Ugyanazok az ellenzéki politikai erők és véleményformálók, akik azt állítják, a mai kormány megszüntette a jogállamot, a jogállam időszakos felfüggesztését ígérik győzelmük esetére, hogy úgymond helyreállítsák a jogállamot. Mit tart a szembetűnő jelenségről?
Ebben jókora ellentmondás van. A baloldal számára az a jogállam, ahol ők vannak hatalmon, ahol feladják az ország nemzeti és gazdasági szuverenitását és ahol a migránsokat akadály nélkül betelepítik. Mintha semmi sem volna drága nekik, hogy a hatalmat megszerezzék és meg is tartsák, illetve hogy visszaforgassák az idő kerekét.
tömeges munkanélküliséget, eladósodást, szegénységet okoztak, a múlt dörömböl a kapukon. A jogállam majdani „pillanatnyi megállításának” egyre gyakrabban hangoztatott kívánalma – többek között Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, Jakab Péter pártvezetők, Fleck Zoltán jogszociológus, Bárándy Péter volt MSZP-s igazságügyi miniszter által – azt is mutatja: a legvérmesebb választási reményük az egyszerű többség megszerzése 2022-ben. Kétharmad megszerzésével nem számolnak, viszont szeretnének kétharmados többséget igénylő ügyekben kényük-kedvük szerint dönteni. A magyar emberek eddig is átláttak rajtuk, és bízom benne, hogy ezután is így lesz: a baloldal bevándorláspárti és nemzetellenes politikája végképp tönkretenné Magyarországot. Gyurcsány és a baloldali front mögött valójában a bevándorláspárti európai baloldal, a Soros-hálózat és a külföldi spekulánsok diktálnának újra.
Akár úgy is tűnhetne, hogy 2022-es győzelmük esetén a „NER lebontására” egy kormányzati pozícióból előidézett polgárháborús helyzettel segítenének rá. Igaz, hogy az ellenzék vezére, Gyurcsány Ferenc legnyíltabban a Zoomolj Ferivel című bulvárvideójában pendítette meg ezt: „Abban hiszek, hogy elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ahol elég erős népakarat van ahhoz, hogy megszakítsuk a történelmi-politikai időt egy pillanatra…”
Sajnos nagyon árulkodó ez az „elő lehet állítani egy olyan helyzetet” szöveg. A baloldal soha nem riadt vissza erőszakos, manipulatív módszerektől, hogy a hatalmat megszerezze vagy megtartsa. A különleges jogrend bevezetésének kísérlete, egy felülről szervezett provokációsorozattal sajnos benne van a pakliban. Tekintsünk el az 1990-es taxisblokádtól, amit ellenzékből szerveztek, és mondjuk csak azt, a balliberálisok bajkeverésben nagymestereknek bizonyultak már az első Orbán-kormány után is. Ha visszagondolunk a 2006 őszi eseményekre, amikor például a tévészékház ostroma úgy zajlott le, hogy a közvetlen közelben állomásozó, jól felszerelt rendőri erők nem kaptak utasítást a beavatkozásra. 2006. október 23-án már nagyon kétélű volt az erőszak általuk használt fegyvere, de Gyurcsány abba is belevágott. Akár ilyen áron is készek arra, hogy szétverjék azt a társadalmi berendezkedést, amely az országban gazdasági fellendülést hozott, az embereknek nyugodt körülményeket biztosított.
A jogászt kérdezem most: megoldható, hogy valakik „egy pillanatra” megszakítsák a történelmi-politikai időt? Valóban felfüggeszthető a magyar jogrendszer működése?
Ilyen lehetősége senkinek nincsen, az Alaptörvény tartalmazza, hogy mikor lehet eltérni a rendes jogrendtől. Most kicsit egy ilyen időszakban vagyunk a járvány miatt. De még háború esetén is meg van szabva, hogy mennyiben, milyen feltételek mellett lehet eltérni, ki mit tehet egy ilyen helyzetben. A játéktér adott, a játékszabályok pedig világosan le vannak fektetve. Mint a sakkban, ahol meg van határozva a mezők száma, és hogy a két játékos hogyan tud lépni a figurákkal.
A baloldal hozzáállását egyébként jól mutatja az is, hogy meghatározó szereplőik, ideológusaik azt vallják: amíg őket már nem, addig mindenki mást köt az a rendszer, amit ők a maguk részéről félretolnának.
Az ELTE ÁJK egyetemi tanára, Fleck Zoltán már tavaly nyáron így írt: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltozáskor, nagy forradalmak után.” Mire utal, ha a kórusba a szellemi holdudvar is ennyire beszállt?
A forradalom emlegetése megint csak egy megszervezendő zűrzavarra utalhat, amelynek folyományaként netán törvényesnek állíthatnák be a törvénytelent, rendszerváltozásnak a posztkommunista, neoliberális, illetve a birodalmi törekvéseknek megágyazó visszarendeződést. Az ideológusi szerepkörben tetszelgő Fleck Zoltán a bíróságok működését is gyakran kritizálja, azt feszegetve, hogy ha nem lesz kétharmaduk, akkor mit lehetne majd tenni. Hadd jegyezzem meg: nem emlékszem, hogy az 1990-es rendszerváltás idején bármit is felfüggesztettek Magyarországon. Fleck viszont ezt tenné az Alaptörvénnyel, az intézményrendszerrel. Úgy beszél, mintha vérben-fájdalomban, könnyben fogant változást igényelne a politikai helyzet, és nekik egyfajta jótékony szándékú rombolásban kellene gondolkodniuk, hogy az általuk megálmodott szép világot fel tudják építeni. Egy olyan, szerintük „tiszta jogállami struktúrát”, amelyben Soros György mondhatja tollba az új alkotmányt.
Milyen alaptörvény-módosítási szándékok körvonalazódnak az ellenzéki kritikák alapján?
Nem bírják elviselni, hogy Alaptörvényünknek hangsúlyos része az identitásvédelmünk és azon keresztül a szuverenitás megőrzése. A migránsválságra válaszul alaptörvényi szinten gátoltuk meg, hogy az unió önhatalmúlag beleszólhasson, kivel élhessünk együtt saját hazánkban. Az Alaptörvény emellett oltalmat nyújt a családjainknak és gyermekeinknek a korunkban egyre agresszívebben nyomuló genderideológiával szemben is. Meghatároztuk azt is, hogy mit tekintünk családnak, kiket tekintünk a család tagjainak. Tegyük hozzá, mivel Soros György meghirdette az örökjáradék-kötvényeit, hazai lekötelezettjeinek ezen a téren is megvan a feladatuk. Ha rajtuk múlna, hazánk volna az első, amely bevásárolna belőlük. Az Alaptörvény ellenben útjukban állna akkor is, ha megragadhatnák a kormányrudat.
Elsőként mégis a legfőbb ügyészt szeretné eltakarítani az útból az egyesült baloldal, bár Polt Péter hivatala 2028 végéig szól. Hogy viszonyul ön ahhoz, hogy például Fekete-Győr András a „nyilvánosság és az egész politikai gépezet nyomásával” szeretné elérni Polt távozását, hogy megvalósíthassa a „fidesztelenítést” a közigazgatásban, sőt, a gazdasági szereplők között?
A „nyomás alá helyezni állami kulcsfigurákat” című tervről nekem Szász Károly megveretése ugrik be. Emlékszünk: Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke volt, és 2003-ban brutálisan bántalmazták. A balliberális garnitúra már bizonyította, hogy verőlegényekig bezárólag fel tud építeni egy olyan háttérállamot, amellyel produkálni képes sötét ügyeket. Ezek gyökereit mi 2010 után elvágtuk, de nem lehet kétsége a társadalomnak, hogy ezek újra kinőnének, ha a régi-új arcok hatalomra kerülnek. Ráadásul Gyurcsány Ferenc és az egykori magyar gárdások ma már egymás vállát veregetik egyazon politikai összefogásban.
Az ellenzék szerint a Fidesz bebetonozta a hatalmát, amikor bizonyos tisztségekre a saját embereit ültette. Van-e baj a legitimációjukkal?
Gondoljunk az Országgyűlés által csak kétharmados többséggel megválasztható közjogi tisztségviselőkre! Pontosan azért van ez így, hogy erős legitimációval rendelkezzenek működésük során. Amikor az ellenzék prominensei és ideológusai eljárások indításával is fenyegetőznek, nem tudom, mire gondolnak. Ha nem követett el a legfőbb ügyész bűncselekményt, akkor milyen eljárásról lehet szó? Semmilyenről.
közjogi méltóságok leváltogatására, korrupciós ügyészség felállítására semmilyen lehetőség nincs, a magyar és az európai jogrendszerben ugyanis alapvető a hatalmi ágak szétválasztása. Amivel egyáltalán kísérletezhetnének, az a jogon kívüli eszközök tárházába tartozik. A leváltogatásokhoz csak egy példa: 2007-ben még ők választották meg jegybankelnöknek azt a Simor Andrást, aki hét százalékon tartotta az alapkamatot, ami egy adósnyúzás volt az emberek számára. Mégis békésen kivártuk megbízatása lejárását. Hasonlóan, azaz a jogállamiságot szem előtt tartva maradtunk türelmesek más, meghatározott időre szóló kinevezettjeik esetében, még ha rengeteg kárt okoztak is.
Ha az önök politikai ellenfelei alkalomadtán másképp próbálnának tenni, miből meríthetik ehhez a lendületet?
Valószínűleg bíznak abban a nemzetközi erőtérben, amely ennek a típusú nemzetietlen elitnek korábban is tágabb manőverezési teret biztosított. Gondoljunk Gyurcsány 2004-2006-os miniszterelnökségére, amikor költségvetési manővereikről csak akkor mondta ki az Európai Unió, hogy csalás, amikor már átevickéltek a választáson.
Az is beszédes, mikor Fleck Zoltán azt sürgeti: a baloldal ennél is folyamatosabban, rendszerszerűbben szolgáltasson információkat az állam működéséről az európai képviselőknek és a mögöttük álló szakértőknek. Elképzelhetjük, hogy ezek az információk mennyire lennének objektívek. A régi nótát ismerhetjük fel ebben: nemzetközi segítséggel és nemzetközi profitérdekek mentén képzelik el a kormányzást, gyámság alá vetve Magyarországot. Talán ez is belejátszott, hogy Horn Gyula óta nem volt olyan kormányfőjük, aki egy teljes ciklust ki tudott volna tölteni.
Mi szabhat gátat az esetleges felforgatási kísérletnek?
A büntetőjognak van olyan része, amely az alaptörvény-ellenes tevékenységeket szankcionálja, illetve annak erőszakos megváltoztatásával szemben védi az államot, a társadalmat. Ezért is fogalmazzák meg gyakran ködösítve az elképzeléseiket, tudják, ennél kicsit meredekebb kijelentések esetén már akár a Btk-t is elő lehetne venni velük szemben. Csak törvényes választáson alapuló, megfelelő parlamenti többség birtokában lehet a szóban forgó törvényekhez hozzányúlni. Ez is a jogállam meg a demokrácia lényegéhez tartozik. Ha ezt nem fogadják el, akkor ki se ejtsék ezeket a fogalmakat a szájukon, nem hogy ezeket kérjék számon a kormányon!
Mindeközben Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az orvosokat és a tanárokat buzdítja sztrájkra. Van erre ön szerint fogadókészség?
Ők, bár nem mondják ki, mégis úgy vélik, választási esélyeik szempontjából a „minél rosszabb, annál jobb” logikáját kell bátran követni. Ha jól megy a gazdaság, ha az emberek egzisztenciája biztosítva van, ha az egészségük nincs eléggé veszélyben, akkor miért akarnának a választópolgárok változtatni? Más volna a helyzet, gondolják, hogy ha nem tudnának bemenni a kórházba, rendelőbe, nem tudnák bevinni a gyerekeket az iskolába. Mert akkor ugye ki a felelős? Persze, hogy a kormány – legalábbis ők arra játszanak, hogy így csapódna le. Csakhogy ez kétélű fegyver, egyáltalán nem biztos, hogy a célzott hatást éri el az elbizonytalanító offenzíva, a rágalmak szórása a túloldalon. De nincsenek illúzióim: ha elmúlik a járvány, biztosan újra megpróbálkoznak a tüntetésekkel – ahogyan parlamenti választási vereségük esetén is. Az álcivil szervezkedés anarchista atyjának, Saul Alinskynak az erőszakos és fondorlatos módszerei már túlontúl beivódtak az ellenzéki pártok gondolkodásmódjába. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben azt láthattuk, az effajta kísérletek nem érték el céljukat, bebizonyosodott, az állam normál békeidőben jól tudja kezelni a provokációkat.
Hogyan előznék meg azokat a történéseket, amelyekre az ellenzék célozgat?
Be kell mutatni, hogy milyenek ők valójában. Hiszen már pusztán az, amikor Gyurcsány megfenyegeti Vidnyánszky Attila rendezőt, hogy földönfutóvá teszi, erőszakos és jogállamellenes. Orbán Viktor elleni hisztériát szítva valójában el akarják venni a szuverenitásunkat, gazdasági függetlenségünket, jólétünket, ugyanoda vezetnének vissza minket, ahol 2010 előtt voltunk. Felőlük aztán jöhet az infláció, a Soros-örökjáradék, iróniával szólva a felszabadító szovjet csapatok vagy bármi. Minél élesebben láttatnunk kell a társadalommal, hogy
amelynek még a járvány idején sem kell szégyenkeznie. Gazdasági növekedésünk ott van Európa élbolyában, foglalkoztatottsági adataink jelenleg az első háromban vannak, nyugdíjat tudunk emelni, támogatni tudjuk a családokat, a vállalkozásokat. Mindez egy következetesen nemzeti érdekű politika eredménye, melyet közösen, nem felülve a rémhíreknek, képesek vagyunk megőrizni. Gyurcsány bármit megkockáztatna a hatalom megszerzése érdekében. Mi inkább ne kockáztassunk!
Fotók: Mátrai Dávid
(Joó István, mandiner.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!
