„Válasz Gyurcsány reggelijére
Lövőcske költi a szót,
Pártokat eszik, dagad a máj,
Versel, mintha kéne.
Kincs.
Nem múlik, csak elvan, poshad furán.
Rémek furcsa serege mindig üldözi őtet:
Becsukom a szememet, lekörözhetnek.
Berondítottam.
De ó!
Rosseb, hogy ették is.
Csak nekem volt nyugtató.”
Kocsis Máté
