in ,

Hoppá! Még az Index szerint is nagyon rendben van az új Nemzeti Alaptanterv. És tényleg!

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az új Nemzeti Alaptanterv

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az új Nemzeti Alaptanterv – számolt be az Index, ami nehezen talált fogást az új NAT-ban. Szeptembertől komplex természettudomány-órát is tarthatnak az iskolák a különálló fizika-, biológia- és kémiaóra helyett. Több új tantárgyat is bevezetnek, a heti kötelező óraszámok pedig mérséklődnek – egyebek mellett ilyen újításokat hoz a korszerűsített Nemzeti Alaptanterv, amely a szakminisztérium szerint a magyar oktatásügy legnemesebb hagyományait ötvözi a legmodernebb nemzetközi pedagógiai gyakorlattal.

 

Több, mint kétéves munka után elkészült a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet felmenő rendszerben, az első, ötödik és kilencedik évfolyamon vezetnek be idén ősszel – jelentette be tegnap Kásler Miklós, aki hozzátette:

Ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást.

 

 

Az új tanterv évfolyamonként határozza meg a diákok maximális heti óraszámát: ez az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). Az óraszám fokozatosan emelkedik a negyedik évben 25-re, utána 28-ra, 30-ra, végül a 9–12. évfolyamon összesen 34 óra lesz a maximum. A tanulóknak ettől magasabb óraszáma csak a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a nemzetiségi nevelésben, sportiskolában, vagy emelt szintű oktatásban lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a tanulók óraszámát az ígéreteknek megfelelően valóban mérsékelték.

HANGSÚLY A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉN

Új lehetőségként szerepel a nemzeti alaptantervben, hogy a természettudomány tantárgyak a 7–8. évfolyamon egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként is oktathatók (de választható lehetőségként megmaradt a jelenlegi tantárgyi beosztás is). Gimnáziumokban a 9–10. évfolyamon diszciplináris bontásban folyik a természettudományi tantárgyak tanítása. Bár korábban híre ment, hogy a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat teljesen kivezetnék a közoktatásból, ez nem történt meg: a dráma és színház, vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a 12. évfolyamon kötelezően választandó tárgyként szerepel a NAT-ban. Az új NAT bevezetője a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a képességek fejlesztésére, a korszerű pedagógiai módszerekre és az egyéni fejlődési lehetőségeket, életkori sajátosságokat figyelembe vevő oktatásra.

WASS ALBERT A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK KÖZÖTT

A kötelező olvasmányok listáját tekintve nem látszik forradalmi átalakulás. Wass Albert szerepel a megismerendő szerzők sorában, és Adjátok vissza a hegyeimet! című regénye a felső tagozatosok egyik kötelező olvasmánya lett az olyan, évtizedek óta változatlanul előírt klasszikusok mellett, mint a Toldi, Az ember tragédiája vagy A helység kalapácsa, a korábbi évfolyamoknál pedig az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig vagy a János vitéz. Jókaitól viszont csak rövidebb műveket ír elő az új alaptanterv: A nagyenyedi két fűzfát és A huszti beteglátogatókat, valamint Az arany embert (de a Kőszívűt nem). A két háború közötti időszak korábban nem preferált szerzői közül Herczeg Ferenc is bekerült az alaptantervbe, tőle Az élet kapuja című regény szerepel a kötelezők listájában. Számos modern, jól olvasható szerző bekerült az alaptanterv olvasmányai közé, így Szabó Magda (Abigél), Hrabal, García Márquez és Agatha Christie, és egy cigány költő, a 2018-ban elhunyt Choli Daróczi József is megjelent az alkotók között. Népszerű kortárs szerzők vagy fantasy, esetleg sci-fi írók azonban most sincsenek.

ÉLŐ ÉS KLASSZIKUS IDEGEN NYELVEK

Az idegen nyelv oktatásában új fogalmakat vezetett be a NAT, az élő és a klasszikus idegen nyelvet. Az első idegen nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a klasszikus vagy az élő idegennyelvek. (Ez érdemben nem jelent változást az eddigiekhez képest, mivel gimnáziumokban volt lehetőség a latin nyelv tanítására.) Fontos viszont, hogy a NAT meghatározza, hogy milyen szintre kell a nyelvoktatás során eljutniuk a diákoknak. A 6. évfolyam végére a KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet kell a diáknak elérnie a tanult első idegen nyelvből; középiskolai tanulmányai végére képes lehet elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíti; a második (élő) idegen nyelvből pedig a gimnázium végére eléri a KER A2 szintet.

FÓKUSZBAN A TÖRTÉNELEM

A történelemoktatásban az alaptanterv hitet tesz az értelmező jellegű, vitákon alapuló oktatási módszer mellett, de kimondja, hogy a viták úgy szolgálhatják a történelemtanulást, ha a tanulóban világossá válik a történelmi tény és interpretáció közötti különbség, illetve ha megerősödnek benne társadalmunk és európai, zsidó-keresztény gyökerű civilizációnk alapértékei. A történelemoktatás hagyományos szerkezete nem változik, 5-8. évfolyamon kronologikus rendben halad az ókori Egyiptomtól a rendszerváltozásig, gimnáziumban pedig ugyanezt az utat járja végig a XXI. századi globális világig. A tantervben a korábbinál nagyobb hangsúllyal szerepelnek a magyarországi nemzetiségek a XX–XXI. században, a határon túli magyarok és a magyarországi cigányság története, valamint jelenkori helyzete.

 

(pestisracok.hu)

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

A tolvaj, milliárdos Gyurcsány tovább gazdagodott – Egy év alatt több százmillió forinttal nőtt Gyurcsány vagyona

Terrortámadás Londonban! A támadót agyonlőtték! – Videó