in , ,

Apáti Bence a Bródykról, Lovasi Andrásokról, és egyéb libsikről – Diktatúrázó körutak a médiában

Ismét megnyilatkozott az elnyomott, üldözött, betiltott Bródy János és Lovasi András

„Nem olyan egyszerű veled naptárt egyeztetni, merthogy színpad színpad hátán.” Őőő. Izé. Mind nyelvtanilag, mind tartalmilag erősen kezdi Kálmán Olga Bródy Jánossal a beszélgetést.
Aztán Bródy, ha lehet, még erősebben is folytatja. Bródy János mostanában minden interjújába teljesen indokolatlanul beleszövi a nagy szovjet közgazdászt, Nyikolaj Kondratyevet. Ebbe is. Aki nem tudná, ki az úr: ő volt a Szovjetunió első ötéves tervének kidolgozója. Bródy tudja. Büszke is rá.

A szovjet tudósok iránti nosztalgia meg is mutatja nagyjából, milyen irányt fog venni a beszélgetés. Annak azért van egy különös bája, hogy a mi öreg libbantjaink milyen áhítatos nosztalgiával gondolnak a csodálatos szovjet tudósok és mérnökök szakértelmére, miközben a Facebookon szervezett tüntetéseken meg azon rettegnek, hogy Paks holnap fel fog robbanni, mert az oroszok olyan ótvarul gányolták össze. Valamint a 3-as metró. Az is a ruszkik miatt robban le. Na de a Kondratyev. Az azért volt valaki.

Bródy János folytatja azt a ballib értelmiség körében az elmúlt években már szokásjoggá nemesedett jó hagyományt, hogy ha kijön egy új lemezük, verseskötetük vagy belátható időn belül bekövetkezik a 39. búcsúkoncertjük, illetve, ha új színiakadémiát alapítanak, avagy csak posztolnak egy okosnak gondolt baromságot a Facebookra, akkor azonnal elindulnak a Hír TV-be, illetve ATV-be egy jó kis kormányszidalmazós, diktatúrázós haknikörútra.

Bródyt nem kell félteni, ha önreklámról van szó. Az egyik legnagyobb mestere. Persze jó pap is holtig tanul, ezért ha megengedi, szíves figyelmébe ajánlom Lukáts Andor, Lovasi András, vagy Stohl András még az övénél is professzionálisabban megszervezett promóciós haknikörútjait.

Az említett urak ugyanis, miután kijöttek valamelyik sóval behintett ellenzéki hírportál szerkesztőségéből, ahol rettegnek egy betyárosat attól a hatalomtól, mely ellehetetleníti, elnyomja és elhallgattatja őket, és ahol elsírják, mennyire szörnyen szívbe markolóan mély és őszinte fájdalmat éreznek, amikor a Tények híradójára emelik azt az emberi szavakkal leírhatatlanul zseniális szemüket, elslattyognak a TV2 stúdiójába is, mintegy reklámozni az új produktumukat.

Lovasi például, aki most újabb nagykoncertjére készül, legutóbb még arra a bravúrra is képes volt, hogy miután azt nyilatkozta valamelyik félmilliós követővel rendelkező, betiltott portálnak, hogy ő kib…szottul utálja a Fideszt, behuppant egy Azurák Csabával szemben elhelyezett kényelmes fotölybe, majd a kényelmes fotölyön hintázva promózta új koncertjét. Innen is őszinte gratulációm a TV2-nek, hogy ilyen kínosan ügyel arra, nehogy a Fidesz propagandacsatornájának lehessen nevezni. De ha javasolhatnám, időnként meghívhatnák Reviczky Gábort, Nemcsák Károlyt, Dörner Györgyöt, esetleg Ákost is.

Csak az íze végett. Jó magyar és tehetséges emberek. És talán letettek annyit az asztalra, mint a Kossuth-díjas Lovasi.

Mert az is van neki. És bár jelenlegi dolgozatom tárgya Bródy és Olga kedvesen huncut évődése, mely egy rettenetesen kínos Nagy Duettben (pardon, duettben) csúcsosodott ki, nem tudom szó nélkül hagyni Lovasi kib…szot­tul utálom a Fideszt Andrást és az ő Kossuth-díját.

Csak mert pár sorral följebb lejegyeztem Ákos nevét, és beugrott, micsoda éktelen sivalkodás, hisztéria, és fasisztadiktatúrázás nyomta el abban az évben a demokratikus értékeket valló szabad énekesmadarak vidám, de annál hangosabb csivitelését, amikor a mi Ákosunk megkapta azt a bizonyos díjat.

A ballib értelmiség ilyen esetekben a szokásos ügymenet szerint epilepsziás rohammal megbolondított stroke-ot kap, petíciókat fogalmaz meg, majd felháborodottan beígéri, hogy az összes, Gyurcsánytól, Horntól, Medgyessytől kapott kis-, közép- és nagykeresztjét, Kossuth- és érdemes művész díját haladéktalanul és visszavonhatatlanul postára adja. Mert, olyan szégyent, hogy ő egy ilyen rohadt jobboldali senkiházival legyen egy névsorban, nem tudna elviselni.

Attól a jelentéktelen kis semmiségtől pedig tekintsünk el, hogy Bajnai Gordon egy vad, átmulatott éjszaka úgy döntött, hogy Lovasi Andrásnak adományozza az egyik legnagyobb állami kitüntetést. Sőt! Hogy képzeljük mi azt, hogy e mögött az adományozás mögött pártpolitika nyomás lenne? Lovasi András igenis utánozhatatlan zenei teljesítménye miatt kaphatta meg Bajnaitól a Kossuth-díjat.

Valamint nem tudom elfelejteni azt a malacvisítozást, amikor Bayer Zsolt kapott egy pénzzel ugyan nem járó, szabad szemmel azonban mégis látható díjacskát. Merthogy Ba­yer Zsolt használ vulgáris szavakat, ha nagyon morcos. Sikoltottak a megélhetési rettegők pár csúnya szó miatt.

De Lovasi örök érvényű orális együttlétre és a férfi hímivarsejt öblögetésére vonatkozó soraival az égegyadta világon semmi baj. Az olyan fiatalosan progresszív. Az olyan menőn liberális. Az Kossuth-díjat ér. Sőt, érdemel. Mindenkitől elnézést kérek, emiatt a kis lovasis kitérőért, de ahogy ígértem, Bródyról is szót fogok ejteni. Most ő következik.

Tudom, hogy nem leszek népszerű a most következő kijelentésemmel, de ismerve a kádári–aczéli támogatottan tűrt kultúrpolitikát, én nem tudok őszintén lelkesedni a régi nagy öregekért. Főleg a Koncz Zsuzsa-félék brancsába tartozó, aczéli áldással kamulázadó kamuellenzéki zenészekért, akik a rendszerváltás előtti időszak központilag támogatott kultúrpolitikája miatt betegre keresték magukat. Akiknek rongyosra játszották a dalaikat a rádiók.

Akiknek annyi tévés, rádiós és kultúrházas haknijuk volt, hogy osztódniuk kellett volna ahhoz, hogy minden meghívásnak eleget tudjanak tenni. Persze, nagyjából ötévente egyszer, Aczél elvtárs a látszat kedvéért kihúzatott két félreérthető sort a cenzúra alá vont dalokból, amitől láthatólag a művész urak és hölgyek a mai napig az ellenzék véres ingű és megkínzott Jeanne d’Arcjának hallucinálják magukat, azonban az igazság az, hogy nem voltak ők hős ellenzékiek, akiket az ÁVH börtöneiben kínoztak.

Csak a rendszer ki- és életben tartói. Az akkori rendszer toronymagas nyertesei. Amivel nincs is sok baj. Nem mindenki születik Nagy Ferónak és Radics Bélának, csak akkor nem kell azt hazudni, hogy Nagy Feróként és Radics Bélaként harcoltak a gaz komcsik ellen, mert baromira nem harcoltak, hanem Aczél fogadásain zabálták a kommunisták finom, meleg pogácsáit.

Véleményem szerint a mi folyton diktatúrát kiáltozó libsi értelmiségünk azért óbégat folyton a Fidesz alatt, mert nekik tényleg jobb, komfortosabb és könnyebb volt a kommunizmus baráti ölelésében alkotni. Persze, hogy visszasírják. Szinetár Miklós írta egyszer, hogy a komcsi éra azért babusgatta saját értelmiségét, mert a reflektorfényben lévő, kicsit sem kritikus, azonban megbecsült és elégedett művészek legitimálták a hatalmukat. A rendszerváltás után a baloldal árasztotta a kommunizmus nosztalgikusan megbízható akolmelegét.

A jobboldal a mai napig új, idegen és furcsa a régi rendszer tutujgatásában szocializálódott ballib értelmiségnek.

Bródy János is ebbe az elkényeztetett brancsba tartozik. Ha nem tartozott volna a brancsba, akkor nem nyilatkozna olyanokat, hogy most milyen rettenetes. Ha átélte volna, hogy milyen egy diktatúrában megfélemlítve, szegényen senyvedni, akkor nem beszélne ilyen csacsiságokat. De nem élte meg. Ezért nyilatkozik olyan bődületes hülyeségeket, hogy ma egy baloldali ember nem mondhatja el a véleményét, mert akkor kevesebb helyre hívják. Miközben Olga is úgy kezdi a beszélgetést, hogy lehetetlen a művész úrral időpontot egyeztetni, hiszen színpad színpad hátán. (Jelentsen ez bármit is.)

Vagy mikor Bródy János azt mondja, látja a fiatal zenésztársain is, hogy milyen bátran politizálnak a kormány ellenében, pedig ez milyen veszélyes, meg biztosan a menedzsereik is azt tanácsolják, hogy tartsák távol magukat a politikától. Holott ezek a fiatal zenészek le se jönnek a színpadról. Elég csak a Momentum-szimpatizáns Fluor Tomira gondolni, vagy Puskás Peti haveromra, aki legutóbb épp a 888-at cinkelte elég karcosan. Hajuk szála nem görbült, nem jött értük a fekete autó sem. Sőt. Van nekik szép szponzorkocsijuk.

Éppenséggel pont nekem van olyan tapasztalatom, hogy az egyik nagy német autókonstruktőr a jobboldaliságomra hivatkozva üzente meg, hogy ugrik a beígért gépjármű. De hűséges olvasóim talán azt is tudják, hogy egész véletlenül pont azóta nincs más pénzkeresési lehetőségem, mint az írás, amióta írok. Mármint jobboldali lapokba. Ha a 24.hu-n fejteném ki rendkívül haladó gondolataimat, valószínűleg több céges haknim lenne. Mondom, valószínűleg.

Szóval, drága János! Vagy az van, hogy fogalma sincs, mi zajlik ebben az országban és tudatlanságából fakadóan mond ilyen baromságokat, vagy tudja, és hazudik. Remélem, az előbbi. Bródy János mondott még sok butaságot: nincs vidéken ellenzéki tévé. Aha. És a legnézettebb hírműsor, az RTL Híradó, Baló Györgyöstül, mi a fűzfán fütyülő rézangyal? Arról nem is beszélve, hogy a vérbaloldali ATV és a vérellenzéki Hír TV az alapcsomag része, ellentétben a jobbos Echo TV-vel, amit csak súlyos ezresek kifizetéséért cserébe lehet figyelemmel követni… De tényleg nincs kedvem pontokba szedve cáfolgatni.

A beszélgetés végén aztán jött egy egészen félelmetes közös dalolás, aminek keretein belül egyrészt kiderült Kálmán Olgáról, hogy sokkal jobb hangja van, mint Bródy Jánosnak, másrészt, hogy a szerkesztő asszony sokkal erőszakosabb nőszemély, mint azt eddig feltételeztem róla, ugyanis azt szerette volna, ha Bródy a kedvéért átkölti a Ha én rózsa volnék című, ellenzéki himnusszá avanzsált dalt. Bródy nem vette a lapot.

Olga asszony meg az át nem vett laptól kínos feszengésbe kezdett, amitől én még nála is kínosabban éreztem magam. Ezt hívják szekunder szégyenérzetnek. Szörnyen kínos volt.

Én azt tanácsolnám az ellenzéki értelmiség okosabb embereinek: ha be akarják juttatni a pártjaikat a parlamentbe, az ilyen promóciós haknibeszélgetéseket akadályozzák meg valahogy. Akár a saját testükkel is. Mert ha még egy libsi értelmiségi bemegy az ATV-be meg a Hír TV-be a nagykoncertjét reklámozni, és közben ennyi butaságot hord össze, akkor itt haljak meg, egy darab ellenzéki párt nem fogja még csak súrolni sem az öt százalékot.

A szerző táncművész és publicista

 

(Apáti Bence, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

(VIDEÓ) Migráció: Döbbenetes összehasonlítás – Egyesült királyság vs Lengyelország!

A gyűlölet karmestere újra Magyarországon – Gyűlöletaktivisták az utcákon