Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az új Nemzeti Alaptanterv – számolt be az Index, ami nehezen talált fogást az új NAT-ban. Szeptembertől komplex természettudomány-órát is tarthatnak az iskolák a különálló fizika-, biológia- és kémiaóra helyett. Több új tantárgyat is bevezetnek, a heti kötelező óraszámok pedig mérséklődnek – egyebek mellett ilyen újításokat hoz a korszerűsített Nemzeti Alaptanterv, amely a szakminisztérium szerint a magyar oktatásügy legnemesebb hagyományait ötvözi a legmodernebb nemzetközi pedagógiai gyakorlattal.
Több, mint kétéves munka után elkészült a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet felmenő rendszerben, az első, ötödik és kilencedik évfolyamon vezetnek be idén ősszel – jelentette be tegnap Kásler Miklós, aki hozzátette:
Ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást.
Az új tanterv évfolyamonként határozza meg a diákok maximális heti óraszámát: ez az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). Az óraszám fokozatosan emelkedik a negyedik évben 25-re, utána 28-ra, 30-ra, végül a 9–12. évfolyamon összesen 34 óra lesz a maximum. A tanulóknak ettől magasabb óraszáma csak a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a nemzetiségi nevelésben, sportiskolában, vagy emelt szintű oktatásban lehet. Mindez azt is jelenti, hogy a tanulók óraszámát az ígéreteknek megfelelően valóban mérsékelték.
HANGSÚLY A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉN
Új lehetőségként szerepel a nemzeti alaptantervben, hogy a természettudomány tantárgyak a 7–8. évfolyamon egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként is oktathatók (de választható lehetőségként megmaradt a jelenlegi tantárgyi beosztás is). Gimnáziumokban a 9–10. évfolyamon diszciplináris bontásban folyik a természettudományi tantárgyak tanítása. Bár korábban híre ment, hogy a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat teljesen kivezetnék a közoktatásból, ez nem történt meg: a dráma és színház, vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a 12. évfolyamon kötelezően választandó tárgyként szerepel a NAT-ban. Az új NAT bevezetője a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a képességek fejlesztésére, a korszerű pedagógiai módszerekre és az egyéni fejlődési lehetőségeket, életkori sajátosságokat figyelembe vevő oktatásra.
WASS ALBERT A KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK KÖZÖTT
A kötelező olvasmányok listáját tekintve nem látszik forradalmi átalakulás. Wass Albert szerepel a megismerendő szerzők sorában, és Adjátok vissza a hegyeimet! című regénye a felső tagozatosok egyik kötelező olvasmánya lett az olyan, évtizedek óta változatlanul előírt klasszikusok mellett, mint a Toldi, Az ember tragédiája vagy A helység kalapácsa, a korábbi évfolyamoknál pedig az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig vagy a János vitéz. Jókaitól viszont csak rövidebb műveket ír elő az új alaptanterv: A nagyenyedi két fűzfát és A huszti beteglátogatókat, valamint Az arany embert (de a Kőszívűt nem). A két háború közötti időszak korábban nem preferált szerzői közül Herczeg Ferenc is bekerült az alaptantervbe, tőle Az élet kapuja című regény szerepel a kötelezők listájában. Számos modern, jól olvasható szerző bekerült az alaptanterv olvasmányai közé, így Szabó Magda (Abigél), Hrabal, García Márquez és Agatha Christie, és egy cigány költő, a 2018-ban elhunyt Choli Daróczi József is megjelent az alkotók között. Népszerű kortárs szerzők vagy fantasy, esetleg sci-fi írók azonban most sincsenek.
ÉLŐ ÉS KLASSZIKUS IDEGEN NYELVEK
Az idegen nyelv oktatásában új fogalmakat vezetett be a NAT, az élő és a klasszikus idegen nyelvet. Az első idegen nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a klasszikus vagy az élő idegennyelvek. (Ez érdemben nem jelent változást az eddigiekhez képest, mivel gimnáziumokban volt lehetőség a latin nyelv tanítására.) Fontos viszont, hogy a NAT meghatározza, hogy milyen szintre kell a nyelvoktatás során eljutniuk a diákoknak. A 6. évfolyam végére a KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet kell a diáknak elérnie a tanult első idegen nyelvből; középiskolai tanulmányai végére képes lehet elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíti; a második (élő) idegen nyelvből pedig a gimnázium végére eléri a KER A2 szintet.
FÓKUSZBAN A TÖRTÉNELEM
A történelemoktatásban az alaptanterv hitet tesz az értelmező jellegű, vitákon alapuló oktatási módszer mellett, de kimondja, hogy a viták úgy szolgálhatják a történelemtanulást, ha a tanulóban világossá válik a történelmi tény és interpretáció közötti különbség, illetve ha megerősödnek benne társadalmunk és európai, zsidó-keresztény gyökerű civilizációnk alapértékei. A történelemoktatás hagyományos szerkezete nem változik, 5-8. évfolyamon kronologikus rendben halad az ókori Egyiptomtól a rendszerváltozásig, gimnáziumban pedig ugyanezt az utat járja végig a XXI. századi globális világig. A tantervben a korábbinál nagyobb hangsúllyal szerepelnek a magyarországi nemzetiségek a XX–XXI. században, a határon túli magyarok és a magyarországi cigányság története, valamint jelenkori helyzete.
(pestisracok.hu)
Oszd meg másokkal is!
