Minden sorozat véget ér egyszer, hazudni sem lehet örökké következmények nélkül. A „tiszta kezek” pártjánál most jött el az idő, hogy elszámoljon a pénzügyeivel az Állami Számvevőszék előtt.
Vona Gáborék azonban úgy viselkedtek, mint a hamiskártyások, akik folyamatosan blöffölnek, majd amikor teríteni kellene a lapokat, akkor időt húznak, trükköznek, mindent bevetnek, hogy ne kelljen megmutatni, mi van a kezükben.
A Jobbik az elmúlt hetekben többször hivatkozott arra, hogy majd a számvevőszéknek megmutat minden dokumentumot, átadja az összes adatot, és olyan transzparens lesz, amihez képest az üvegzseb titkos svájci széf. Miközben szónokoltak a tiszta kézről, az Állami Számvevőszék hiába várta türelemmel a bekért adatokat, dokumentumokat.
A lélekváltásban jeleskedő, egykori MLM-ügynök pártja csak sunnyogott, nem volt hajlandó együttműködni az ellenőrzésben. Kedden, miután a számvevőszék az ügyészséghez fordult segítségért, a Jobbik előbb cáfolni próbálta a történteket, majd délután kétségbeesett lépésre szánta el magát a frakcióvezető és a gazdasági igazgató: az ÁSZ épülete előtt tartott sajtótájékoztató keretében próbált utólag iratokat átadni, amelyeket a törvényi előírások értelmében a hivatal nem vehetett át.
A Jobbik titkolózásának okaira maga a párt hivatkozása világít rá, hiszen – mint írták – a 2015–2016-os évi dokumentumokkal kapcsolatban többször személyesen is egyeztettek a hivatallal és teljes mértékben együttműködtek, a 2017 első fél évét illető ellenőrzésről azonban nem tudtak. Ezt az ÁSZ kategorikusan cáfolta, mindenről értesítették a pártot, sőt a honlapjukon is részletesen olvasható a teljes 2017-es ellenőrzési terv.
Az idei év azért lényeges, mert tavasszal kezdte első kormányellenes óriásplakát-akcióját a Jobbik a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek hirdetési felületein, és mint utóbb kiderült, a piaci ár töredékét kellett csak kifizetniük érte. Vona „tiszta kéz” Gábor és társai a kampány költségeiről és finanszírozásáról előbb titkolóztak, majd többször ellentmondó adatokat közöltek. A NAV azóta is nyomoz, mivel felvetődött a költségvetési csalás, valamint a tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás gyanúja.
A közelmúltban újabb kétes ügylettel folytatódott a Jobbik finanszírozási botránya, amikor kiderült, hogy Simicska egyik érdekeltsége, a Publimont Kft. egymilliárd forint értékben adott át plakáthelyet a pártnak utólagos törlesztéssel, részletfizetési lehetőséggel. A részleteket persze ezúttal is titkolták, és cinikus módon éppen az ÁSZ-ra hivatkoztak, hogy majd a hivatal „sasszemű” ellenőrei előtt elszámolnak. A szavakat azonban nem követték a tettek, egyelőre a számvevőszéknek sem engednek betekintést a gyanús ügyleteikbe. Ez lenne tehát a tiszta kezek politikája a néppártosodás útjára lépett Jobbik értelmezésében.
Kétségtelen, hogy az elmúlt 25 évben a pártok gazdálkodásának „kifehérítése”, átláthatósága nem tartozott a sikertörténetek közé. Arra a gátlástalan politikai prostitúcióra azonban nem nagyon akadt példa, amit a korrupció elleni élharcos szerepében tetszelgő exradikálisok véghezvittek.
Most nyert igazán értelmet Vona Gábor tavaly augusztusi „kínzóan őszinte” kinyilatkoztatása a Jobbik lelkének elvételéről. A régi, nemzeti radikális lélekkel elvben összeegyeztethetetlen lett volna, hogy a pártot eszközként felkínálja egy oligarcha személyes bosszúhadjáratához.
A lélek és az erkölcs összefügg: a Jobbik morálisan is egy szintre került a gazdájával, aki tegnap hajnalban, zilált külsővel, obszcén feliratokat festett saját hirdetőoszlopaira.
(Magyaridok.hu Kis Ferenc)
