Nem emelkedhet a rezsi és nem drágulhatnak az élelmiszerek – ezzel az alapelvvel fogadta el a kormány a következő évtizedekre vonatkozó nemzeti energia- és klímatervet. Európában dilemmát okoz a klímavédelemre fordatható források előteremtése: több tagállamban felmerült az üzemanyagárak emelése, de több zöldpárt a húst és a tejet is drágítaná, mert sok metánt termelnek a tehenek – hangzott el az M1 Híradójában.
A kormány vállalja, hogy 2050-re klímasemleges lesz Magyarország, azzal a feltétellel, ha az átállás költségeit a legnagyobb szennyezők fizetik meg.
2022-től a 25 ezer főnél nagyobb magyarországi városokban kizárólag elektromos buszokat lehet forgalomba állítani – ez is szerepel a kormány készülő klíma- és környezetvédelmi akciótervében, amelyről Orbán Viktor beszélt csütörtökön évindító sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök a feladatok között megemlítette, hogy minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól. A kabinet a héten elfogadta a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát is, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai feladatait.
Az intézkedések elősegítik, hogy 2050-re hazánk karbonsemleges legyen
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a stratégia ismertetésén kiemelte: a dokumentum számos konkrét intézkedést tartalmaz, amelyekkel elérhető, hogy
2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.
Az intézkedések alapot teremtenek arra is, hogy 2050-re Magyarország karbonsemleges legyen, vagyis drasztikusan lecsökkentse a Föld hőmérsékletét befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátását.
Szólt arról is, hogy a hosszú távú lépéseket tartalmazó programterv, a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia 2050 az év végéig elkészül.
Az energiahatékonysággal meg lehet őrizni a rezsicsökkentés eredményeit
„Arra irányulnak az intézkedések majd, hogy a fogyasztók energetikai, rezsikiadásait fenntartható módon minimális, de a szolgáltatók költségeit fedező szinten tartsuk. Segítjük a fogyasztókat, hogy javítsák az energiahatékonyságukat, okosabban használják az energiaforrásaikat” – mondta Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, ugyanakkor 50 ezer milliárd forintba kerül majd, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Magyarország.
A klímabajnokság élmezőnyében van Magyarország
Egész Európa hosszú viták előtt áll, hogy hogyan lehet előteremteni a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges pénzt – erről beszélt Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök négy pontban foglalta össze Magyarország álláspontját, amit majd a vitában képvisel.
„A klímarongálókkal kell első helyen megfizettetni a klímasemleges gazdaság költségeit, ezek a nagy szennyező országok és a nagyvállalatok, tehát a teher nem eshet a kicsik vállára. A második, hogy úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára se. A harmadik, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, ez azt jelenti, hogy az Európai Unió következő költségvetésében
nem fogadható el, hogy a kohéziós alapokból vegyük el a pénzeket, és tegyük át klímavédelmi célokra”
– mondta a miniszterelnök.
Az is fontos, hogy kimondják – tette hozzá –, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: Magyarország kiindulópontja a klímasemlegesség útján kedvező, mert 21 olyan ország van, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre, miközben csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, és Magyarország ezen országok között van. „Magyarország a klímabajnokság élmezőnyéhez tartozik” – hangsúlyozta a kormányfő.
(hirado.hu nyomán)
Oszd meg másokkal is!
