Csaknem százhúszmillió forintot kapott Brüsszeltől az „objektív szavahihetőség-vizsgálattal” összefüggő kutatásra és menekültügyi képzések lebonyolítására a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának fizetési listáján is szereplő Helsinki Bizottság – írta szombati számában a Magyar Idők a szervezet közhasznúsági nyilatkozatára hivatkozva.
A lap emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bírósága a héten megtiltotta pszichológusok bevonását a hagyományostól esetlegesen eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és
a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak”.
Hozzátette, hogy szinte lehetetlen lesz a valótlanságokat állító menedékkérők kiszűrése.
A luxemburgi bíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint a migránsok szavahihetőségének ellenőrzésénél alkalmazott módszerek nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest, és nem sérthetik a menedékkérők magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. A határozatból a Magyar Idők kiemelte, hogy
amikor a tagállamok azt értékelik, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozással kapcsolatos jellemzőkkel”.
Az ítéletben szerepel az is, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása céljából nem mindig szükséges a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét értékelni.
A migránsok szexuális irányultságát abban az esetekben vizsgálhatják a hatóságok, ha például egy migráns azt állítja, hogy őt homoszexualitása miatt üldözik hazájában. Számos – többnyire muszlim – országban akár halálbüntetés is járhat azért, ha valakiről kiderül, hogy mondjuk a saját neméhez vonzódik.
Ugyanez a szemlélet jellemzi a Helsinki Bizottság 2015-ben megjelent szavahihetőség-vizsgálatról szóló kézikönyvét – írta a lap, amely szerint a bizottságnál az Európai Unió Bíróságához hasonlóan azt hirdetik, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik.
Hitelesnek kell például elfogadni a migráns történetét, ha azt külső tényezők, az országinformációk megerősítik; ha viszont nem erősítik meg, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a menedékkérő hazudik. Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.
(forrás: Bácskai Balázs, 888.hu)
