Hogyan lehetséges az, hogy Brüsszel most nem csinál semmit? Azonkívül, hogy megengedte az országoknak, hogy túllépjék az ő általuk megszabott államadósság határt. Viszont decemberben Afrikának 150 millió euró repült embercsempészet ellen, majd Nigéria szintén humanitárius segélyt kapott. Iránnak, Pakisztánnak, afgán menekülteknek támogatást nyújtott. Nem mellesleg Görögország is több mint 300 millió euróval lett vastagabb a határvédelem miatt.
Mint ismeretes, Franciaország, Spanyolország és Németország mellett Olaszország is hatalmas bajban van. Összeomlott az egészségügy. Ma már 793 ember halt meg és napról napra drasztikusan növekszik az elhunytak száma. A karantén miatt összecsuklott a gazdaság. Az Unió nekik miért nem segít? Semmit nem kaptak! Se gyógyszert, se maszkokat, nem telepít ki kórházakat. A rettegett és sokat bírált Vlagyimir Putyin rohant csak segíteni az olaszoknak!
Ez lenne a nagyra becsült Európai Unió? A nettó befizetők sem kapnak segítséget. Mindenkinek magának kell megoldani a helyzetet. Elhalkultak azok az EU-s politikusok és bürokraták, akik teljes mellszélességgel kiálltak a menekültek ügyéért. Már a zöldek sem tolják a „klíma hisztit”. Greta Thunberg is elment megírni inkább a házi feladatokat, amivel elmaradt a folyamatos média szereplések miatt.
Kérdem én, hogy a komoly adminisztratív és technikai háttérrel rendelkező Európai Unió, ami folyamatosan statisztikákkal és jóslatokkal bombázza a brüsszeli parlamentet, miért nem látta előre, hogy bekövetkezik az, amitől ma pánikolnak a polgárok? Amiért felhalmoznak az otthoni háztartásban olyan dolgokat is, amire egyszerűen nincs szűkségük? Amiért a szegényebb családoknak napi szükségleteikhez sem jut már alapvető élelmiszer vagy háztartási cikk?
Az az Európai Unió, amely folyamatosan a szolidaritásról, az egységről, az összetartásról szónokol, hogy nézhette tétlenül, hogy több millió maszk ragadt be a hamburgi kikötőben? Közel tizenöt éve lehet nézni a dokumentumfilmeket és olvasni a szaklapokat arról, hogy bármikor megjelenhet vagy elszabadulhat egy szuperbaktérium vagy vírus, ami mindenre rezisztens.
Miért nincs „A” vagy „B” terv ezekre az esetekre? Ahogy láthatjuk, semmilyen egészségügyi tartalék nem volt sem a központi ellátókban, sem a kihelyezett raktárakban. Ez lenne a jó és nagyra becsült szolidáris, összetartó Európa?
Hogyan fordulhat elő az, hogy az Európai Unió által diktatórikusnak bélyegzett országok, mint például Lengyelország, Románia vagy Magyarország jobban kezeli a problémát, mint a példaként emlegetett Nyugat-Európa?
Azt a gondolkodni tudó ember tudja, hogy ezekben az országokban nincs akkora fertőzés és kicsivel több idejük van, de anyagilag sokkal rosszabbul állnak.
Románia nehezen, de kapcsolt és elkezdte építeni a mobil katonai kórházakat. Magyarország szinte az elsők között lépett és elkezdték a régi üdülőhelyek és nem használt katonai létesítmények kijelölését, átalakítását karantén kórházakká.
Lehet, hogy ezekben a „diktatórikus” országokban nagyobb a társadalmi fegyelem?
Donald Trump, az EU másik ellenség képe. Ő sem tétovázott: parkolóházakat, stadionokat építenek át karantén kórházzá. Baltimore-ban, Nashville-ben és Dallasban már működnek ezek az intézmények. Náluk is dübörög a vírus. Több mint 10.000 fertőzött van csak New York-ban.
A kínaiaktól december végén érkezett az információ, hogy baj van. Ezt követően úgy telt el a január és a február, hogy az Európai Uniónak nevezett gittegylet még egy nyomorult nyilatkozatot sem tett az ügyben, pedig ennyi idő alatt rengeteg előkészületet lehetett volna tenni, de ők inkább ültek a babérjaikon az elefántcsonttoronyban. Vagy azt hitték, hogy a nyílt határokon épp a koronavírus fog megállni és visszafordulni? Emlékezzünk csak, hány ülés tárgya volt a CEU “bezárása”? Hány elítélő, vegzáló nyilatkozatot hallottunk a témában? Mert arra mindig volt és van idő, hogy a hazánkat pocskondiázzák, mert az az igazán fontos, hisz a CEU sorsán is emberéletek múlnak, igaz?
Amikor ennek az egésznek vége lesz, amikor újra nyugodtan sétálhatunk az utcán és megölelhetjük szépkorú szeretteinket, amikor visszakapjuk a normális életünket, sok-sok kérdést kell majd feltennünk magunknak. Le kell majd vonnunk a konzekvenciákat és cselekednünk kell. Saját érdekünkben kell majd cselekednünk, ahogyan azt most is tesszük. Csak magunkra számíthatunk, ahogy most is.
Írta: Kovács Milán
pressio.hu
Oszd meg másokkal is!
