Az állami és magánegészségügy szétválasztásának tervezete előrehaladott állapotban van, és bár mindkettőnek van helye az ágazatban, nélkülözhetetlen, hogy tiszta és átlátható viszonyrendszert alakítsanak ki – mondta el a lapnak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki hozzátette: ezzel kapcsolatban erős érdekek ütköznek össze, amelyek nyilvánvalóan érdeksérelmeket és rendkívüli reakciókat fognak előidézni, de erre fel vannak készülve.  Fontos, hogy a magánkórházak ne tudják kijátszani az állami ellátóhelyeket, és fordítva – tette hozzá az orvosprofesszor.

Kásler Miklós arról is beszélt, hogy a kormány jelentősen megemeli a szakdolgozói béreket.

Négy év alatt összesen 72 százalékkal az idei alapbérhez képest.

 

A béremeléssel céljuk az utánpótlás-növelés is, ugyanakkor ez csak egy intézkedés a sok közül.Abból indulunk ki, hogy soha nem tudunk annyit fizetni az ápolónőknek itthon, mint amennyit Németországban kereshetnek, ugyanakkor a németek sem tudnak olyan magas bért adni, mint az amerikaiak. Ezt áthidalva a magyar kormány a lakhatás megkönnyítését is célul tűzte ki a béremelések mellett, mert ennek biztosan van visszatartó ereje, ahogy az ösztöndíjaknak is – fogalmazott a miniszter.

Az elmúlt években is jelentős bérfejlesztések voltak, például 2010 óta az orvosok fizetése 2,5-szeresére nőtt, a szakdolgozóké pedig kétszeresére – emlékeztetett Kásler Miklós, aki hozzátette:hatalmas lemaradásból kellett felzárkóznia az országnak, hiszen a szocialista kormányok idején az egészségügyben dolgozók még alulról a harmadikak voltak a foglalkoztatási csoportok között.

Az idei kórházi konszolidációval kapcsolatban a tárcavezető elmondta, az intézmények eladósodásának hátterében több ok is húzódhat, ezeket nagyon pontosan fel kell mérni, és biztonságos, hosszú távon is hatékony gazdálkodást kialakítani. Szavai szerint szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre, akiket hívhatunk akár kancellárnak vagy pénzügyi biztosnak is, azonban nem olyan hatáskörrel fognak bírni, mint más ágazatok kancellárjai.

Ezt az intézkedést azután tudják majd bevezetni, ahogy elkészül a tizenöt legjobban eladósodott kórház értékelése, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) végez, de Kásler Miklós felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy ők is adjanak szakembert a vizsgálathoz.

A miniszter kijelentette: a kórházak gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék arra mutatott rá, ami nem működik jól. Megerősítették a már korábban meglévő véleményünket, hogy át kell nézni a kórházak pénzügyi viszonyait, de nem úgy, mint egy gyárat vagy iskolát, hiszen az egészségügy egészen speciális helyzetben van. Ez a speciális helyzet két alapvető, ám sokszor nem szinkronban lévő törvényszerűségből fakad. Az egyik, hogy minden beteget el kell látni, ez számít prioritásnak. A másik viszont az, hogy nem vállalhat kötelezettséget az adott kórház olyan ellátásra, amelyre már nincs fedezet – mondta a miniszter. Az adósságállomány egy része ebből is fakad, illetve abból, hogy mindennek emelkedik az ára. Kásler Miklós példaként említette a gyógyászati segédeszközöket, amelyeknek egy év alatt is jelentősen megemelkedett az ára, ezért is döntött a kormány az egészségbiztosítási kassza keretének 34 milliárd forinttal történő megemeléséről.

A hálapénzrendszert Kásler Miklós szerint úgy lehet kiiktatni, ha a béremelésekkel elérik azt a színvonalat, amikor nem lesz már szükség erre, ez azonban nem néhány év munkája.Kásler hozzátette:, hogy a magyar társadalomba sajnos már mélyen beivódott a paraszolvencia, azonban vannak orvosok, köztük ő is, aki nem fogadott el hálapénzt.

Egyes betegek ezt azzal teszik egyenlővé, hogy ha az orvos nem fogad el tőlük pénzt, akkor biztos halálra vannak ítélve. Ezt a romboló hálapénzrendszert tehát le kell építeni – emelte ki a miniszter. Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy a gyógyítás alapfeltétele a bizalom, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a médiumok ne végezzenek lejáratókampányokat az egészségügy ellen. Az EMMI vezetője továbbá elmondta, hogy

a nyugdíjaskorú ápolók és orvosok továbbfoglalkoztatásáról nem terveznek jogszabályt módosítani, az ügy jelenleg nincs napirenden. A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háziorvosok jelentős része nyugdíjkorhatár felett van, és számukra továbbra is biztosítják a foglalkoztatást. Az elvándorlás az utóbbi években jelentősen csökkent mind az orvosok, mind az ápolók esetében – tájékoztatott a tárcavezető, aki úgy látja, hogy a jövőben sem fog romlani a helyzet.

Az emberi erőforrások miniszterével készült teljes interjút a Magyar Idők hétfői számában olvashatja el.

(forrás:www.origo.hu)