„Én is cigány vagyok” – állt büszkén Gyurcsány Ferenc, nyakában a fenti felirattal a Lendvay utcában, a Fidesz-székház előtt, ellenem tüntetve. Ugyanis fel mertem háborodni egy brutális gyilkosság miatt.

Soha nem beszéltem „a” cigányokról, soha nem ítéltem el egyetlen etnikumot, rasszt sem, ellenben mindig felháborodtam, ha valamilyen brutalitásra, lincselésre és iszonytató bűnre az elkövető származása volt a „magyarázat” és a „felmentés”. És soha nem bírtam elviselni, megérteni és feldolgozni, amikor valaki (egy senki) „megélhetési bűnözésről” papolt.

„Én is cigány vagyok” – állt büszkén Gyurcsány Ferenc, mellette, mögötte a teljes baloldali, liberális (jakobinus, bolsevik) hadtest, és mondták a magukét. Egyebek mellett ezt: „Vona Gábor is egy polgári körben kezdte pályafutását, aki 2010-ben a Fideszre szavazott, az a Jobbikot kapta. Így mindenkinek tisztában kell lennie azzal a következő választásokon, hogy aki a Fideszre szavaz, a Jobbikot fogja hatalmon tartani.”

Ó, mily ismerős szavak, de hát hol van már a tavalyi hó!

Mostanában más szelek fújnak. A Jobbik ma már nem a Fidesz „sötét énje”, ó, dehogy! A Jobbik ma szövetséges, partner, társ, jó barát.
Ma eltűnt az antiszemitizmus és a cigányellenesség. Mintegy varázs­ütésre. Éppoly hirtelen és parancsszóra, ahogy annak idején megjelent, és nekiállt tombolni. És nincs ezen semmi csodálkozni való, ugyanis az antiszemitizmus és cigányellenesség tombolására, valamint az antiszemitizmus és a cigányellenesség eltűnésére mindig ugyanazok adják ki a parancsot.

Egy cigányember két napja azt mondta a tévében, a cigányok addig nem fognak a baloldalra szavazni, ameddig ez a baloldal nem határolódik el a Jobbiktól.

Mert mégiscsak megengedhetetlen, hogy nevezett párt elnöke (egykori bőrfejű és bőragyú, ez utóbbi mit sem változott) már a „néppártosodási” és „cukisodási” népszínmű után azzal szórakoztatja hallgatóságát, hogy neki igazán kiváló imidzse van, mert ő tud a néppel „bográcsot enni”, de ő erős ember is, és ha jönnek a cigányok, ő agyonveri mindet. Kacagás a háttérben.

(Amúgy mindig érdemes elgondolkodni, milyen közeg az, ahol zsidó nő leütésével, karlendítéssel, cigányok agyonverésével lehet dicsekedni, milyen közeg az, ahol ez a menő, ez csal mosolyt az arcokra, ettől verődnek össze a tenyerek, ettől lesz a beszélő becsült és tisztelt vezető, jó fej…)

Elhangoznak tehát ezek a mondatok, magasba lendül az ara karja – és Ferenc testvér és a jakobinus-bolsevik had nincs az utcán, nincs röpgyűlés a Jobbik székházánál, nem rettegnek barna esőtől a barna esők főmérnökei, most senki sem cigány és senki sem zsidó. Ellenkezőleg!

A hibátlan pedigréjű liberális közgazdász arról értekezik drága jó Bolgár úrnak, hogy hát persze, ott vannak a Jobbikban a „történelmi görcsök”, de ezek a fiúk legalább komolyan gondolják mindezt, nem cinikusok, ezért igenis együtt lehet velük működni.

Hát persze. Gyurcsány, Heller Ágnes, Ungár Klára, Horváth Aladár, Varju László nyakában most ez a tábla lóg: Én is Sneider vagyok!
Nincs is ezzel semmi baj. Vadai azon a bizonyos Lendvay utcai tüntetésen így háborgott: „Ha ma eltűrik, hogy a cigányokat vagy a zsidókat bántsák, holnap jöhetnek akár a szemüvegesek vagy bárki más.”

Hát hogy úgy van! Mindenesetre soha, de soha el ne felejtsük a lényeget: Vona Gábor is egy polgári körben kezdte pályafutását, ám aki 2022-ben a baloldalra vagy a liberálisokra szavaz, az a Jobbikot fogja kapni.

Így mindenkinek tisztában kell lennie azzal a következő választásokon, hogy aki a baloldalra vagy a liberálisokra szavaz, a Jobbikot fogja hatalomba segíteni.

 

(Bayer Zsolt, magyaridok.hu)

 

 

Oszd meg másokkal is a cikket!