in ,

Transzparens az ATV-ben: Cseh Katalin ügye az ellenzéki médiában nem ütötte át az ingerküszöböt

Pongrácz Bálint, a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársa összehasonlító elemzést végzett a két ügy médiafolyamatairól.

Pongrácz Bálint, a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársa összehasonlító elemzést végzett a két ügy médiafolyamatairól. Mint elmondta, látszik, hogy a magyar közéleti sajtó eltérő részein elhelyezkedő médiumok rendkívül különböző módon számoltak be a közelmúlt két nagy politikai ügyéről.

 

Varga szerint nyilvánvaló, hogy egy-egy trendnek nem csak tervezett, hanem organikus oka is lehet, elvégre minden médium igyekszik arról írni, ami az embereket érdekli. Azt azonban állítása szerint sosem lehet megmondani, hogy egy médium azért ír-e egy témáról, mert az érdekli a közvéleményt, vagy azért érdekli a kérdés az embereket, mert egy adott médium sokat ír róla.

 

 

Forrás: Transzparens Újságírásért Alapítvány

 

Az elemzés egyik sarokköve az volt, hogy egy-egy médium mennyit írt a két ügyről. Hogy fair-ek legyenek, a két ügy esetében a sajtóba történő berobbanás első két napját választották meg vizsgált időszaknak. Ez a Pegasus-ügy esetén 2021. 07. 19-20-át, a Cseh Katalin-ügy esetén 2021. 07. 20-21-ét jelentett. Akkor számított egy-egy cikk, ha a tagekben, a címben vagy a leadben szerepelt valamelyik ügy. Így természetesen előfordulhat az, hogy maga a Pegasus nevű kémszoftver és Cseh Katalin korrupciós vádjai más írásokban is említésre kerültek, de az Alapítvány csak azokat a cikkeket vette alapul, amelyek legalább részben témájukként jelölték meg az egyik ügyet. A vizsgált médiumok csoportja a kormánypártinak tartott Pesti Srácok, Origo, Magyar Nemzet és Mandiner, valamint a nem kormánypártinak tartott Index, Telex, 444.hu és 24.hu volt.

Az orgánumokat három fő csoportba osztották be, a két üggyel kapcsolatos cikkek aránya alapján. Az első csoportba tartozott a Pesti Srácok, Origo, Magyar Nemzet, akik nagyjából ugyanannyit vagy akár többet is írtak a Cseh Katalin-ügyről mint a Pegasus-ügyről, a második kategóriába a Mandiner tartozott, mivel az oldalunk sajátosságának számító Vélemény rovatban több írás megjelent a Pegasus-ügyről, a harmadik kategóriába pedig a nem kormánypárti médiumok kerültek, akik szinte alig számoltak be a Cseh Katalin-ügyről, ám annál több cikket írtak az állítólagos lehallgatási ügyről. Érdekes megfigyelés még, hogy a nem kormánypárti médiumok az ügy kirobbanását követő 48 órában szokatlanul nagy számban publikáltak a Pegasus-ügyről. A Direkt36-tal együttműködésben lévő Telex például 42-szer írt két nap alatt a témában.

 

Forrás: Transzparens Újságírásért Alapítvány

 

Az elemzés következő lépése az volt, hogy megnézték, hogy a fent vizsgált cikkek milyen színben tüntette fel az adott ügyet. Öt kategóriába sorolták be a megjelent cikkeket: nagyon komolytalan, inkább komolytalan, semleges, inkább komoly és nagyon komoly. Jól látszik, hogy a kutatás során újfent megerősítést nyert a párhuzamos narratívákról és a médiumok szelektív tematizálásáról szóló elmélet. Míg a Pegasus-üggyel kapcsolatban a kormánypárti médiumok átlagosan több mint 50% inkább komolytalan, ezen kívül pedig semleges színben tüntették fel az eseményeket, addig a nem kormánypártiak szinte teljes mértékben nagyon komoly vagy inkább komoly színben tüntették fel az eseményeket. A nem kormánypártiak közül különösen kiemelkedik a Telex, akik majd’ 40%-ban nagyon komoly ügyként kezelték a megfigyelési botrányt.

 

Forrás: Transzparens Újságírásért Alapítvány

 

Nem meglepő módon, fordított logika érvényesült a Cseh Katalin-ügyben a kutatás szerint. A Pesti Srácok, Origo és Magyar Nemzet inkább komolynak vagy nagyon komolynak tüntették fel az ügyet, mi igyekeztünk semleges módon írni szerintük az ügyről, míg az Index, 24.hu, 444.hu és a Telex esetében nem lehet a számokból következtetést levonni, mert legfeljebb 1-1 (a 444 esetében 0) cikket szántak a témának.

Az elemző szerint „a fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy, amint az várható volt, a magyar közéleti sajtó eltérő spektrumain elhelyezkedő médiumok rendkívül különböző módon számoltak be a közelmúlt két nagy politikai ügyéről”. A megfigyelésre azt a magyarázatot, hogy a Pegasus-ügy nagy társadalmi felháborodást keltett, azzal teszi hiteltelennek az elemző, hogy a botrány gyorsan lecsengett, a médiumokból eltűntek az ezzel foglalkozó érdemi cikkek, az egyik érintett (Bánáti János) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ennyi információ mellett nem érdemes elhamarkodott következtetéseket levonni, illetve a hétfői ellenzéki tüntetés sem volt átütő erejű.

 

 

(mandiner.hu)

 

 

Add tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Bayer Zsolt üzent Hamiltonnak: szupertehetséges ez a Hamilton!

Bayer Zsolt rövid, keresetlen gondolata a buta, és teljesen jelentéktelen Mesterházyról