Nagyot kaszál a mozikban a Joker című film. Joaquin Phoenix színészi játéka egyszerűen kiváló, a film üzenete pedig több mint elgondolkodtató, azonban egyszerű filmkritika helyett másról kell beszélnünk. A liberális média gyomra ugyanis nem tudja bevenni a Jokert, kígyót-békát kiáltanak rá; túl durvának és erőszakosnak találják, szerintük óriási veszélyt jelent a társadalomra, és arra biztatnak mindenkit, hogy ezt a narratívát tegye magáévá, vagy egyszerűen meg se nézze a filmet. Érdekes, hogy a Joker esetében szívszaggatóan aggódnak az erőszakos jelenetek miatt, más filmeknél viszont valahogy elsiklanak a kiömlő zsigerek, levágott végtagok és az öncélú mészárlás társadalomromboló hatása felett. Elég csak az ugyancsak idén kijött John Wick 3-ra gondolni, de mondhatnánk ezer példát, ahol a filmek nagy részében a hentelés dominál, mégsem merültek fel morális aggályok a szigorú kritikusok részéről. A valódi gond, ami felzaklatja a liberális elméket, egészen más: a film üzenete pont telibe találja őket, lerántja a leplet hamis népbutításukról, és mivel joggal érzik érintve magukat, nem is rejtik véka alá utálatukat. Nem szoktak hozzá, hogy bírálják őket, ahhoz meg főleg nem, hogy szinte nyíltan firtassák a felelősségüket. De hogy derül ki ez a filmből? Vigyázz, spoiler!
A Joker megtekintésének nem előfeltétele a Batman-filmek ismerete, aki beül a moziba, azt egy dermesztő, ám mégis tűpontosan célba találó pszichológiai thriller szögezi oda a székhez. A film tehát nem egy igazi előtörténet, a gonosz Joker figura személyiségének alternatív kialakulásáról szól, valójában nincsen köze a Batmanhez. Sokan ismerik a denevérember történetét, így Jokerről is tudható, hogy a történet pszichopata főgonosza, akit végül természetesen a jó legyőz. Az idei Joker-film azonban kihagyta a fantasy elemeket és a társadalmi problémákra koncentrált. A nézők szerint remekül sikerült a film, a baloldali kritikusok és véleményformálók szerint nem. A liberális média természetesen kiakadt azon, hogy egy mentális sérültet az erőszakkal azonosítanak, ráadásul különösen csípte a szemüket, hogy a főszereplő személyiségének további torzulásához és végső “átfordulásához” erőteljesen hozzájárul a média. A negatív liberális kritika természetesen itthon sem rajongja körbe a filmet, hiszen az Index kibeszélős szakértői szerint sem egy nagy durranás a film.
MIÉRT ÉS KIKNEK “FÁJ” A JOKER?
Mi ez a nagy fájdalom, mi ez a hihetetlen összefogás a világ minden pontján, melyet erőszakosan tolnak az arcunkba? Miért olyan fontos lejáratni ezt a filmet? Nem olyan ördöngös a válasz, hiszen a Joker rámutat a jelenlegi társadalom borzasztó mentális állapotára: az agymosott fogyasztói idióták és a mentális betegségek virágkorát éljük, ezt a tendenciát és jelenséget pedig szervesen támogatja a mainstream média. Amikor megnézik ezt a filmet, a filmvászon tükörré válik számukra és leplezetlenül mutatja meg azt a hitványságot és gerinctelenséget, melyet talán még önmaguk elől is megpróbálnak időnként elrejteni. A Joker hibátlanul tárja elénk egy mentálisan sérült ember útját a teljes összeomlásig, a próbálkozásait, hogy ne tűnjön el a süllyesztőben, végül az átfordulást és a kegyetlen gyilkosságokat. A számkivetettet csak kinevetik, felhasználják, de nem törődnek vele.
Érzékletesen mutatják be a főszereplő magányosságát, a vágyait, melyek eleinte nem a gyilkosságokról és a gyűlöletről szólnak. Elképzel egy világot, melyben barátnője van, melyben gyermekkori álmát valósítja meg és komikus lesz, azonban a világ sokkal kegyetlenebb annál, hogy mindez valóra válhasson, vagy akár nyugodtan élhessen a saját mentális betegségével együtt. Az édesanyjáról kiderül, hogy borzasztóan viselkedett vele gyerekkorában, a főnöke mondvacsinált okokból kirúgja, az utcán megverik, megalázzák, a média pedig bohócnak használja és megszégyeníti. A szemünk előtt játszódik le a folyamat, ahogy Arthur Fleck átalakul Jokerré, a média pedig komoly szerepet játszik a tragédiájában.
ELBUTÍTOTT TÁRSADALOM
A liberális média sikítófrásza pedig egyértelműen jelzi, hogy nem egyszerűen filmszakmai problémáról van szó. Az álszent és álságos félelem, mely szerint erőszakra buzdítja az embereket csak egy kapálózó fuldoklót juttat az eszünkbe, hamissága annyira émelyítő a hetente forgalomba kerülő hollywoodi erőszakos filmek fénykorában, hogy tényleg csak az hiszi el, aki homokba dugja a fejét. A film megbélyegzése a csupán az őket átjáró félelmet teszi egyértelművé, hiszen a szemek felnyitásánál rosszabb forgatókönyvet el sem tudnak képzelni. Számukra a világ jelenlegi trendje a tökéletes; a gyúrható, egyre ostobább massza, ahol kisgyermekek választhatják meg a nemüket, ahol a deviancia az érték, ahol egy elmebeteg anyának adnak igazat és kémiailag kasztrálhatnak egy hét éves kisfiút, hogy lánnyá változtassák és az édesapja pedig ebbe bele sem szólhat.
CNN: JOKER VALÓJÁBAN TRUMP SZAVAZÓIT TESTESÍTI MEG
Van még egy óriási gond a filmmel: hiányzik belőle a politikai korrektség, píszí nélkül pedig manapság nincs siker. Aki másképpen gondolkozik bármiben, mint ők, az veszélyes a társadalomra, ez a mantra már jó ideje működik és egyre agresszívabban tölti ki a mindennapokat. Veszélyes, neonáci, rasszista és maradi az az ember, aki számára ez a tudatos pusztítás elfogadhatatlan. Az ilyen egyéneket ki kell közösíteni az újliberális értékrend szerint. A mantra kiagyalói és terjesztői számára virtuális fejlövéssel ér fel, amikor Joker élő adásban gyilkolja meg az őt korábban megalázó showműsor vezetőjét, és milliók előtt mutatja meg, hogy saját mentális betegsége hogyan szabadulhatott el a társadalom nemtörődömsége és gonoszsága, valamint a média cinikus kegyetlensége miatt. Hihetetlen, de az ultrabalos CNN tehetetlenségében a végső fegyverhez nyúlt és elővette saját jokerét: kimondták ugyanis, hogy a film tulajdonképpen rasszista, hiszen azokat a dühös fehér férfiakat testesíti meg, akik Donald Trumpot hatalomra segítették. Ezzel elmebetegnek és rasszistának titulált több millió fehér férfit, csak azért, mert nem a baloldalra szavaztak. Jogosnak tűnik a kérdés, hogy vajon ki az elmebeteg?
ZSÁKUTCÁBAN A MODERN EMBER
A film üzenete nem az, amit a baloldal harsog, hogy a zseniálisan játszó Joaquin Phoenix által megformált Jokert túl sajnálhatónak állítják be, ezen kívül pedig labilis embereket gyilkosságra uszíthat. A Joker kendőzetlenül tárja elénk a jelenlegi társadalom visszásságait és betegségét, az atomizált individuumokat, az egyre több közösségtől eltávolodó és beforduló embert, és azokat a mentális betegeket, akiket csupán felhasználnak, de nem segítenek rajtuk. Ebben pedig vastagon benne van a mainstream média is, akik értéktelen dolgok iránti függőségre igyekszenek rávenni a társadalom tagjait, akik bátorítják a devianciát és a fogyasztói társadalomban hisznek, akik a gondolkodást ki akarják iktatni a közösségek repertoárjából, csupán végrehajtói és bólogató szerepet szánnak a tömegeknek. Számukra görbe tükör a film, ezért gyűlölik és minden idegszálukkal törekszenek az elhallgattatására. Joker nem sztár, akit isteníteni kell, hanem a mai világtrend félelmetes terméke és eredménye. Felhívja a figyelmünket arra, hogy a közösség, család és a hagyományok nem helyettesíthetők a modern élet vívmányaival, hiszen pont önmagunkat, az embert veszítjük el közben.
Forrás: Paul Joseph Watson Youtube csatornája, CNN; Fotók: Youtube
(Szabó Gergő, pestisracok.hu)
