in

Ebből hatalmas liberális sivalkodás lesz – Időzített bomba volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer

Fenntarthatatlan volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer.

Fenntarthatatlan volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer. Bedöntötte volna a magyar költségvetést az 1996-ban létrehozott nyugdíjrendszer fenntartása – szögezte le Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Még becslés sem létezett arra 2010-ben, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerhez kötődő állami garanciavállalás hány ezer milliárd forint többletkiadást jelentett volna a költségvetés számára. Bedöntötte volna a magyar költségvetést az 1996-ban létrehozott nyugdíjrendszer fenntartása, amely fenntarthatatlan volt – mondta Domokos László, az Állami számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Pénzügyi Szemle Online portálnak. Emlékeztetett: az Országgyűlés éppen hat évvel ezelőtt, 2011 novemberében döntött a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséről.

A 2008-ban Magyarországra is begyűrűzött pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás tapasztalatait állította fókuszába a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) legutóbbi szakmai konferenciája. Domokos László elmondta: 2010-ben a magyar államháztartás olyan tartályhoz hasonlított, amelyből több nagy lyukon keresztül folyik ki a víz. A legkirívóbb példát a kötelező magánnyugdíjpénztárak szolgáltatták. Ezt a témakört az ÁSZ alaposan körbejárta, amikor 2010-ben ellenőrizte a magánnyugdíjpénztárak garanciaalapjának működését – fogalmazott.

A központi költségvetés állt volna helyt

Hangsúlyozta: az alap eredeti célja az volt, hogy az esetleg fizetésképtelenné váló magánnyugdíjpénztárak helyett a nyugdíjszolgáltatást a pénztár kedvezményezettjei számára biztosítsa. Az alap kiürülése esetén a központi költségvetés állt volna helyt az alap kötelezettségeiért. Az alap gazdálkodását illetően találtunk kisebb hiányosságokat, az ellenőrzés legfontosabb megállapítása azonban az volt, hogy rámutatott az egész rendszer fenntarthatatlanságára – emlékeztetett Domokos László az ÁSZ 2010-es megállapításaira.

Magyarország 1996-ban egy olyan nyugdíjrendszert hozott létre, amelynek a lényege az volt, hogy a fiatalabb korosztályok kivitték az egyéni nyugdíjjárulékuk nagy részét a magánnyugdíjpénztárukba – idézte fel előadásában Domokos László. Hozzátette: a társadalombiztosítás így kieső bevételét a költségvetésből kellett egyre növekvő összegekkel kiegészíteni, ahhoz, hogy a már nyugdíjasok ellátását ki lehessen fizetni. A különbözet – amelyet az Európai Bizottság egyébként nem volt hajlandó korrekciós tételként elismerni – évről évre egyre jobban növelte az államháztartási hiányt és az államadósságot – fejtette ki az ÁSZ elnöke.

Apadt a megtakarítások hozama

Néhány jellemző adatot is közölt Domokos László. Mint mondta a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap támogatására 1998-ban 28,1 milliárd forintot, 2009-ben már 599,1 milliárd forintot fordított, ami több mint hússzoros növekedést jelentett, és 2009-ben már meghaladta a GDP 2 százalékát. A nyugellátások finanszírozásához a központi költségvetés egyre növekvő arányban járult hozzá, míg 1998-ban ez az arány 3,6 százalékot, 2009-ben már 21,1 százalékot tett ki – világított rá az ÁSZ elnöke.

Stockphoto - persely - malac - pénz - összetört perselyBedöntötte volna a magyar költségvetést az 1996-ban létrehozott nyugdíjrendszer fenntartása
(Stockphoto)

A 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság hatására a magánnyugdíjpénztári megtakarítások átlagosan több mint 21 százalékkal mérséklődtek, azaz nyilvánvalóvá vált annak a veszélye, hogy a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások hozama a megtakarítási időszak alatt nem éri el az infláció mértékét – mutatott rá az ÁSZ elnöke. Felidézte: erre a veszélyre reagálva 2009-ben az Országgyűlés a vonatkozó törvény módosításával hozamgaranciát vállalt. Azaz előírta, hogy ha a megtakarítás reálhozama a nyugdíj megállapításáig negatív, akkor a magánnyugdíjat a megtakarítás és az infláció szorzataként kell megállapítani.

A döntés egy olyan időpontban született, amikor a megelőző tizenegy évben az átlagos infláció körülbelül hat százalék volt, míg a megtakarítások átlagos nominális hozama alig haladta meg az 1 százalékot.

Becslések sem készültek

„Nem kétséges, hogy végső soron ennek a garanciának a kifizetéséhez is a központi költségvetésnek kellett volna a fedezetét biztosítania” – húzta alá Domokos László. Ennek ellenére még becslések sem készültek arról, hogy ez a garanciavállalás, amit tényszerűbb lenne kitöltetlen csekknek nevezni – fogalmazott az ÁSZ elnöke –, hány ezer milliárd forintos jövőbeni többletkiadást jelent majd az akkori, illetve fenntartás esetén a mai adófizetők számára.

„Ezt a pénzügyileg fenntarthatatlan rendszert meg kellett szüntetni” – szögezte le Domokos László. Hozzátéve, hogy ezzel sikerült elzárni azt a csapot, amelyen keresztül a nyugdíjjárulék kifolyt az államilag szervezett társadalombiztosításból, és stabilizálódott, sőt több éven keresztül sufficitessé vált a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése.

 

(hirado.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek a vidéki Soros Központok – Több fronton zajlik a támadás – Az elhárítás volt szakértője elemzi a helyzetet

(videó) Szijjártó brilliáns leleplezése az NGO-król, az álcivilekről – Ráadásul Brüsszelben adta elő!