság e kérdésben; 43 százalékuk egyetért, 46 százalékuk nem ért egyet a keresztény értékek védelmével. (MI)
(Borsodi Attila – Kiss Adorján, magyaridok.hu)