A vér nem válik vízzé.
Nem esik messze az alma a fájától.
Ezeket szokták mondani a jelenségre.
Fekete-Győr András nem felelős a szülei, nagyszülei tevékenységéért, de a fenti két mondás viszont örök igazság.
Az olimpiagyilkos, füstbombával dobálódzó kis köcsög nagyapja sem volt ám akárki.
Íme:
A nagyfater – Fekete-Győr Endre
A momentumos fiatalember nagyapja, Fekete-Győr Endre (nevét kötőjel nélkül is írják) 1926-ban született a Borsod megyei Csobajon. 1946-ban belépett a Magyar Kommunista Pártba, a pártegyesülés után az MDP, majd az MSZMP tagja. 1948-tól 1957-ig a Földművelésügyi Minisztériumban előadó, osztályvezető, 1957 és 1962 között a Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vállalat igazgatója. 1962-ben kinevezték a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet elnökévé, a megyei lap az ötvenes évek stílusában harsány riportban dicsőítette, a szocialista embertípus megtestesítőjeként üdvözölte. Fekete-Győr Endre hamar látványos pártkarriert futott be. Az 1956-os hősök közül még sokan börtönben ültek, amikor tagja lett az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának és a VB-nek, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének. 1969. január 16-án a Heves Megyei Tanács vb-elnökévé választották.
Fekete-Győr Endre 1919-et dicsőítette
Fekete-Győr Endre bő egy évtizedig élet-halál ura volt Heves megyében. Az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságnak titkos, bizalmas jegyzőkönyvei, amelyek időközben felkerültek a világhálóra, meggyőződéses, fanatikus kommunistának mutatják.
Sorra megszavazta az összes országos és megyei párthatározatot, engedelmesen kiszolgálta a rendszert, szónokolt a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulóján
(„1919 vörös hőseinek múltját és amit megtudunk tőlük – a lassan elfogyó régiektől – változtassuk hatékony szocialista öntudattá, hitté. Olyan cselekedet ez, mely folytatja 1919 művét és betölti a Magyar Tanácsköztársaság örökségét. Éljen a dicsőséges Tanácsköztársaság emléke! Éljen és eredményekben fejlődjék 1919 hagyományaiból is gazdagodó szocialista hazánk!”)
Fekete Győr és a bűnözés útja
Aztán a forradalom felfalta a saját gyermekét. Fekete-Győr Endrét megyei tanácselnöki beosztásából 1981. március 31-én felmentették. Nem éppen dicső körülmények között távozott. A néhány héttel azelőtt még másokat kritizáló, hatalma teljében lévő kommunista politikust azok az emberek alázták porrá, akikkel évtizedekig egy oldalon állt. Az egykori jegyzőkönyvekből kiderül, hogy fent, a Politikai Bizottságban döntöttek a sorsáról, de a Heves megyei elvtársak nagyon is együttműködőek voltak elmozdításában.
Fekete-Győrnek azért kellett mennie tanácselnöki székéből, mert a megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál hűtlen kezelés nyomaira bukkantak. A vállalat vezetői saját zsebre dolgoztak, cementet loptak, feketén családi házakat építettek, más gazdasági bűncselekményeket hajtottak végre, és ezzel 12-13 millió forintos kárt okoztak. A szálak – mások mellett – hamarosan Fekete-Győr Endréhez is elvezettek.
Részlet a korabeli jegyzőkönyvből: „A megyei tanács volt elnökét felelősség terheli azért, hogy a sorozatos bejelentések ellenére sem intézkedett, a vizsgálatot halogatta, a tanács végrehajtó bizottság határozatát nem hajtotta végre. Helytelenül járt el, amikor a gazdasági igazgató elhelyezéséről intézkedett. A megyei pártbizottságot nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta. V. L.-tól ő és családtagjai jogtalan kedvezményt fogadtak el, ezzel lekötelezetté vált (nyaralójába nyílászáró, a szauna elektromos szerelése, felesége a vállalattól indokolatlanul magas munkabért kapott). P. J. részére engedélyezte a vállalati hozzájárulást.”
Röviden ennyit a füstgránátot dobáló, olimpiagyilkos Fegyőr Bandi nagyapjáról.
Ismételjük meg a két mondást:
A vér nem válik vízzé.
Nem esik messze az alma a fájától.
(Forrás: A részletek Szentesi Zöldi László Egy bukás anatómiája c. publikációjából vannak)
mindenszo.hu
