„Az egyházak igenis politizáljanak! Nem, véletlenül sem a napi politika nemegyszer sekélyes, ütök-kapok bugyraiba való aláereszkedésre gondolok. De azokra, a világszerte politikai és törvényhozási aktusokban is kifejezett, sokszor romboló természetű szellemi kihívásokra adandó válaszokra mindenképp, amelyek az egyházak minden tagját és közösségeink egészét ugyanúgy érintik.
Az egyházak missziós feladata az Ige hirdetése minden történelmi időben. A kommunikációjuk persze nem állhat meg itt, hiszen hitük és hitelességük forrása épp az, hogy élő kapcsolatban vannak a teremtő Istennel, azaz »felfele« is folyamatos, imádságos párbeszédben állnak. Az emberekkel folytatott kommunikáció sem merülhet ki egy fogyatkozó csoport rutinszerű kiszolgálásában. Az itt és most élő embereket feszítő nagy kérdésekre az egész társadalom számára szükséges hitre épülő alternatívát felmutatni!
A háború, a társadalmi anómia (a közösségi viselkedést szabályozó normák meggyengülése és az ebből fakadó deviáns viselkedések elterjedése) okai és következményei, a gyermekvállalástól való elfordulás, a családok, közösségek felbomlásának miértjei, a gender-tévtanok súlyos következményei vagy épp az életvédelem és a teremtésvédelem nagy dilemmái mind olyan ügyek, melyek kapcsán fontos világos szavakkal megszólalni. Lényeges aláhúzni, hogy ezek a válaszok soha nem fogják elnyerni az emberek összességének tetszését!
Aki mindenkinek tetszeni kíván, az óhatatlanul maszatolni kezd, a rábízott igazság kezében felpuhul és elsorvad. És az igazságot kereső emberek elfordulnak tőle. De gondolkodásra inspiráló, őszinte beszéddel felismerhető arcélű, valódi alternatíva állítható egy szekuláris, istentelen és sokszor emberellenes világban is.
Az egyházak ezért – bármennyire is szeretnék sokan beszorítani őket a templomok falai közé – soha nem mondhatnak le a szélesebb értelemben vett politizálás, azaz a közösség nagy, meghatározó ügyeinek alakító szándékú tárgyalásáról. És hiszek abban, hogy lehetséges e sarkalatos kérdések kapcsán az egyes felekezetek egyediségének megtartása mellett is közös álláspont megjelenítése, mely együtt kimondva bizonnyal jobban is volna hallható.”
– írja Máthé Zsuzsa.
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
