in ,

NAT: hazugság, hogy nem volt egyeztetés!

MARUZSA ZOLTÁN: ELŐRE TUDTUK, HOGY MELYEK LESZNEK A NAT-OT ÉRŐ TÁMADÁSOK FŐ IRÁNYAI

Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra rea­gált azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként maximálja a tanulók terhelhetőségét – hangsúlyozta lapunknak a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint a változtatások szakmai megalapozottságát jól jelzi, hogy a Nemzeti alaptanterv elvi alapjait és a tantárgyak többségét nem éri érdemi kritika, a bírálatok hangsúlyosan az identitásképző tárgyak esetén jelennek meg, ráadásul meglehetősen kiszámítható módon. Az államtitkár lapunknak arról is beszélt, hogy a tantervi változások mintegy negyven tankönyv átdolgozását teszik szükségessé, de mivel főleg tananyagcsökkentés várható, a munka időben elkészül.

 

 

– Nagyon vegyes kritikákat kapott az elmúlt hetekben a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervi csomag. Balliberális oldalról össztűz zúdult a szabályozásra, igaz, szakmai helyett szinte csak politikai jellegű támadásokat kapott. Mit szól a fogadtatáshoz?

– Számítottunk arra, hogy egy ilyen súlyú dokumentum, mint a Nemzeti alaptanterv, nem kerülheti ki a kritikai, politikai vitákat. A baloldal nyíltan a liberális oktatás híve, kormányzásuk alatt is abba az irányba mozdultak el, és most is liberális iskolákat akarnak, ahol a nemzeti identitás háttérbe szorul, mi azonban nem ilyet akarunk és nem erre kaptunk felhatalmazást a választóinktól. Ahogy az Egyesült Államokban természetes, hogy haza­fias nevelést kapnak a gyermekek, ennek Magyarországon is természetesnek kell lennie. A NAT ezért vállaltan hazafias, gyermekközpontú és a XXI. századhoz igazodó társadalmi, pénzügyi, állampolgári ismereteket tartalmaz, erősítve a nyelvoktatást, biztosítva a természettudományos ismeretek összevont oktatásának lehetőségét és csökkentve a diákok óraszámát. Támadás és bírálat elsősorban az identitásképző tantárgyak, a történelem- és a magyartananyag esetén jelenik meg, legmarkánsabban a magyar irodalomnál. Ez nem ért minket váratlanul, Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan, és a Magyartanárok Egyesülete sem halmozott el bennünket a dicséreteivel 2010 óta; ők kezdték a kritikát, aztán többen átvették. Az Országos Diáktanács ülésén egyébként beszélgettünk a nemzeti tartalmakról, és ott előre felvázoltuk, hogy a várakozásaink szerint melyek lesznek a NAT-ot érő támadások fő irányai, sőt még azt is tudtuk, mely vidéki városokban lesz jelentősebb mozgolódás. Ott, ahol szokott: Miskolcon és Pécsett. Ez a jóslás elég jól bejött, ahogyan az is, hogy a pártpolitikai kritika előtt felépítik a „független civilek” kritikáját. Ez mifelénk így megy.

 

– Tegyük tisztába! Hány ember dolgozott összesen az alaptanterven és a kerettanterveken, illetve mennyi véleményt dolgoztak bele az anyagokba?
– A NAT-ot és a kerettanterveket szűken számolva is mintegy százötvenen írták. Csépe Valéria professzor asszony első csapata nagyjából száz főből állt, majd amikor Hajnal Gabriella miniszteri biztosként átvette a koor­dinációs feladatokat, további mintegy negyven kolléga kapcsolódott be a napi munkába. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden tantárgy esetén összeállt egy három-nyolc fős szakmai bizottság, amely az adott iskolai szakasz (például matematika 1-4. évfolyam) tantervének kidolgozását elvégezte. Az elkészült dokumentumhoz pedig további többszázas nagyságrendben érkeztek külső szakmai javaslatok, észrevételek, amelyek közül a szakértők sokat beépítettek. 2018 őszén vált nyilvánossá az első verzió, bárki észrevételezhette. Aki nekünk írt, azt minden esetben megválaszoltuk. Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság.

– Hányféle kerettanterv lesz? Ha jól tudom, még nem jelent meg mindegyik.
– A kerettantervek a NAT-tal párhuzamosan elkészültek, és komoly deregulációs folyamaton is átestek: a kormány kifejezett célja volt ugyanis, hogy ezek a korábbi gyakorlattól eltérően ne miniszteri rendeletként, hanem tárcadokumentumként jelenjenek meg. A döntő többségük már hozzáférhető, egyes esetekben további pontosítás szükséges, de ez is folyamatban van. Profilonként, iskolatípusonként különböző kerettantervek készültek, tehát külön szabályozás lesz pél­dául a hatosztályos gimnáziumoknak, megújul a két tanítási nyelvű, a kollégiumi és a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásáról szóló irányelv is. A választható órák sokféle kombinálási lehetősége miatt összességében legalább ötven dokumentumról beszélhetünk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a jövőben is lesz mód arra, hogy az iskolák saját döntésük alapján akár a standardtól eltérő, egyéni működési rendben folytassák tevékenységüket.

– A pedagógusok szakmai szabadsága hogyan változik ősztől?
– Minden tantárgy esetén igaz, hogy csak nyolcvan százalékig töltötték meg az óraszámokat tartalommal, tehát húszszázaléknyi szabad órakeret marad. Ez pontosan tízzel több, mint eddig, vagyis lényegében megduplázódik a pedagógusok lehetősége arra, hogy saját témákat vigyenek be az óráik­ra. Az intézmények ezenfelül rendelkeznek eltérő számú szabad óraszámmal, amit kedvük szerint csoportosíthatnak azokhoz a tantárgyakhoz, amelyek szerintük fontosak, például érettségi előtt álló évfolyamok felkészítő fakultációi­ra vagy az iskola profiljába illő egyéb foglalkozásokra. Ezeken túl az órakeretek között is tízszázalékos mértékben átcsoportosíthatnak. Jó hír, hogy a diákok terhei ezzel együtt is csökkennek, hiszen most minden évfolyamon megadja a NAT, hogy heti hány órája lehet a diáknak. A korábban hatályos NAT-ban nem volt maximum, emiatt emelkedtek az óraszámok, sok intézmény ugyanis a csökkenő tanulólétszám mellett úgy akart vonzóbb lenni, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, ezzel ugyanakkor nagyon megnövelte az óraszámokat. Középiskolában egyes helyeken heti 40-41 óra is előfordult, ám ez sosem a NAT-ból következett, hanem abból, hogy nem volt maximum. Most ez a helyére került, az új NAT visszafogja ezt a burjánzást. Heti 34 óránál – néhány kivételt leszámítva – még a 12. évfolyamon sem lehet többet szervezni.

– Az új tananyaghoz új tankönyvekre is szükség van. Ezek hogy állnak?
– A tankönyvjegyzéken körülbelül háromezer tétel szerepel. Ezek közül lényegében csak az 5. és 9. osztályos könyvek érintettek az idei évben, hiszen elsőben még nem jellemző a tankönyvek használata. Negyven-ötven tankönyv átdolgozása szükséges, de teljesen új tartalom kevés van, inkább a tananyagcsökkentést kell átvezetni, így biztosan nem csúszunk ki az időből. Talán magyarból van jelentősebb átstrukturálás, illetve a történelem tárgynál a magyar történelem aránya növekedett az egyetemeshez képest. A kerettantervek kidolgozásában részt vevő szakemberek egyébként a tankönyvek átdolgozásának felügyeletét is segítik. A tankönyvrendelés várhatóan idén is elkezdődhet április elsején, a módosításban érintett kiadványokat pedig június 15-ig dolgozzák át.

– Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése kapcsán sokáig szó volt az iskola-előkészítő évfolyam bevezetéséről, ám ennek nincs nyoma a végleges NAT-ban. Miért döntöttek úgy, hogy szükségtelen ez az újítás?
– Az előkészítő évfolyamról sokat beszélgettünk, és a 2018-ban közzétett eredeti vitaverzió még tartalmazta a bevezetését. Aztán a belső egyeztetések során egyre inkább világossá vált, hogy nem lesz rá szükség. Igazából az előkészítő évnek azokban az országokban van nagy jelentősége, ahol nincsen kötelező óvoda. Nálunk a hároméves kortól kezdődő óvodáztatás és a rugalmas iskolakezdési szabályok gondoskodnak arról, hogy a gyerekek megfelelő, alapos előkészítésben részesüljenek. Az iskolakezdés alóli felmentési kérelmek száma egyébként messze elmaradt attól a több tízezres számtól, amit az ellenzék vizionált. Sok gyermeknek – akikről már volt szakvélemény – be sem kellett adnia semmilyen halasztási kérelmet, az Oktatási Hivatal által elbírált esetek többségé­ben pedig helyt adtak a szülői beadványokban foglaltaknak. Pontos adatokat a beiratkozáskor fogunk tudni, de egyelőre az látszik, hogy várha­tóan csak kismértékben fog csökkenni azok száma, akik a kelleténél egy évvel tovább maradnak az óvodában.

– A nyelvoktatásban hogyhogy nem lett követelmény a 12. évfolyamon a B2 szintű tudás? Korábban a kormány a felsőoktatási felvételi feltételéül akarta szabni a középfokú nyelvvizsgát, de végül visszavonták ezt a szigorítást, részben azért, mert a közoktatás sem készíti fel a tanulókat erre.
– A NAT úgy fogalmaz, hogy a 12. évfolyam végére a diák képes lehet elérni a B2 szintet, de legalább a B1 szintnek megfelelő középszintű érettségit teljesíteni tudja. Ez reális elvárás. Ha azt állítanánk, hogy B2 nélkül nem lehet lezárni a tanulmányokat, akkor a számonkérés nem működne. A 2012-es NAT-hoz képest így is jóval markánsabban jelenik meg a B2 mint elérendő cél, de ez ma még nem lehet feltétele a bizonyítványszerzésnek. Mindenképpen pozitívum azonban, hogy kommunikációorientáltabb a tananyag, illetve hogy az új NAT próbál szakítani a nyelvoktatás régi rákfenéjével, a túl sok nyelvtanozással, ehelyett a modern nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt. Változás az is, hogy az új NAT nem tartalmaz kitételt arra vonatkozóan, hogy melyik lehet az első idegen nyelv, tehát választhatnak az iskolák. Íme egy újabb szabadság.

– Várható-e, hogy a tantervi szabályok változása előbb-utóbb magával hozza a PISA-mérés vagy a kompetenciamérések eredményének javulását?
– A következő PISA-mérésen – ami már jövőre lesz – biztosan nem várható még markáns változás a tanterv miatt, hiszen a felmenő rendszerű bevezetés miatt eleve kell idő a módosítások kifuttatásához. Nem a mérési eredmények miatt volt egyébként szükség a NAT módosítására, hiszen a magyar tanulók a legutóbbi PISA-teszten minden területen javulást mutattak már most is. A kompetenciafejlesztés, a digitális készségek erősítése azonban jelentős eredményeket hozhat, és sokat várunk az okostankönyvek elindításától is, amelyek átszabják majd a tanulási módszereket és gyakorlatot; ezért optimista vagyok.

– Hogyan készülhetnek fel a pedagógusok a NAT hozta változásokra? Milyen továbbképzések indulnak nekik?
– Az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ fog tájékoztatókat, képzéseket indítani a következő hónapok folyamán, illetve országos lefedettséggel szerveznek majd tantárgyi tájékoztató konferenciákat is, bevonva a szaktanácsadókat és a tantárgygondozókat is. A felkészítés már tavasszal elindul, a nyári szünetet tehát már mindenki úgy kezdheti el, hogy tudja, mi vár rá a következő tanévtől.

– Végezetül engedjen meg egy olyan kérdést, amely nem kötődik a tantervi változásokhoz. Átalakulás alatt áll a teljes szakképzési rendszer is, ahol ősztől új iskolaszerkezet debütál. Az oktatókat harmincszázalékos béremeléssel, rugalmasabb foglalkoztatási feltételekkel csábítják. Nem tartanak attól, hogy a szakképzés a köznevelésből fog elszívni jelentősebb létszámban pedagógusokat?
– A szakképzés más útra lép a foglalkoztatás terén is, ezzel kapcsolatban pró és kontra is sorolhatók érvek. Biztosan lesz helyezkedés, de korántsem lennék biztos abban, hogy ez egyirányú lesz.

(Csókás Adrienn, magyarnemzet.hu)

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hisztériakeltés! A HVG szerint 100 ezer fertőzött van Magyarországon – A mindenszo.hu az NMHH-hoz és a Rendőrséghez fordul

Pilhál Tamás – Ez a bíró engedte szabadon a 17 éves Csengét vízbe fojtó gyilkost!