Az engedélyt kiadó dormánfalvi városi önkormányzat megfellebbezte az ítéletet, de a Bákói Táblabíróság pénteken elutasította a fellebbezést. Mindez azt jelenti, hogy
A pert Csíkszentmárton önkormányzata indította, miután a temetőben megjelentek a keresztek és az emlékmű – idézte fel a lap.
A Krónika Online-nak Benkő Erika, az RMDSZ politikusa azt nyilatkozta, hogy a jogerős bírósági döntés után a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal valószínűleg végrehajtókhoz folyamodik a betonkeresztek elbontása ügyében.
A jogvédelmi szolgálat vezetője a lapnak elmondta: az alapfokú bírósági döntés Dormánfalvát bízta meg az ítélet végrehajtásával, és ez valószínűleg a mostani ítéletben sem fog változni. A további lépésekhez meg kell várják az ítélet végleges indoklását.
Januárban a Moinești-i Bíróság is elmarasztaló ítéletet hozott az úzvölgyi temetőfoglalás egyik, rongálás vádjával indított perében. A Bákó megyei város bírósága alapfokú ítéletében pénzbírságra és kártérítésre kötelezte a 2019 júniusában végrehajtott úzvölgyi temetőfoglalás egyik román résztvevőjét, aki megrongálta az MTVA csíkszeredai operatőrének a kameráját.
Román nacionalista temetőfoglalás
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.
2019. június hatodikára Dormánfalva önkormányzata
A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták. A székelyföldiek élőláncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát. Futballhuligánok csoportjai azonban a magyar élőláncot megkerülve elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.
A 2019 június 6-i események miatt a csendőrség csupán Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére, és Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére rótt ki bírságot, azonban mindkét büntetést érvénytelenítette a bíróság. Erdélyi magyar szervezetek feljelentése nyomán a moinești ügyészség vizsgálta az erőszakos temetőfoglalás ügyét, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra uszításnak a temetőnél skandált „Kifele a magyarokkal az országból!” jelmondatot.
2022-ben született az alapfokú ítélet
A Moinești-i Bíróság tavaly márciusban
Az ítélet azt követően született, hogy a Bákói Táblabíróság 2021 októberében jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A táblabíróság akkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva város és a dormánfalvi városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen.
Az utóbbi években a román nacionalisták, főleg A Nemzet Útja (Calea Neamului) elnevezésű szervezet több alkalommal is rendezvényeket szervezett a katonatemetőben.
Főtér/Krónika/MTI