Törvénytelenül érvénytelenített több mint négyezer határon túli levélszavazatot a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria, arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára – állapította meg az Alkotmánybíróság. Tisztelettel feltennénk a kérdést: emiatt mikor lesz liberális tünti?
A választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről.
Emiatt valószínűleg eggyel kevesebb fideszes mandátumot osztottak ki.
Annak ellenére, hogy a Kúria tévesen döntött, az Alaptörvény értelmében a döntést nem lehet felülvizsgálni, így a Fidesznek eggyel kevesebb, a Jobbiknak eggyel több mandátuma lesz annál, mint amennyi a választási eredményből következne. Így a Fidesznek 134 helyett marad a 133 mandátuma, ami így is elég a kétharmadhoz.
Korábban a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult, mert több ezer levélszavazatot érvénytelenítettek arra hivatkozva, hogy nem szabályos borítékban küldték el. A Nemzeti Választási Iroda szavazatszámlálói az ellenzéki delegáltak által „felduzzasztott” NVB döntése alapján minden „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatot érvénytelennek minősítettek, pedig erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget. A választási eljárási törvény egyértelműen felsorolja, hogy milyen okokból lehet a levélszavazatot érvénytelennek tekinteni, ezek között pedig nem szerepel olyan, hogy nem az NVI által kiküldött borítékban küldték vissza a szavazatot.
Az NVB ellenzéki delegáltjai a ludasok… Akkor ki is a csaló?
Az NVI-nek minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot regisztrálnia kell, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt. A „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”. A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről pedig jegyzőkönyvet is felvetettek.
Az ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott NVB elutasította a kifogást, az elutasító döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, úgy változik-e a listás mandátumok elosztása.
Az NVI válaszából kitűnik, hogy több mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek, ha ezek közül 506 a Fideszre leadott szavazat lett volna, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról. A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket. Most az AB megállapította, hogy a Kúria helytelen ítéletet hozott.
A Fideszt érte a legnagyobb sérelem a szavazatok összesítése során, a Kúria döntésével elvettek a párttól feltételezhetően több ezer szavazatot és egy parlamenti mandátumot”
– mondta Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója csütörtökön az MTI-nek. Hidvéghi Balázs szerint az Alkotmánybíróság csütörtökön kimondta, hogy a Kúria döntése „jogsértő és törvénytelen” volt.
Ezzel a Kúria egy, feltehetően a Fidesz által elnyert mandátumot gyakorlatilag elvett a párttól”
– fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: több ezer szavazatot nem vettek figyelembe a választási eredmények megállapításánál, amelyeket ha figyelembe vettek volna, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy eggyel több parlamenti mandátumot szerzett volna a Fidesz.
A kommunikációs igazgató délután a közmédiának nyilatkozva felidézte: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint több mint négyezer levélszavazatot nem vettek figyelembe és érvénytelennek nyilvánítottak a voksok összesítésekor arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos borítékban küldték vissza, nem pedig az NVI által küldött borítékban.
(Origo)
(Horváth József György, 888.hu)
