Már három és fél éve igényelhető a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyet idén októberig mintegy 92 ezer család tudott igénybe venni, 250 milliárd forintot meghaladó összértékben. Az otthonteremtési program fő elemének számító vissza nem térítendő támogatás népszerűsége évről évre növekszik. Ebben szerepet játszik, hogy az elmúlt évek alatt több alkalommal bővítettek az igényelhető összegeken, a tapasztalatok és visszajelzések alapján egyszerűsítettek a kérelmezés menetén és kiszélesítették a lehetséges igénylők körét.
A legfrissebb, december 1-jétől hatályos változás a csok mellé felvehető kamattámogatott kölcsön összeghatárán emelt. Ettől a hónaptól kezdődően már az új lakást vásárló vagy házat építő családok is jogosultak akár 10 millió forintnyi, legfeljebb háromszázalékos kamatozású hitelre, a három- vagy több gyermekesek esetében pedig a kölcsön felső határát a korábbi 10-ről 15 millió forintra emelték.
Ami a vissza nem térítendő támogatást illeti, használt lakás vásárlásához vagy meglévő ház bővítéséhez 2016 óta gyerekszámtól függően 600 ezer és 2,75 millió forint közötti összeget lehet kérelmezni, új lakás építéséhez vagy vásárlásához pedig egy gyereknél 600 ezer, két gyereknél 2,6 millió forint, három vagy több gyerek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet kérni.
A csok bevezetésekor kettős – demográfiai és gazdasági – célt fogalmazott meg a kormány. A támogatás lényeges eleme, hogy nemcsak gyermekes családok igényelhetik azt, hanem a jövőben megszületendő gyermekekre tekintettel is kérelmezhető. Így például egy három gyereket tervező pár is élhet a 10 millió forintos csokkal és a 15 millió forintos kölcsönnel, amennyiben vállalják, hogy tíz éven belül megszületnek az utódok.
Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár korábban már jelezte, hogy a csokot felvevő fiatalok mintegy 45 ezer gyermek vállalásáról döntöttek. De a támogatást kezelő és folyósító pénzintézetek beszámolóiból is kitűnik, hogy egyre több a nagycsaládos igénylő, illetve egyre többen vannak köztük olyanok, akik nem a már meglévő gyerekeik után, hanem a tervezett utódaikra tekintettel veszik igénybe az állami milliókat.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért felmérése szerint az összes támogatás csaknem 40 százaléka függ össze a nagycsaládos életformával, nagyobb részüknek már jelenleg is legalább három gyermeke van, és az összes csokot igénylő 15 százaléka vállalja, hogy legalább három gyermeke lesz.
A gazdasági eredményeket leginkább az új lakások építésének felfutásában lehet lemérni, ami az építőipar jelenlegi szárnyalásához is hozzájárul. A válság utáni mélypontjáról részben a csok segítségével talpra álló lakásépítési ágazat évről évre jelentősen bővül. Tavaly mintegy 14 500 új lakást adtak át, idén pedig már három negyedév alatt több mint 10 ezret. Mivel általában az év utolsó hónapjaiban készül el a legtöbb otthon, az idén akár 20 ezer körüli lehet az elkészülő lakásszám. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján tavaly mintegy 38 ezer lakóingatlan építése kezdődhetett el, az idei első kilenc hónap alatt újabb több mint 26 ezeré.
Az otthonteremtési program fő pilléreként a csok további bővítése várható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap arról beszélt, hogy a kormány a családügyi konzultáció végeredményét megvárva dönt majd a csok kiterjesztéséről, amelyen belül külön kiemelt formát jelent majd a falusi csok. Ez utóbbi a vidéken maradást segítő program lesz. Bevezetésének ideje és feltételei még nem ismertek, annyi azonban kormányzati szereplők beszámolójából tudható, hogy az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken a felújításokra és a bővítésekre is a jelenleginél jóval bőkezűbb támogatás várható.
Magyar Idők
