in ,

Gulyás: az EP nem fogadta el a Sargentini-jelentést

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón

Gulyás Gergely kifejtette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről.

“A LISSZABONI SZERZŐDÉS SZERINT A LEADOTT SZAVAZATOK KÉTHARMADÁRA LETT VOLNA SZÜKSÉG A JELENTÉS ELFOGADÁSÁHOZ, AZAZ A TARTÓZKODÓ SZAVAZATOKAT IS FIGYELEMBE KELLETT VOLNA VENNI, ÍGY PEDIG NEM LETT VOLNA MEG A TÖBBSÉG.”

A miniszter szerint az, hogy EP saját belső szabályait is tévesen értelmezve a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, mintha bármelyik országban a házszabály felülírhatná az alkotmányt. Véleménye szerint az EP házszabálya sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy speciális esetben ne kellene beszámítani a tartózkodó szavazatot.

A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, ez csak mondvacsinált indok, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását. Hangsúlyozta, a jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta a kormány.

Gulyás Gergely közölte, elfogadhatatlannak tartják, hogy olyan ügyeket is említ a dokumentum, amelyekről Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal (EB) és jogszabályokat, illetve az alkotmányt is módosította. Ha az EB-vel lezárt ügyek később vádpontként jelenhetnek meg egy másik uniós dokumentumban, akkor értelmetlenné válik a bizottság “szerződések őre” szerepe – hangoztatta.

Fotó: fidesz.hu

A miniszter közölte, jelenleg az EP-ben a bevándorláspártiak jelentős többségben vannak, ezért fontos a 2019 májusi EP-választás, ahol az európai választók állást foglalhatnak a migrációról. “Azt reméljük, hogy 2019-ben megválasztandó Európai Parlamentben a bevándorláspárti erőkkel szemben akár többségbe is kerülhetnek a bevándorlásellenes erők, de legalábbis lesz egy jelentős elmozdulás a bevándorlásellenes tábor javára” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy érvényes volt ugyan a szavazás a Sargentini-jelentésről, de az eredmény megállapítása jogellenes. A kormányzati lépéseket firtató kérdésre hozzátette: kérhetik a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, ez az egyik, a legvalószínűbb alternatíva. Arra a felvetésre, hogy vasárnap baloldali pártok tüntetést szerveznek a jelentés elfogadása miatt, Gulyás Gergely azt mondta, a gyülekezési jog garantált mindenkinek, szemben azokkal az évekkel, amikor ezek a pártok voltak kormányon.

Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnök ambícióit, a miniszter elmondta, hivatalos döntés még nincs a támogatásáról, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében saját pártjával szemben egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg. Kérdésre azt mondta, nem hinné, hogy a Sargentini-jelentésnek Európán kívüli hatása lenne majd. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge, hemzseg a hazugságoktól.

Kérdezték arról, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kel adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. Gulyás Gergely elmondta, nem értenek egyet vele ebben a formában. A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani – tette hozzá. Elmondta, ha valaki tagja a schengeni övezetnek és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát.

A 38 országot érintő, Magyarországról kritikákat megfogalmazó ENSZ-jelentéssel összefüggésben úgy fogalmazott, mindig azt kérik tőle, ítélje el a listázásokat, most ezt megteszi. Szerinte az ENSZ ezt a formát találta arra, hogy bosszút álljon Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 70 ezer civil szervezet működik, akár a mindennapos gyakorlatot, akár a jogszabályokat nézve semmi nem korlátozza őket szabad működésben. A Sargentini-jelentésnél és ennél a jelentésnél is azt látják, hogy politikai célok érdekében hamis és alaptalan emberi jogi vádakat használnak fel – mondta.

(MTI-fidesz.hu)

(forrás:www.fidesz.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Hazaáruló-e, aki elárulja a hazáját, kárt okoz Magyarországnak?

Matteo Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort