in

Épül az ország – Gyorsult a keresetek emelkedése

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első fél évben 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset.

A reálkeresetek éves emelkedése júniusban 7,9 százalékos, az első fél évben 9,4 százalékos volt a 3,1 százalékos és a 2,3 százalékos inflációval számolva.

Júniusban az átlagos bruttó kereset 329 600 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 700 forint volt. Az év első felében 324 400 forint, illetve 336 900 forint volt a bruttó átlagkereset.

A júniusi átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 219 200 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 227 700 forintra becsülhető – tette hozzá a KSH.

A vállalkozásoknál 10 százalékkal emelkedett az átlagkereset tavaly júniushoz viszonyítva, a költségvetési szektorban 11 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

A prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számolt rendszeres havi bruttó kereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10 százalékkal 318 ezer forintra emelkedett tavaly június óta.

A vállalkozásoknál és a költségvetési szektorban mért rendszeres bruttó kereset 315 ezer, illetve 329 ezer forint volt júniusban.

A KSH adataiból kiderül, hogy a vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma 98 ezerrel, a közszférában alkalmazottaké 11 ezerrel emelkedett, a közfoglalkoztatottak száma 38 ezerrel 131 ezerre csökkent egy év alatt.

 

 

Varga: A gazdaság teljesítménye áll a béremelkedések mögött 

A gazdaság javuló teljesítményével magyarázható a bérek emelkedése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, valamint a beruházások bővülése – mondta a pénzügyminiszter az M1 Ma reggel adásában.

Varga Mihály szerint az adatok azt mutatják, hogy folytatódik a bérfelzárkózás, amit a közterheket csökkentő bérmegállapodás és az adójogszabályok változása is támogat. A miniszter abban bízik, hogy a folyamat a következő hónapokban is folytatódik.

Üdvözölte egyúttal, hogy a kereseti egyenlőtlenségek csökkentek, hiszen a növekedés a leginkább elmaradott megyékben meghaladta az átlagot. Hozzátette, hogy az ágazatok közül különösen a közigazgatásban, az építőiparban, az idegenforgalomban és az egészségügyben dolgozók bérének emelkedése jelentős.

Utóbbi azért is különösen fontos, mert stabilizálhatja a munkavállalói létszámot és biztosíthatja az utánpótlást is – hangsúlyozta a tárcavezető.

 

 

Hasonló jó béradatokra számítanak

Az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők szerint a vártnál árnyalatnyival magasabb volt a keresetek júniusi emelkedése, de nagy meglepetést nem okozott. Az év második felében is hasonlóan dinamikus béradatokat várnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: júniusban a várakozásoknál gyorsabban nőtt az átlagos bruttó bér. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői lassabb bérdinamikára számítanak, ám a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki.

Suppan Gergely éves átlagban 11 százalékos  bérnövekedésre számít, ami a várt 2,7 százalékos inflációval 8,1 százalékos reálbér-emelkedést hoz. A járulékok csökkentése miatt azonban a bérköltségek mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9,3 százalékkal emelkedhetnek idén, ami a várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP-növekedés mellett fenntarthatónak tűnik.

Ezzel  a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban az elemző szerint.

A szociális hozzájárulási adó 2022-ig tartó évente rendszeres csökkentése és a nominális GDP várható 6,5-7 százalék körüli emelkedése a következő években 8,5-9 százalék körüli bérdinamikát, így a reálbérek mintegy 5,5-6 százalékos emelkedését engedi meg.

A fokozódó munkaerőhiány miatt viszont erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a bérek felzárkózása a nyugatiakhoz. A termelékenység növekedése azonban elengedhetetlen, amit nemcsak a bérek növekedése, hanem a munkaerőhiány is kikényszerít – tette hozzá a Takarékbank elemzője.

 

Németh  Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta, hogy nincs meglepetés a béradatokban, a két számjegyű növekedés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett az állami szférában bekövetkezett keresetrendezéssel is magyarázható. Kiemelte, hogy a reálbérek 9,4 százalékos első félévi emelkedése élénkítette a lakossági fogyasztást.

Az év hátralévő részében a nettó átlagfizetések továbbra is 11-12 százalékos növekedést mutathatnak éves szinten, a reálbérek pedig 9 százalékkal emelkedhetnek.

„Az, hogy 2019-ben milyen fizetésemelkedés várható, nagyban függ az őszi bértárgyalásoktól. Arra számít, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum 6-8 százalékos emelést szeretne elérni” – mondta a vezető elemző.

(forrás:www.hirado.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Written by mindenszo

Micsoda?!?! – Az LMP visszatérhet a Schiffer-féle irányvonalhoz

Terror! – A nyílt utcán öltek meg egy nőt Németországban