Csaknem egymilliót kereshet egy orvos jövőre Magyarországon
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy 2017 című konferenciáján tartott előadásában az eredmények között említette a növekvő ágazati béreket, illetve azt, hogy csökkentek a várólisták és csökkent azon orvosok száma, akik külföldön vállalnak munkát.
Ismertetése szerint csökkent a kórházak adóssága is, míg 2014-ben az intézmények havi adósságrátája 4,5 milliárd forint volt, addig 2015 tavasza és 2016 ősze között ez 2,6 milliárd forintra csökkent. Az ágazati alapbéremelést említve Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, egy orvos alapbére 2019-re megduplázódik, jövőre átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz egy orvos bére. Az államtitkár az alapellátást említve úgy fogalmazott, hogy ebben a szegmensben csak pénzügyi szempontból volt érzékelhető javulás, funkcionalitásában kevés eredmény született, azonban – mint mondta – az alapellátás mindenképpen az elmúlt évek nyertese.
Gógl Árpád korábbi egészségügyi miniszter, Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, Rácz Jenő és Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszterek (MTI-fotó: Kovács Tamás)A közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának megújításáért készült Egészséges Budapest Programról szólva azt mondta, az intézményhálózat fejlesztésére az elkövetkező években 700 milliárd forint jut majd. Jelezte ugyanakkor, valószínűleg ennél többet fognak költeni a változó szakmai elvek miatt. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térről azt mondta, annak novemberi bevezetése sikertörténet, és a rendszer azóta is jól működik. A magán- és az állami egészségügyi ellátás kapcsolatáról szólva az államtitkár kifejtette, fontos, hogy a két ellátási formát úgy lehessen működtetni, hogy ne legyenek „szürke zónák”.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
A konferencián Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára hangsúlyozta, jövőre 238 milliárd forinttal jut több az egészségügyre. Az egészségügyi érdekképviseletekkel tavaly kötött bérmegállapodást jelentősnek minősítve azt mondta, a közszféra szereplői közül az egészségügyben volt a legnagyobb béremelkedés. Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos előadásában egyebek mellett kiemelte, az Egészséges Budapest Programon (EBP) belül a tíz sürgősségi társkórház tervezett fejlesztési költsége 184,7 milliárd forint.
A fejlesztésekről a szakmai egyeztetések folyamatosak, és nagyságrendileg az EBP-re tervezett 700 milliárd forintból 150 milliárd forintról már döntés született. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője előadásában azt mondta, a gyógyszerpiac és gyógyszergyártás árbevétele 2000 óta 3,5-szeresére nőtt, a gyógyszeripar árbevétele 2016-ban 944 milliárd forint volt. Úgy fogalmazott, hogy a gyógyszeripar nem válságérzékeny ágazat, amit megszenvedett, az a válság kezelése volt.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Balázs Attila)
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a patikák készletértéke tavaly év végén 42 milliárd forint volt, a patikák adózott eredménye tavaly 28 milliárd forint volt, ez a 2015-ös adathoz képest négymilliárd pluszt jelent.
(hirado.hu)
