A Vas utcai Ripacsda (SZFE) bentlakásos forradalmárait tegnap levitték sétálni, hogy elintézzék folyó ügyeiket. Útjukra elkísérték őket a DK rohamnyugdíjasai és az Apró Antal akciókör önkéntesei. A sétálók lefotóztatták magukat a Szabad Sajtó úton, ahol szokták, így már számukra is látnivaló: feleannyian sincsenek, mint Gordonka első visszatérési kísérletekor, a Milla-tüncin. Fogyogatnak. Igen-igen szomorú. Miként az is, hogy hiába vágytak rá mindennél jobban, tegnap sem érkeztek a mentesítő rendőri pofonok, s így nehéz eljátszani a diktatúra mártírjait. Végül kénytelenek voltak visszakullogni a megszállt melegedőbe. Nem könnyű egy mai vágyforradalmár élete, na. Ahogy a művelt szingalézek mondják: „So sad!”
Felemelő érzés volt! Kiközösítettük Orbán Viktort, helyesebben ő saját magát. Legalább százezren ünnepeltünk nélküle”
– írja egy igen kedves tüncikéző tegnapról. Százezer. És még ki is közösítették Orbánt. Micsoda bátorság ez, kérem! E zord időkben, mikor bármelyik pillanatban jöhet az emberfiáért a fekete autó, vagy egy gumilövedék a szembe! Sőt, akár órákig térdepeltethetik a Rádió udvarán, lovasrohamot kaphat az arcába a Károly körúton, vízágyút a Deákon! S ők mindezzel dacolva kiközösítik a diktyt? Én kis hőseim!
Az már most látszik, hogy a kiközösítés hatására Orbán bukni fog. Legkésőbb 2011-ben. Az IMF és az unió ezt már nem fogja annyiban hagyni. Tavares-Sargentini is ír egy még keményebb jelentést, és akkor annyi lesz neki. Fenntarthatatlan a rendszer, ahogyan azt a Népszava is megjövendölte még 2010-ben. Futhat Moszkvába vagy Phenjanba, de nem lesz számára mentsvár a Föld egyetlen zugában sem – ezt pedig maga Andrescu Negru-Ghior vetítette előre mély bölcsességgel és humanizmussal.
Ám ha ennyi sem lenne elég, akkor a végleg elhallgattatott Klubrádióban drága Albán úr olyan okosakat hümmög majd, amiktől lehetetlen lesz nem lemondania! A lemondásig hátralévő csöpp idő akár fél lábon is kibírható.
Már csak azt nem értem, hogy az örökre beszántott Indexen (amely a terror hatására kettővé szűnt meg) és a még meglévő egy-két függetlenobjektív szabadsajtóban miért csak tízezer tüncizőről írtak? Miért bagatellizálják el az SZFE-forradalmat? Tán ezeket is beszántotta már a NER?
De vissza a tüntetés szívcsakrájához: hogy kiközösítették Orbánt! Igaz, arról nem jött hír, hogy valaha egy közösségbe tartoztak volna. A Miniszterelnökség nem sűrűn tartozott az SZFE kötelékébe, de még az ELTE jogi kara sem, ahol a miniszterelnök végzett. Szóval ez az egész kiközösítősdi inkább amolyan szimbólum. Mint amikor Petike bevágja a durcit az óvónénire, mert az nem engedte neki fölgyújtani az ebédlőasztalt. Meg is fogadja, hogy büntetésből nem néz rá kerek egy napig. Aztán fél óra múlva szégyenszemre kénytelen fölfüggeszteni a lázadását, hogy még egy pohár kakaóhoz jusson… Időnként a legképzettebb forradalmárokra is rájön a szükség, tudniillik. (Lásd még: Vas utcai kínlódások az internet körül.)
Természetesen a kiközösítés nem azt jelenti, hogy a Vas utcai Ripacsda forradalmárai ne lennének elképesztő nyitottak. A hárommilliárdos állami támogatásra például kifejezetten. Az jöhet. Nyitottak ők mindenre. Kivéve, persze, bármiféle változásra. Meg Vidnyánszky Attilára, Rátóti Zoltánra, Lajos Tamásra. No és bármilyen új tanárra, akivel nincs legalább egy közös szépszülejük. (Lásd még: belterj.) A nyitottságba értelemszerűen nem értendő bele, hogy elvből elutasítanak bármiféle konzervatív, nép-nemzeti, klerikál-fasiszta tanárt, vezetőt – hiszen az ilyen semmi esetre sem lehet az ő mércéjük szerinti szakember. Ember se nagyon. Azt pedig, hogy ki konzervatív, nép-nemzeti és klerikál-fasiszta, ők döntik el – pofa alapján, közfelkiáltással.
Szóval ez a világ legnyitottabb, legbefogadóbb egyeteme – azért is szigszalagozták körbe, hogy a hülyék számára is láthatóvá váljon.
- Végtelen toleranciájuk jele tehát a blokád, a szigszalag és az élőfalas őrség.
- Törvénytisztelők is: ezért szálltak meg egy tanintézményt. Persze, azt ne várja tőlük senki, hogy olyan jogszabályokat tartsanak be, amelyeket nem ők hoztak, vagy amelyek nekik nem tetszenek. Még mit nem!
- Páratlan következetességüket példázza: az illegitimnek tartott kancellárt azonmód legitimnek tekintik, ha arról van szó, hogy végre utalja az ösztöndíjacskájukat.
- Párbeszédre nyitottságuk abból is kiviláglik, hogy nem tárgyalnak.
- Igazmondási képességeiket pedig az summázza, hogy kezdetben spontán blokádról beszéltek, később mégis elkotyogták, jól begyakoroltatták velük az egész megszállást, előre.
A Vas utcai Ripacsda fiai és lányai mindemellett hittel hisznek az egyetemi „anatómiában”, tehát a bonctanban. Élve boncolnak bárkit, aki ezt kétségbe vonja. Ám az a helyzet, hogy már senki sem vonja kétségbe, bármit mondjanak. Ugyanis a sztratoszféra magasából tojik az ország a pitiáner zsarolásaikra, bohóckodásukra. Az egész ország (mínusz tízezer). Mint a szorulásos, úgy erőlködhetnek, akkor sem lesz oszlatás. Mert az illetékesek pontosan tudják, hogy erre megy ki a játék.
Hiába olvasták föl elalváshoz csórikáimnak az Alinsky–Popovics-mesekönyv vonatkozó fejezeteit; hiába tanították be nekik a nyári anarchistaképzőben, hogyan provokálják ki a mentesítő rendőri pofont – az csak nem érkezik. És nem is fog. Ha toporzékolnak, akkor sem. De azért toporzékoljanak csak: egyre szórakoztatóbb.
(Pilhál Tamás, pestisracok.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!
