in ,

Fegyőr hazudik! 38 nem fideszes, és 33 fideszes város kap települési támogatást. Nem igaz, hogy csak fideszes település!

Miért hazudoztok?

Karácsonykor sem áll le az álhírgyártás.
Nem terveztünk ma cikket írni, de kénytelenek voltunk, mivel az álhírgyártás ilyenkor sem áll le.

A Momentum, a DK, a Jobbik, a többi ellenzéki párt és lakájmédiájuk azt az álhírt terjesztik, hogy a kormány kizárólag “fideszes” településeket támogat, ezzel hergelve a kormány ellen naivabb híveiket, akik nem fognak utánanézni a valóságnak.

 

A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „Miután csökkentette az iparűzési adót a kormány, milliárdos támogatást adott a fideszes városoknak karácsonyra 24 Fekete-Gyor András HU FAKE NEWS ORBÁN VIKTOR CSUPÁN KÉTMILLIÓ FIDESZES MINISZTERELNÖKE Hiába van ma karácsony másnapja nem mehetek nélkül amellett, hogy karácsonyra újabb politikai bosszúval készült kormány: onkormányzati elvonások bejelentése néhány nappal hogy egyenként egymilliárd forint támogatást kapnak "önkormányzat ellátására Orban üzenete egyértelmü: ma Magyarországon ellenzéki vezetésü településen állam nemhogy segíti, de akadályozza KARÁCSONYKOR IS HAZUGSÁGOKAT TERJESZT A BALOLDAL ÉS LAKÁJMÉDIÁJUK A VALÓSÁG EZZEL SZEMBEN AZ, HOGY 33 "FIDESZES" ÉS 38 "NEM FIDESZES" TELEPÜLÉS KÉRT ÉS KAPOTT TÁMOGATÁST. f FACEBOOK.COM/SZAMOKADATOK SZAMOKADATOK.HU SZAMOKADATOK”

Nos a valóság ezzel szemben az, hogy 33 “fideszes” és 38 “nem fideszes” település kért és kapott támogatást. Figyelembe véve azt, hogy Magyarország településeinek nagyjából kétharmadának fideszes polgármestere és képviselő-testülete van, a számok azt mutatják, hogy sokkal több “nem fideszes” település részesült támogatásban, mint amennyi fideszes. Az ötezer lakos feletti települések kategóriájában

147 FIDESZ-KDNP-S POLGÁRMESTER VAN, AMI A TELEPÜLÉSEK TÖBB MINT FELÉT JELENTI. Nominális értelemben akárhogy nézzük, a 38 még mindig több, mint a 33.

Talán érdemes lenne az áramlopás és a díszkivilágítás lekapcsolása után végre elkezdeni dolgozni? Ha van pénz (mint pl. Budapesten, 200 milliárd) akkor azért, ha nincs pénz, akkor JELEZNI kell a kormánynak, mint ahogyan azt a többi polgármester tette.

📌Íme a lista:
Tomajmonostora Fidesz
Tiszaszentimre Független
Tiszaörs Fidesz
Tiszaigar Független
Tiszaderzs Fidesz
Budapest XXIII Független
Monostorpályi Független
Kemecse Fidesz
Levelek Fidesz
Bagamér Független
Zalaegerszeg Fidesz
Veszprém Fidesz
Tokaj Független
Székesfehérvár Fidesz
Sopron Fidesz
Sátoraljaújhely Fidesz
Ráckeve KEVE
Pápa Fidesz
Paks Fidesz
Nyíregyháza Fidesz
Mosonmagyaróvár Fidesz
Komló Fidesz
Kiskunhalas Fidesz
Kaposvár Fidesz
Hajdúböszörmény Fidesz
Gyula Fidesz
Győr Fidesz
Érd Összeborulás
Békéscsaba Hajrá
Baja Sikeres Baja
Zalamerenye Független
Vasad Fidesz
Várpalota Fidesz
Tiszajenő Független
Tárkány Független
Szolnok Fidesz
Szentbalázs Független
Surd Független
Súr Független
Somogycsicsó Független
Segesd Független
Sátoraljaújhely Fidesz
Rákóczifalva Független
Ősi Független
Ócsa Fidesz
Lovas Független
Litér Független
Liszó Független
Körmend Fidesz
Farkasgyepű Független
Budapest XVI. Fidesz
Budakeszi Fidesz
Bábolna Független
Albertirsa Független
Zsana Független
Vatta Független
Szikszó Független
Szekszárd Fidesz
Salgótarján Összeborulás
Pilisszentkereszt Független
Ófalu Független
Nemesvita Független
Nagykanizsa Fidesz
Miskolc Összeborulás
Kecskemét Fidesz
Ipolyvece Független
Gyenesdiás Független
Egyek Független
Eger Összeborulás
Esztergom Fidesz
Debrecen Fidesz

Szekszárdon, Nagykanizsán és Szolnokon ugyan fideszes a polgármester, de a többséget a ballibsik adják (bár Szolnokon azért repedezik…), ők döntenek a költségvetésről… Így aztán nagyon más a gyermek fekvése…

 

Önkormányzati szirénhangok
A IPARŰZÉSI ADÓ CSÖKKENTÉSE ÜGYÉBEN AZ ELLENZÉK FÉLREVEZETI A KÖZVÉLEMÉNYT

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a napokban négy olyan döntést jelentett be, amelyek kiegészítik a gazdaságvédelmi akciótervet, a kormányfői tájékoztatóból egyértelműen az iparűzési adó felére történő csökkenése a legkomolyabb lépés. De valahogy – trendiesen szólva – nem jött át, hogy nem mindenkire vonatkozik a szabályozás, csak a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) és az egyéni vállalkozásokra.

Ellenzéki szirénhangokból, s a kormánnyal mindig kritikus szakértői kommentekből azóta sincs hiány, de nézzük a tényeket en bloc, miszerint tényleg kivérezteti-e a kormány az önkormányzatokat 2021-ben.

Javaslom, induljunk el a kályhától! Tudniillik jelentősen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása 2010–2020 között. Olyannyira, hogy a korábban a helyhatóságok által ellátott és jellemzően forráshiányos feladatok döntő részét az állam – 2013-ban – teljesen átvállalta, csakúgy, mint az önkormányzatokat gúzsba kötő teljes, mintegy 1250 milliárd forintos adósságállományt. Ezzel egyidejűleg a településeknél maradó feladatok finanszírozása is átalakult. Így jelenleg az önkormányzatok a helyi feladat-szervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Ezek mellett szabadon dönthetnek további feladatok ellátásáról, mint a helyi kulturális és sportélet finanszírozása, vagy a helyi gazdaság ösztönzése.

Pénzügyi szempontból a rendszer-átalakítás sikeresnek tekinthető: míg 2010-ig folyamatosan komoly hiányokat halmozott fel az önkormányzati rendszer, addig az elmúlt évek zárszámadásaiban rendre pozitív egyenlegeket lehetett látni. Ami pedig a 2021-es finanszírozási terveket illeti, a helyhatóságok a következő évben majdnem háromezer-milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés 865 milliárd forintot, a 2020. évi támogatások mintegy 120 százalékát biztosítja.

Tény, hogy a szolidaritási adó, pontosabban: szolidaritási hozzájárulás a tehetős településeknek nem kedvez, azonban aligha kell elmagyarázni, hogy micsoda különbség van például a nyugati és keleti, vagy déli megyék között gazdasági fejlettség és perspektíva terén. A kormány pont azért tartja fenn az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás rendszerét, hogy a települések közötti jelentős pénzügyi különbségeket mérsékelje. A sok-sok állami „mínuszhoz” tartozik, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern városok program és a majdnem 200 milliárd forintra bővülő Magyar falu program, de komoly források lesznek becsatornázva a településekhez az uniós programokból is.

Közben vádolják a kormányt azzal is, hogy elveszi a gépjárműadót a településektől. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a mintegy 3000 milliárd forintos önkormányzati költségvetési bevételen belül alig több, mint egy százalékot tesz ki az önkormányzatoktól az egészségügyi védekezésre átcsoportosított gépjárműadó-bevétel. Ebbe azért nem lehet belehalni!

S még néhány adalék, hogy a fentebb említett „fő tétel”, vagyis az iparűzési adó vonatkozásában képben legyünk. Tavaly mintegy 860 ezer vállalkozást regisztrált a KSH hazánkban, amelyek harmada Budapesten üzemel. A kkv-k a versenyszféra teljes árbevételének hatvan százalékát adták, s így a teljes országos iparűzési adónak is ilyen arányát képviselik. Ennek felét engedik most el országosan, azaz a teljes iparűzési adóbevétel harmadát. Ez az átlagos bevételkiesés nem egyforma, jelentősen függ az adott település méretétől. A kisebb településeken nagyobb arányú a kiesés, az ennél kisebb létszámú települések automatikusan kompenzációban részesülnek. Ezen logika mentén kiszámítható, hogy a nagyvárosok iparűzésiadó-befizetéseiben sokkal nagyobb arányú a nagyvállalatok részaránya. A statisztikai hivatal közlései alapján tavaly, felfelé kerekítve hozzávetőleg 800 milliárdot tett ki az összes iparűzési adóbevétel. S ebből mintegy 300 milliárd jutott Budapestnek, amelyen osztoznak a kerületek és a fővárosi önkormányzat. Ebből maximum harmincmilliárd maradhat a kkv-knál. E kiesés kompenzációjáról kell majd elkezdeni a tárgyalásokat a kormánnyal.

Maradva a fővárosnál, a teljes iparűzésiadó-bevétel hetven százalékát a közepesnél tehetősebb méretű gazdasági társaságok teremtik elő, így legfeljebb tíz százalékos mínuszt jelenthet a kkv-k adójának felezése Budapesten. Talán mondani sem kell, hogy ezzel kapcsolatos, félrevezető ellenzéki kommunikáció ennek a többszöröséről szól.

Ha nem akarjuk, hogy a munkaerő-piacunk bezuhanjon, akkor a kkv-kra kiemelten kell figyelnünk, mert legnagyobb arányban ők teremtenek munkát. Most pedig a gazdaság mielőbbi helyreállása és a fenntartása a tét. Summa summarum: a járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye, mindenkinek ki kell vennie a részét belőle. Így az önkormányzatoknak is.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

 

(Forrás: Számok, a baloldal álhírek ellenszere Fb oldal)

 

 

mindenszo.hu

 

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Ő az első, aki megkapta az első oltást Magyarországon – Fotók!

Nemcsak a politikához nem ért – Világszerte brutálisan lehúzták az Orbán-fóbiás George Clooney új filmjét