Csökkent a szegénységnek kitettek száma, ám ezt más kormányokkal szemben nem az ország eladósítása árán értük el – jelentette ki Czibere Károly felzárkózáspolitikáért felelős államtitkár egy szakmai konferencián. Tavaly a teljes népesség 13,4 százaléka, 1,3 millió ember élt a szegénységi küszöb, azaz 77 680 forint alatti jövedelemből. Ez 105 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben volt.

– Felzárkózás tekintetében is sikeres a kormány, az elmúlt négy évben csaknem egymillió embert sikerült a szegénységi veszélyzónából kimenteni, és jelenleg a 2008-ban kezdődött gazdasági válság előtti szintnél is alacsonyabb a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya – jelentette ki Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn a Védelem, aktivitás, képessé tevés című konferenciasorozat rendezvényén.

Czibere Károly szerint 2012 végén, 2013 elején történt a fordulat, azóta folyamatosan csökken a szegények és a szegénység által veszélyeztetettek száma. Az államtitkár úgy gondolja, hogy mivel 2017-ben jelentősen emelkedett a minimálbér, ez a folyamat a 2018-as statisztikákban tovább javuló eredményt hozva meg fog mutatkozni.

Itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a szegénység csökkentése – más kormányokkal szemben – nem az ország eladósítása árán történt, hanem csökkenő államadósság mellett, így nem a következő generációk fizetik majd meg a most elért eredményeket. – Az elmúlt évtizedekben ezt a morális kérdést a politika figyelmen kívül hagyta, pedig a születendő gyermekekkel és unokákkal is szolidárisnak kell lennünk – fogalmazott Czibere Károly.

– Tavaly a teljes népesség 13,4 százaléka, 1,3 millió ember élt a szegénységi küszöb, azaz 77 680 forint alatti jövedelemből. Ez 105 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben volt – ezt már Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai igazgatóságának elnökhelyettese mondta el a konferen­cián.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2016-ban 2,5 millió embert, a lakosság 25,6 százalékát érintette, 76 ezer emberrel kevesebbet az egy évvel korábbinál – tette hozzá a háztartások életszínvonaláról szóló adatokat elemezve. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés által veszélyeztetettek azok, akik a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció és a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás (amelyben kevesen dolgoznak) legalább egyikében érintettek.

Az úgynevezett mélyszegénység, azaz a mindhárom dimenzió által veszélyeztetettek száma 2016-ra 71 ezerrel, 38,4 százalékkal csökkent. A szegénységnek leginkább kitett csoportba tartoznak a gyerekek, az egyszülős családok, a nagycsaládok, a munkanélküliek, a kistelepüléseken élők, a roma népesség és az alacsony iskolai végzettségűek.

– A felzárkózáspolitika eredményei nem esetlegesek, hanem egy komolyan átgondolt, jól megtervezett munka eredményei – jelentette ki Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a felzárkózáspolitika alapjait gyermekkorban, az oktatásban kell lerakni, a gyermekeknél elért eredmények ugyanis jelentős hatást gyakorolnak a felnőttekre. – Ugyanakkor nem szabad elhinni, hogy a felnőtteknél nem lehet változásokat elindítani. Egyes programokban például 10-15 éve munkanélküli embereket is sikerült elérni, a felnőttek felzárkóztatása pedig hatással van az egész társadalomra – emelte ki a szakpolitikus.

(Varga Attila, magyaridok.hu)