in ,

Ez lenne a klímavédelem, Kamu Geri? Kamu Geriék az utolsó zöldterületet is beépítenék

ELKÉPESZTŐEN ARCÁTLAN MÓDON VEZETIK FÉLRE A III. KERÜLETI LAKOSOKAT

Az óbudaiakat megvezetve építene be egy mintegy harminchektáros zöldterületet a Karácsony Gergely vezette főváros. A Mocsárosdűlőre tervezett lakó- és irodaházak akár hét emelet magasan tornyosulnának, de a látványtervek e kritikus, szinte titkosírással készült részére semmilyen módon nem hívták fel a publikum figyelmét. A lapunk által megkérdezett lakók megdöbbentek a zöldjelszavakkal kampányoló városvezetés környezet­romboló elképzelései hallatán.

Gyakran hangoztatott környezetbarát lózungjait ismét megcáfolva Karácsony Gergely főpolgármester nagyjából harminc hektárnyi, fővárosi tulajdonú zöldterületet építtetne be Óbudán. A klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettesétől nemrégiben megváló fővárosi önkormányzat a tervezett beruházással ráadásul elképesztően arcátlan módon félrevezeti a III. kerületi lakosokat.

Az apró betűs rész

Az Óbudai Anziksz elnevezésű internetes portál egyik írása ugyanis szinte teljesen rejtve, mintegy apró betűs részként közölte Karácsonyék szándékát a Mocsárosdűlő egy jelentős részének beépítésére. Bár a cikkben hosszan értekeznek a terület természeti értékeinek megvédéséről, az oldalon mellékelt látványterv nagyítóval is nehezen kivehető részleteiből kiderül, hogy több száz vagy akár ezer fővel nőhet a Mocsárosdűlőn élők és dolgozók száma. A beépítés lehetőségét csak az írás végén kezdik finoman pedzegetni, azt hangsúlyozva, hogy Bardóczi Sándor főtájépítész „a lehető legkevesebb beépítésért küzd”, továbbá azt írják, hogy a beépítéseket a területen „indirekt szabályzókkal korlátozzák majd, hogy tájba illeszkedő városképet lásson az erre járó”. Kérdés, hogy mennyire illeszkednének ehhez a látványterven található négyemeletes lakóházak vagy például egy hétemeletes irodaépület. A mellékelt magyarázat nélkül ugyanis az F+4, illetve az F+7 jelzések az említett magasságú ingatlanok megépítésére engednek következtetni.

 

Házsorok nőhetnek ki

A terveken az Aranyhegyi út több száz méteres szakaszát lefedő öt irodaház szerepel, és nagyjából tíz, jellemzően négyemeletes lakóház, valamint bölcsőde, óvoda és boltok is. A Mocsárosdűlőt átszelő távhővezetéktől délre és az Óbuda vasútállomásig fekvő terület mintegy harminc hektár. Az óbudai portál homályos beszámolójából az sem derül ki, hogy a főváros saját beruházásáról szólnak a tervek vagy azok már egy vásárló ­kalkulációi, hiszen a cikkben azt írták, hogy a főváros „vállalta, hogy a területre vonatkozó új kerületi építési szabályozás megszületéséig a telkek eladása nem kezdődik meg”.

A területet a Városkép Romboló bloggerével jártuk be, s több helyi lakost is megkérdeztünk, mit szólnak a tervezett beruházáshoz. A válaszolók jellemzően igencsak meglepődtek Karácsonyék tervei hallatán. Egy járókelő arról számolt be, hogy szep­temberben már tartottak egy lakossági fórumot Mocsárosdűlő hasznosításáról, ahol állítólag a helyiek véleményére voltak kíváncsiak, ám ott még csak szóba sem kerültek a rajzon vázolt ingatlanépítési tervek. Volt olyan lakos, aki Karácsonyék elképzelését abból a szempontból sem tartotta kívánatosnak, hogy a megnövekedett forgalom és zaj pont a zöldfelület jelentette nyugalmat és ­rekreációs lehetőséget venné el, amiért odaköltöztek. Egyesek arról számoltak be, hogy a tervezett irodaházak dolgozói és az új lakók tömegei jelentősen megterhelnék a környék szolgáltató intézményeit, míg más lakosok attól tartottak, hogy – mivel a terület intézményi övezetté válna a beruházással – azt az ott csak ideiglenesen megfordulók nem éreznék a sajátjuknak, ami meglátszana a köztisztaságon is. Jelenleg sok helyi lakos használja ki a Mocsárosdűlő adta lehetőségeket egyebek mellett sétálásra, kutyasétáltatásra, valamint különböző sporttevékenységekre, és attól félnek, hogy az építkezés megszünteti ezt a lehetőséget. Kérdés, hogy az említett rész beépítésével hogyan tudna tovább működni a néhány száz méterre található lovarda vagy a szintén közelben elhelyezkedő tehéntelep. A tervek átgondolatlanságára és rögtönzött voltára utal az is: részben azzal indokolták, hogy a Határ út és az Aranyhegyi út kereszteződésénél kialakítanának egy madártani látogatóközpontot, hogy ott egy már meglévő betonburkolatot használnának fel, ám az említett lebetonozott rész jóval, nagyjából ötven-száz méterrel arrébb található. Ha utóbbi helyre építenék a látogatóközpontot, akkor éppen a zöldterület közepén, a forgalmas úttól távolabb zavarnák meg a ritka fajoknak is élőhelyet adó flórát és faunát.

 

 

 

Elfogult, elkötelezett természetvédők

Az emeletes ingatlanokat egyebek mellett egy sportpálya építésével ellensúlyoznák Karácsonyék, ám a környék több lakója is arról számolt be, hogy a közelben több hasonló létesítmény is kihasználatlanul áll. Volt, aki azért adott hangot csalódottságának, mert úgy látják, hogy az Aquincum–Mocsáros Egyesület beállt a baloldali kerületi és fővárosi vezetés mögé, és gyakorlatilag Kiss László polgármester minden döntését kritikátlanul helyesli. Mint korábban a Magyar Idők beszámolt róla, Mocsárosdűlőt az 1920-­as évek óta próbálták megmenteni az elkötelezett természetvédők. Nevét valószínűleg talajáról kapta, a középkorban még egy tó volt itt. Óbuda egyik utolsó, még természetközeli vizes élőhelye a védetté nyilvánítás ellenére veszélyben van. A Gyermekeink Egészséges Felnőtt Koráért Alapítvány a dűlő látogathatóvá, rekreációs területté alakítását szorgalmazta néhány éve, és ezeket a terveket az előző, fideszes városvezetés is támogatta. Pintérné Brecsok Erika, az alapítvány vezetője ráadásul akkoriban úgy vélte: nem valószínű, hogy házak épülnek Mocsárosdűlőn, mert a terület talaja, nevéhez méltóan, annyira mocsaras, hogy minden elsüllyed. Az alapítvány tervei szerint a marha- és birkatenyésztést bemutató minigazdaságot lehetne itt kialakítani – ahogy említettük, ez a tevékenység jelenleg is zajlik a területen –, és ezt az óvodás és iskolás gyermekek oktatásába is bekapcsolnák. Pintérné Brecsok Erika egy erdei tornapálya létesítését is reális célkitűzésnek nevezte.

Szeméthegy Zuglóban

Zugló és Angyalföld határában – de még a szocialista Horváth Csaba irányította XIV. kerülethez tartozó részen – egy óriási, többhektáros szeméttelep jelent meg az utóbbi időben. Bár a rákosrendezői pályaudvartól néhány száz méterre, északi irányban elhelyezkedő területbe nehezen botlik bele, aki nem ismeri a környéket, de számos helyi lakos frekventált sétálóhelye vezet a Rákospatak utcát a Tahi utcával összekötő vasúti hídon keresztül. Ebbe az irányba haladva, a hídtól mintegy száz méterre, a Tahi utcáról nyílik jobbra egy megnevezetlen út, amelynek már az elején különös tevékenységnek lehet tanúja a nézelődő. Felfordított autóroncsot bont szét két figura, akik csak a „hogy micsoda?” válasszal reagálnak arra a kérdésre, hogy valamilyen céghez tartoznak-e az épület körül heverő műszaki eszközök. Csak néhány lépéssel kell beljebb menni ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon: teljesen illegális tevékenységről van szó. Az óriási szemétkupacok hatalmas, több focipályányi területen vannak szétszórva. Már első látásra fellelhetők a hasonló helyszínek árulkodó jelei: szétbontott hűtőgéptestek, elhasználódott gumiabroncsok, valamint vezetékek, illetve azok kupacokba göngyölt műanyag burkolatai.

 

 

Meglehetősen élénk „gazdasági tevékenység” folyik a területen, nagyjából néhány percenként jelenik meg egy-egy guberáló vagy éppen a hulladékhalmazától megszabadulni kívánó figura. Ez annak fényében is különös, mert nagyjából száz méterrel arrébb egy sorompóval ellátott őrbódénál a MÁV egyenruháját viselő őr firtatja az autóval érkezők szándékait.

A Városkép Romboló bloggerével kiegészült stábunkat is megkérdezték, mi járatban vagyunk, ám megelégedtek azzal a válasszal, hogy szeretnénk bemenni. Igaz, a másik oldalon, az említett vasúti felüljárónál már üresen, betört üveggel áll az őrbódé, a korábban ott is megtalálható sorompót pedig leszerelték. Így aki onnan közelíti meg a szeméttelepet, bármennyi hulladékot magával hozhat és lerakhat. Ironikus: alig néhány évvel azután, hogy a Rákospatak utcában felszámoltak egy hasonló nagyságú illegális szemétlerakót, alig egy kőhajításra egy annál is nagyobb termelődött újra az MSZP-s vezetésű kerületben. A szeméttelep korábban egyébként kigyulladt, körülbelül kétszáz négyzetméteren kapott lángra az összehordott szemét, és az egész környéket belepte a hatalmas, nehéz füst. Mivel az utcában lakóház is található, illetve a Máltai Szeretetszolgálatnak is van itt egy intézménye, az önkormányzatnak lépnie kellene – például figyelmeztethetnék a terület tulajdonosát –, hiszen emberi életek kerülhetnek veszélybe egy tűzesetnél.

 

(Kárpáti András, magyarnemzet.hu)

 

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Nocsak, a WHO már fenyeget is? WHO: fel kell készülnünk a súlyosabb járványokra

Valakik bioterrorizmust folytatnak az emberiség ellen