Bármelyik klasszikus választási rendszert nézzük, mindegyikben nyert volna a Fidesz-KDNP, a 49,6 százalékos pártlistás eredmény ugyanis azt jelenti, hogy a Fidesznek biztosan sikerült volna legalább a mandátumok felét megszerezni és így önállóan kormányozni, ami nagyon erős legitimitást ad számukra – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint az április 8-i választási eredménnyel a Fidesz Nagy-Britanniában a mandátumok 86 százalékát nyerte volna el, de Németországban is kényelmes többsége lenne. 1994-ben az MSZP 33 százalékot kapott és a mandátumok több mint felét elnyerte, az SZDSZ-szel együtt pedig kétharmadot kapott, de az persze nem volt problémás – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel.
Szerinte a választással kapcsolatos ellenzéki kifogásoknak nincs alapjuk, azok hátterében valójában a harag és a csalódottság áll.
Több mint egy héttel a 2018-as országgyűlési választás után az ellenzéki pártok vezetőinek egy része még mindig nem gratulált Orbán Viktornak és a Fidesz-KDNP-nek ahhoz, hogy ismét elsöprő győzelmet arattak. Sőt, nemhogy nem gratuláltak, egyenesen választási csalást kiáltottak: új választások kiírását, de minimum a szavazatok újraszámolását követelik. A magukat civilnek nevező aktivisták pedig egy alapjaiban új ellenzék azonnali megszervezését kérik, és abban bíznak, hogy egy elnyújtott tüntetéssorozattal majd megváltozik a voksolás végeredménye. Az a végeredmény, amely teljesen legitim módon született.
Ezeknek az üzeneteknek nem a tartalma a fontos, hanem a kiváltó oka, a kiváltó ok pedig nem más, mint a keserűség, a csalódottság és a harag
– mondja Mráz Ágoston Sámuel, akivel a legfontosabb ellenzéki kifogásokat vettük sorra. A szombati ellenzéki demonstráció egyik jelmondata az volt, hogy „Mi vagyunk a többség!”.
Ez nem igaz, mert a parlamenti ellenzéki pártok nem kaptak több szavazatot, mint a Fidesz-KDNP
– véli a politológus. Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor hozzátette: tény, hogy a választási rendszer felnagyítja az arányokat, tehát a parlamenti többség aránya, a kétharmad, nagyobb, mint a Fidesz-KDNP támogatottsága. A felnőtt társadalom 35 százaléka, a pártlistás szavazók majdnem 50 százaléka kifejezetten Fidesz-KDNP szavazó volt, és ez a magyar választási rendszerben kényelmesen elég az alkotmányozó felhatalmazáshoz – tette hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Fotó: hirado.hu
Mráz Ágoston Sámuel szerint a mostani parlamenti ellenzéki pártok számára az sem lett volna jó megoldás, ha teljesen összefognak, ugyanis még akkor is kevesebb szavazatot kapnak és kevesebb mandátumot szereznek, mint a Fidesz-KDNP.
Ez az egységkoalíció ráadásul nehezen lett volna működőképes. Ilyenre egyébként, hogy a teljes ellenzék egy pártot alkosson, még soha nem is volt példa a magyar választástörténetben.
Egy másik sokat hangoztatott „érv” az ellenzéki oldalról az, hogy a szavazatok kevesebb mint 50 százalékának elérésével hogyan lehet abszolút többséget, sőt egyenesen kétharmadot szerezni. A politológus szerint választási rendszer függő, hogy a szavazatarányból hogy lesz mandátumarány. Magyarország választási rendszere valahol az angolszász és a német választási rendszer között félúton helyezkedik el.
Az angolszász választási rendszer alapja a relatív többség: aki a legtöbb szavazatot szerzi, az kapja meg a mandátumot. Ha Angliában rendezték volna meg a vasárnapi választást, akkor a Fidesz 86%-ot kapott volna.
A magyar választási rendszernek azonban van egy kompenzációs része (hogy lakosság-arányosan és földrajzi szempontból is mindenki képviselve legyen), így lett „csak” 67% a Fidesz támogatottsága. De a német választási rendszerben is 52% körül lenne a Fidesz támogatottsága, tehát akkor is egy kényelmes többségük lenne – tette hozzá.
Ellenzéki demonstráció 2018. április 14-én. Fotó: Horváth Péter Gyula
A politológus szerint azért is megalapozatlan és történelmietlen ez a kritika, mert az 1994-es országgyűlési választáson az MSZP országos listán 32,99 százalékos támogatottságot ért el, amivel a mandátumok közel 54 százalékát szerezték meg.
Akkor nem volt probléma, hogy az MSZP az összes szavazat 33 százalékával elhozta a parlamenti mandátumok több mint felét, most probléma számukra, hogy a Fidesz még ennél is nagyobb támogatottsággal tette ezt meg.
Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: 1994-ben az SZDSZ a szavaztok 20 százalékát szerezte meg és a két párt, az MSZP és az SZDSZ együtt az összes leadott szavazat nagyjából 52%-val szerzett egy kényelmes, 70 százalék fölötti mandátumarányt.
A harmadik legtöbbet hangoztatott kifogása az volt az ellenzéki pártoknak és szavazóknak, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia.
Az ellenzéki pártok vasárnap, április 8-án, este fél 10-ig – ameddig úgy gondolták, hogy ők fognak nyerni – nagy népfelhatalmazásról, egy teljesen legitim felhatalmazásról beszéltek. Amikor azonban fordult a kocka, akkor megváltoztatták a véleményüket és előhúzták a jó öreg demokrácia-vitát
– véli Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ez a kifogás ma sem jelent többet, mint az elmúlt 30 évben jelentett valahányszor előhúzták ezt a kártyát. Mindent összevetve tehát akárhonnan nézzük a dolgot, bármelyik választási rendszert vizsgáljuk, mindenhol nyert volna a Fidesz-KDNP. Ez a 49,6 százalékos pártlistás eredmény ugyanis azt jelenti, hogy a Fidesznek biztosan sikerült volna legalább a mandátumok felét megszerezni és így önállóan kormányozni, ami nagyon erős legitimitást ad számukra – vélekedett a szakértő.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
(forrás: Szecskó Petra, pestisracok.hu)
