in , ,

Ebből liberális nyivákolás lesz: jön a klímavédelmi akcióterv és a nemzeti konzultáció a börtönbizniszről

Nemzeti konzultációt indít a kormány a büntetőpolitika szigorítása, a börtönbiznisz, valamint a gyöngyöspatai kártérítések ügyében várható vitákhoz szükséges felhatalmazás érdekében

Nemzeti konzultációt indít a kormány a büntetőpolitika szigorítása, a börtönbiznisz, valamint a gyöngyöspatai kártérítések ügyében várható vitákhoz szükséges felhatalmazás érdekében – közölte Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezek mellett beszélt a közelmúlt bírósági botrányai nyomán felmerült kérdésekről és a magyar gazdasági kilátásokról, továbbá bejelentette a klímavédelmi akciótervet, amelyet Orbán Viktor mutat be az évértékelőjén. A PestiSrácok ehhez kapcsolódó kérdésére elmondta, hogy az Országos Bírósági Hivatal tehet lépéseket a bírói pártatlanság erősítésére. További kérdéseinkre elmondta az álláspontját a Google és a Facebook ellenőrizetlen monopolhatalmával kapcsolatban, és Karácsony Gergely azon nyilatkozatára is reagált, amelyben a főpolgármester veszélyességbeli különbséget tett az utcán masírozó újnácik és újkommunisták között.

Nemcsak a gazdasági csődből kellett kivezetni az országot 2010 után, hanem a rendet is helyre kellett állítani

– mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón csütörtök délután. Felidézte, hogy az utóbbi időben több, a renddel és a morális renddel kapcsolatos kérdés merült fel, amelyekkel a kormány is foglalkozik. Ezek közé sorolta a győri gyerekgyilkosság kapcsán a szigorúbb büntetőpolitika kérdését, a börtönbiznisz ügyének napvilágra kerülését és a gyöngyöspatai kártérítések ügyét. Mint mondta, a kormánynak világos válasza van ezekben a kérdésekben, de ezek magyarországi és nemzetközi vitákban való érvényesítéséhez komoly társadalmi felhatalmazásra van szüksége, ezért nemzeti konzultációt indítanak. Azt is hozzátette, hogy a felsorolt ügyek láthatóan nagy érdeklődésre tartanak számot, beindult ezek körül a társadalmi vita, aminek a lefolytatása jó és szükséges, és ez is indokolja a nemzeti konzultációt. Gulyás Gergely a gyöngyöspatai ügyben szólva felvetette, hogy egy 2003-as eset miatt adott kártérítés valós segítséget jelent-e, vagy csak az adott közösség békéjét bontja meg, és a cigányságnak sem jelent valós segítséget.

Nem jobb-e, ha ilyen esetben valóban a felzárkózást segítő oktatási projekteket tudunk indítani?

– kérdezte. Ugyanebben az ügyben feltette a kérdést, hogy igazságosak-e a kártérítések, például jár-e szegregáció miatti kártérítés annak, akinek több hétnyi igazolatlan hiányzása van.

AZ ELÍTÉLTEK JOGAIT VÉDIK AZ ÁLDOZATOK JOGAI HELYETT

A börtönbiznisszel kapcsolatban világossá tette, hogy mindenki emberi méltóságának biztosítása mellett, az elítéltek jogai semmiképpen sem kerülhetnek az áldozatok jogai elé. Úgy fogalmazott, hogy ilyen tendencia figyelhető meg, akár a józan ész határain túlmenően is ez a szemlélet látszik érvényesülni az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Szavai szerint sokan magyar jogszabályhoz kötik az elítéltek által indított pereket és a nekik megítélt, óriási kártérítéseket, ám a magyar jogszabály alapja a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata. Ezzel kapcsolatban később, kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a strasbourgi bíróság jogalkalmazó gyakorlata elrugaszkodott annak az egyezménynek a szövegétől, amelyre hivatkozik. Egyúttal megjegyezte: fontos, hogy a börtönbiznisszel kapcsolatos törvénymódosítás ne kerüljön ki a magyar törvényhozói hatáskörből.

 

 

 

Gulyás szerint adott a kérdés: megelőzhetők-e a kiemelkedően erőszakos bűncselekmények a szigorúbb büntetőpolitika nélkül.

Indokolt-e a feltételes szabadon bocsátás olyan esetekben, amikor valaki valaki másnak az életére tört?

– kérdezte, hozzáfűzve, hogy a gazdasági ügyekben, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények esetében kizárt a feltételes szabadon bocsátás.

A KÜLFÖLDRŐL PÉNZELT SZERVEZETEK BEFOLYÁSOLTÁK A BÍRÓKAT ÉRZÉKENYÍTŐ TRÉNINGEKKEL

A PestiSrácok által a Szegedi Törvényszéken feltárt bírósági visszaélések (lásd ITTITTITT és ITT) kapcsán a rendszerváltás óta eltelt három évtized legnagyobb magyar bírósági botránya robbant ki. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy a bírók csak lelkiismeretüknek és a törvényeknek vannak alávetve, és ezt a kormány is tiszteletben tartja a demokratikus jogállam részeként. Gulyás Gergely a bírói függetlenség fontos részének nevezte ugyanakkor a befolyásmentességet, és ezért üdvözölte, hogy az OBH új vezetése lezárta a korábbi érzékenyítő tréningek rossz gyakorlatát. Az összeférhetetlenség kérdésének felvetését a miniszter szerint még a bíráknak is támogatniuk kellene.

Szeretnénk, ha Magyarországon a bírák számára nem külföldről pénzelt szervezetek tartanának előadásokat, mert abból eddig még a magyar igazságszolgáltatás semmit sem profitált

– jelentette ki. Megjegyezte, hogy miközben az ország szuverenitását értéknek tekintjük, szinte valamennyi említett ügyben megjelentek az ilyen, önmagukat jogvédőnek nevező szervezetek, rendszerint nem az áldozatok, hanem a bűnelkövetők mellett kiállva. Az ugyanebbe a körbe tartozó szervezetek Gulyás elmondása szerint a magyar közéletben is olyan politikai szereplőként vesznek részt, amihez nincs meg a legitimációjuk.

 

 

AZ OBH JAVÍTHAT A BÍRÓI PÁRTATLANSÁG HELYZETÉN, ŐK KÉRHETNEK TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁST

A Szeviép-károsultak jogi képviselője, Szabó Bálint kérte a kormánytól, hogy folytassa a kárpótlást, akár úgy is, hogy ezt a pénzt utólag hajtja be az elkövetőkön. Kérdésünkre, hogy erre nyitott-e a kormány, Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy csak jogilag megalapozott igényeket tudnak kifizetni:

Amit lehetett, azt szerintem megtettük. Ha ezt követően még marad jogilag megalapozott követelés, akkor szívesen segítünk, de úgy látom, hogy a kormány ebben az ügyben kellően nagyvonalú volt.

A jogi képviselő kérése ugyanekkor az országgyűléshez az volt, hogy módosítsák a bírói összeférhetetlenségre vonatkozó törvényt, hiszen a szakmaiatlanságból vagy tudatosan elkövetett bírói hibáknak semmiféle következményük nincs Magyarországon. Erre a miniszter úgy felelt, hogy annyira alacsony az alkalmatlanság miatt megszüntetett bírói jogviszony, hogy ennél alighanem magasabb az alkalmatlan bírók tényleges száma. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem az országgyűlésre tartozik, mert az 1997-es parlamenti döntés alapján bírói önigazgatás van, tehát nincs igazságügyminiszteri feladat ebben a kérdésben.

Az Országos Bírói Hivatalnak van erre lehetősége, vagy ha törvénymódosításra van szükség, akkor ők kérhetik ezt

– mondta. Azt is felidézte, hogy az OBH új vezetője szerint is módosíthatók az összeférhetetlenségi szabályok a bírói pártatlanság erősítése végett. Gulyás Gergely hozzátette: nem tartja helyesnek, hogy egy bíró lehet egy gazdasági társaság korlátolt felelősségű tagja.

EGÉSZ MÁS A MOSTANI ÉS A 2009-ES GYENGE FORINT HATÁSA

A miniszter megemlítette a kormány által elfogadott klíma- és természetvédelmi akciótervet. Ennek részleteit és konkrét lépéseit Orbán Viktor fogja ismertetni a vasárnapi évértékelő beszédében. A miniszterelnök németországi látogatásával kapcsolatban tájékoztatott Gulyás Gergely, hogy a magyar–német kapcsolatok gazdasági téren évről-évre új rekordokat döntenek, és politikai téren is kiegyensúlyozottak. Nem hallgatta el a migrációs válság során egyértelművé vált nézetkülönbségeket sem, de a legfontosabb kihívások gazdasági természetűek.

Amikor Nyugat-Európában 1-2 százalékos gazdasági növekedés volt, akkor a magyar gazdaság képes volt 4-5 százalékot növekedni. Azt nem tudjuk, hogy ha megáll vagy recesszióba csúszik a nyugat-európai gazdasági növekedés, az milyen hatással lesz a magyar gazdaságra, de erre is fel kell készülni

– jelentette ki Gulyás, aki arról is beszélt, hogy Magyarország mára viszonylag függetlenedni tudott a nyugat-európai gazdaságtól, sőt, sok nyugati cég előbb épít le Nyugat-Európában, mint nálunk.

 

A forintárfolyam euróhoz viszonyított mélypontját firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy árfolyamügyekben a jegybank illetékes, ám a gyenge forintárfolyam már közel sem érinti így az országot, mint korábban. Emlékeztetett, hogy 2010-ben 1,1 millió devizahiteles nyögte, ha romlott a forint árfolyama, míg a számuk most mindössze pár tízezres, ráadásul a devizában jegyzett magyar államadósság is töredékére csökkent azóta. Hozzátette:

A közgazdászok szerint legalább annyi előnye van a nemzetgazdaság számára a gyenge forintnak, mint az erősnek.

KARÁCSONY GERGELY A SAJÁT SZÖVETSÉGESEI KÖZÖTT KERESSE AZ ANTISZEMITA SZÉLSŐJOBBOLDALT!

A PestiSrácok Google-fiókjának figyelmeztetés és felszólítás nélküli, azonnali törlése nyomán arról érdeklődtünk, nem tartja-e indokoltnak a kormány a monopol helyzetben levő technológiai multik, leginkább a Google és a Facebook korlátlan hatalmának keretek közé szorítását.

Mi is így érezzük, és az Európai Unió is így érzi

– tette egyértelművé Gulyás, azt is nyomatékosítva, hogy sem a Google-nél, sem a Facebooknál nem világos és nem átlátható, milyen elvek mentén engednek vagy törölnek bizonyos híreket és megszólalásokat. Mint mondta, nagyon nehéz megtalálni ilyen óriásokkal szemben a megfelelő eszközöket, de ebben éppen hatékonyabb lehet a tagállaminál a közös, uniós fellépés.

Megkérdeztük a minisztert Karácsony Gergely botrányos kijelentéséről is, miszerint az utcán masírozó neonácik valós politikai veszélyt jelentenek, mert összeérnek a Fidesz szellemi holdudvarával, míg a szintén az utcán masírozó, kommunista antifák csupán a gyülekezési szabadságjogaikat gyakorolják.

Miután Magyarországon az a sajátos helyzet állt elő, hogy az antiszemita szélsőjobboldal a balliberális oldallal kötött szövetséget, így azt javaslom, hogy Karácsony Gergely a saját szövetségeseivel beszélje ezt meg. Ott találja őket köztük. A mi álláspontunk mindig világos volt, mi szélsőbalt és szélsőjobbot egyaránt elutasítottunk. Úgy gondoljuk, hogy az a nemzeti közép, amelyet a Fidesz képvisel a magyar politikában, az tud hatékony válaszokat adni a legfontosabb társadalmi kérdésekre.

 

(Vésey Kovács László, pestisracok.hu)

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Lesújtó civil értékelés a szekszárdi ellenzéki vezetés első száz napjáról – Videó

Nem stadion – 10 milliárd forintból fejleszti a kormány a szülészeteket