Egy hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy a német védelmi miniszter távozása gyakorlatilag eldöntött tény. Scholz kancellár szociáldemokrata párttársa képtelen volt megbirkózni az ukrajnai háború okozta legalapvetőbb kihívásokkal is, nem beszélve arról a védelempolitikai fordulatról, amelyet Zeitenwende néven emleget a világ, és Németország katonai szerepének brutális megerősítését foglalja magában.
Lambrecht munkája kapcsán az elmúlt esztendőben folyamatosan szaporodtak a negatív észrevételek. Ő volt, aki kiigazította Scholzot, amikor az arról beszélt, hogy Németország villámgyorsan eléri a GDP 2 százalékának megfelelő összeget a védelmi képességek fejlesztéséhez szükséges büdzsé terén (de még túl is lépi azt). A miniszter szerint – saját főnökét rendkívül kellemetlen helyzetbe hozva – ez leghamarabb 2025-ben várható, de még akkor sem biztos.
Szintén ő volt az arca az Ukrajna által követelt fegyverszállítások német részről teljesen kaotikus és félrekommunikált folyamatának. A háború elején azzal vált a gúnyolódások céltáblájává, hogy diadalittasan bejelentette: 5000 sisakot küld Ukrajnának. Később összevissza beszélt arról, hogy Németország kifogyott a lehetőségekből, ezért nem tud Dingó harcjárműveket küldeni Kijevnek – két héttel később pedig arról, hogy Berlin 50 Dingót küld Ukrajnának.
Lambrecht diplomáciai érzéke szintén hagyott némi kívánnivalót maga után. Varsó december elején erős ellenérzésének adott hangot, amiért a tárcavezető – megszegve a titoktartási megállapodást – bejelentette a nyilvánosságnak, hogy rakétavédelmi rendszereket telepít Lengyelországban.
A legnagyobb botrány mégis akkor pattant ki, amikor kiderült, hogy
Lambrecht ekkor soron kívüli összeget kezdett követelni a költségvetésből, hogy befoltozza a lyukakat, ám Lindner pénzügyminiszter epébe mártott tollal írt válaszában tette helyre megzavarodott kollégáját, mondván: nem érti, hogy amikor a költségvetésről tárgyaltak, Lambrecht mire figyelt, és miért utólag akar belenyúlkálni abba.
Ekkorra már nem csak a koalíciós partnerek, de saját szociáldemokrata párttársai is egyre hangosabban tanácsolták Lambrecht menesztését, A miniszter a felelősséget próbálta elődeire hárítani, így állt elő az a pikáns helyzet, hogy a lőszerhiány miatt többek között Ursula von der Leyent tette felelőssé, aki hat éven át vezette a hadügyet Németországban.
Erős jelzésértékkel bírt, hogy Olaf Scholz egy idő után már személyesen tárgyalt a védelmi ipar szereplőivel, a területért felelős miniszterét kihagyva a folyamatból. A bizalom annyira elfogyott Lambrechttel szemben, hogy december elején már mindenki kész tényként kezelte januári menesztését.
A hivatalos bejelentés a napokban megtörténik, Scholz pedig remélhetőleg hallgat azokra, akik azt kérik: ezúttal ne csak a kvótaszámokat és azt figyelje, hogy a tárcát saját párttársa vezesse, inkább adjon lehetőséget egy olyan politikusnak, aki ért is a védelmi területhez. Nem úgy, mint Lambrecht, akiről az a hír keringett, hogy igazából belügyminiszter szeretett volna lenni, de ha ló nincs, jó a szamár is alapon végül elvállata a rábízott feladatot.
(Révész Béla, mandiner.hu)
[pj-news-ticker]
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
Figyelem!
Veszélyben a munkánk, veszélyben a mindenszo.hu!
Mint arról már beszámoltunk, teljesen jogtalanul, és oktalanul a Facebook korlátozta a negyvenezres Facebook oldalunkat. Az elérésünk teljesen lecsökkent, szinte a nullára.
Alternatív módokon is próbálunk hozzátok eljutni, ezért arra kérünk téged is, segítsd a munkánkat, ha teheted, kövess minket a többi közösségi médiában is, mindegyiken szintén naprakész információkhoz, hírekhez juthatsz:
TELEGRAM csatornánk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
TWITTER oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
REDDIT oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
VK oldalunk, itt tudsz csatlakozni hozzá:
Kövess minket az alternatív Facebook oldalunkon is, itt tudsz csatlakozni hozzá:
Támogasd munkánkat egy lájkkal! Köszönjük!
