Mária körlevele

Már egyházi témákban is igét hirdet Vásárhelyi Mária bozótharcos, noha csak a József Attila Színház Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöki teendőire kérte föl a bomlott főpolgármester a minap. A felügyelő asszony mások közt e gondolatsort írja a Városi Kurír portálon: „A keresztény nagy egyházak befeküdtek a hatalomnak, feladták hivatásukat és autonómiájukat, nem törődnek az oltalomra szorulókkal, a szegényekkel, az elesettekkel, nincs bennük könyörület és segítő szándék. […] Viszont ha jön a verdikt, akkor képesek a szószékről beleállni a politikai küzdelembe, a választások előtt »lelkiismereti« útmutatást adni híveiknek.” (Forrásmegjelölés nem lévén, axiómaként kell értelmeznünk a leírtakat. Vásárhelyi-axiómaként – arrafelé van ilyen…) De majd jön a rendszerváltás, figyelmeztet a szerző, és akkor jaj lesz ezeknek a békepapoknak, „kiderül, hogy nem Istent, hanem a hatalmat szolgálták”. Régi olvasója lévén a harcos asszonykának, kijelenthetem, dacára az írás rakásnyi meseelemének, az elismerés hangján kell szólnunk arról a hervadhatatlan igyekezetről, amellyel évtizedek óta próbálja őrizni és továbbadni az utókornak a hajdani SZDSZ tenyérbemászó szellemiségét.

Hogy megértsük Máriánk mozgatórugóit, jó tudni, tőle származik a veretes kijelentés: „Magyarország demokratikus átalakulását az elmúlt évszázadban egyetlen magánszemély sem támogatta oly bőkezűen, mint Soros György.” Rólunk, „túloldali” hírlapírókról viszont nincs nagy véleménnyel: „A sértett középszer ül tort a tehetség és a teljesítmény felett […], amíg ezeknek szavuk vagy befolyásuk lesz, addig Magyarország nem lesz nemzet.”

Kár a gőzért, nem ajánljuk fel az országot Máriának! (Ennek.)

(Pilhál György, magyarnemzet.hu)

Oszd meg másokkal is!