Miközben Franciaországban polgárháborús állapotok uralkodnak, addig a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron Németországban pitizett a német kancellárnál, Angela Merkelnél.
Franciaországban elszabadult a pokol. Több tízezer ember vonult az utcára a hétvégén, hogy tiltakozzon a francia kormány gazdaságpolitikája ellen.
Emmanuel Macront láthatóan nem zavarja, mi történik Franciaországban, hiszen vasárnap Berlinben, a német szövetségi parlamentben (Bundestag) mondott beszédet a világháborúk, a diktatúrák, a jelenkori háborúk és a terrorizmus áldozatainak emléknapján.
Fotó: AFP
A köztársasági elnök kifejtette: Franciaországnak és Németországnak új fejezetet kell nyitnia Európa történetében, mert az Európai Unió (EU) a mai állapotában nem tud megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Fenyegető biztonsági helyzet, klímaváltozás, digitalizáció, mesterséges intelligencia, migráció – sorolta Macron a veszélyeket, melyekre álláspontja szerint a francia-német tengelynek kell választ adnia, mégpedig úgy, hogy még szorosabbra fűzik a gazdasági, politikai kapcsolatokat.
Legyünk őszinték, lássuk be, hogy határőrizeti politikánk, közös védelempolitikánk, viszonyulásunk a digitális világhoz és pénzügypolitikai függetlenségünk mind olyan terület, amellyel törvényeink mostohán bánnak és amelyekhez az EU egy kezdő félénkségével közelít”
– fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a „modern, hatékony és demokratikus európai szuverenitás” kialakításában „nem lehetnek tiltott gondolatok, meg kell haladni a tabukat és a szokásainkat”.
Macron elmondta: az „európai szuverenitás” sokak számára félelmetes, hiszen ez azt jelenti, hogy mindenkinek le kell mondani a nemzeti szuverenitása egy részéről. Mindenkinek át kell helyeznie a közösség szintjére saját döntési hatáskörének egy részét.
Külpolitika, védelempolitika, migrációs- és a nemzetközi fejlesztési politika – sorolta a köztársasági elnök azokat a területeket, ahol csorbítaná nemzeti szuverenitást.
Majd hozzátette: a tagállamoknak meg kell osztania a többiekkel államháztartása „növekvő részét, akár az adóbevételek egy részét is” annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös védelem, az euró pedig önálló költségvetéssel rendelkező nemzetközi valuta legyen, és létrejöjjön a közös szabályok alapján tevékenykedő „európai menekültügyi hivatal”.
A világ válaszút előtt áll, vagy behódol a „lelkiismeret nélküli technológia”, az „emlékezet nélküli nacionalizmus” és az „értékek nélküli fanatizmus” előtt, vagy elkezd küzdeni azért, hogy a fejlődés eredményei az egész emberiség javát szolgálják.
Ennek az Európának, és benne a francia-német fogatnak az a feladata és a kötelessége, hogy ne engedje káoszba zuhanni a világot, és elindítsa egy békés úton”
– mondta Emmanuel Macron.
Fotó: AFP
Az ünnepség után a francia államfő megbeszélést folytatott Angela Merkel kancellárral. A tárgyalás előtt tett sajtónyilatkozatukban mindketten kiemelték, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásig tartó fél év a konkrét döntések időszaka lesz. Így a két ország már december közepére elkészíti közös, részletes reformjavaslatát az EU és az euróövezet továbbfejlesztéséről, januárban pedig aláírják a német-francia alapszerződés, az Elysée-szerződés átdolgozott változatát.
Angela Merkel a francia államfőt tegezve megjegyezte:
„Arról beszéltél, hogy válaszút előtt állunk, és én is pontosan ezt érzem”, most, hogy lassan a második világháború utolsó szemtanúi is távoznak az élők sorából, Németországnak és Franciaországnak mindent meg kell tennie Európa örökségének védelméért és a közösség megújításáért.
Emmanuel Macron kiemelte:
Európa természetesen nem csak Németországból és Franciaországból áll, de az előrelépéshez német-francia egyetértésre van szükség”.
(Nagy Gábor, 888.hu)
