Az első idei uniós csúcs témája volt a járványügyi lépések koordinálása, valamint a vakcinabeszerzés visszásságai, amit sok ország tett szóvá az Európai Bizottság vezetőinél. Ezen kívül az Európai Unió előtt 2021-ben álló kihívásokról és a nemzeti kisebbségek védelmének semmibe vételéről is szó esett a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
A hirado.hu cikke szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy foglalta össze a konferencia eredményeit, hogy a mutáns vírustörzsek miatt a helyzet súlyos és a korlátozások fenntartása továbbra is szükséges. A legfőbb feladatnak a mutáns törzsek felderítését és terjedésük megállítását nevezte. Azokat a területeket, ahol kiugróan magas a fertőzés, sötétvörössel jelölik majd. Az ilyen zónákban szigorúbb korlátozások lesznek, és csak negatív teszttel lehet útnak indulni ezekről a területekről, továbbá a fogadó országban újabb tesztek és karanténintézkedések is várják az utazókat.
A konferencián a tagállami vezetők több vakcinát követeltek és élesen bírálták a Pfizert a csökkentett szállítás miatt. Az Európai Bizottságot (EB) felszólították, hogy tegyen meg mindent az oltás felgyorsítása érdekében, például csökkentse a bürokratikus akadályokat, továbbá az engedélyezés előtt álló vakcinákat is ki lehetne szállítani, a minél gyorsabb oltás érdekében, ezt azonban az EB nem támogatja.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője úgy fogalmazott: a csütörtöki ülésen nem született áttörés, az európai intézmények megbénultak az elmúlt hónapokban, nem képesek egy ilyen horderejű válság kezelésére. Ezt láttuk az eurózóna és a migrációs válság esetében is. A járvány témája minden bizonnyal fókuszban marad 2021-ben is, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is. Úgy látszik, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament továbbra sem tett le arról, hogy akik a liberális mainstreamtől eltérnek, azokat a szőnyeg szélére állítsák, gondolhatunk itt hazánkra és Lengyelországra.
Vera Jourová, az EB alalnöke azt mondta, hogy a magyar és lengyel polgárok szavazóurnáknál tisztázzák a jogállamisági kérdést, ez pedig a belügyekbe való beavatkozást jelenti. Ebből is az látszik, hogy az Európai Bizottságtól nem várhatunk semmiféle pártatlanságot és semlegességet a 2022-es magyar választási kampányban.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: Egyáltalán nincsen politikai akarat az Európai Bizottságban arra, hogy ezt a kérdést komolyan vegye és kezelje. Minden hónapban felmerültek olyan jogsérelmek, amelyek nemzeti kisebbségeket érintettek, a bizottság válasza pedig mindig ugyanaz volt: nagyon fontos a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme a bizottság számára, de ezek a kérdések a tagállamokra tartoznak. Ezzel szemben a bizottság folyamatosan a jogállamiságról beszél, amibe beletartozik a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme, mégsem tesz semmit az ügyben. A teljes jogállamisági számonkérés, amit művelnek, hiteltelenné válik, ha ilyen területeken nem lépnek semmit.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem tanszékvezetője úgy fogalmazott: kevés olyan uniós ország van, amely támogatja az ilyen jellegű ügyeket, hazánkon kívül talán csak Szlovénia az, amelyik beleáll ebbe a kérdésbe. Az Európai Bizottságban sem divatos ügy ez, az ilyen nemzetiségi csoportokat nem tartják kisebbségnek, kényelmetlennek érzik, hogy nemzeti ügyekről nyilatkozzanak. Ezek helyett inkább kisebbségként kezelik a migránsokat, a szexuális kisebbségeket és egyéb csoportokat.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
(pestisracok.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!
