Kínába érkezett többnapos látogatásra Annalena Baerbock német külügyminiszter. A politikus azután utazott az ázsiai országba, hogy Emmanuel Macron francia elnök pár nappal korábban Kínában arról beszélt, Európának nem kellene beavatkoznia a Kína-Tajvan konfliktusba.
„Nem lehetünk közönyösek a Tajvani-szoros körüli konfliktusokkal szemben” – szögezte le Annalena Baerbock Tiencsinben a Politico tudósítása szerint. Kifejtette: Berlin látja, hogy mennyire fontos olyan világ körüli partnerekkel együttműködni, akikkel közös értékeket vallanak és egy oldalon állnak akkor, amikor saját biztonságunkat érő fenyegetésekkel kell szembenéznünk.
Baerbock azt is hangsúlyozta, hogy
„A Tajvani-szoroshoz való szabad hozzáférés a saját gazdasági érdekünk is.”
A Deutsche Welle beszámol arról: Baerbock szerint egy tajvani-szorosi háborús eszkaláció a legrosszabb fejlemény lenne globálisan, és Németországot mint az egyik legnagyobb ipari országot különösen súlyosan érintené.
A német külügyminiszter Macronnak is üzent, amikor arról beszélt: „Ha közös piacunk van, akkor nem lehetnek eltérő álláspontjaink az EU legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával kapcsolatban. És nincs még egy olyan partnerünk, akivel annyira szorosan együttműködnénk az EU-ban, mint a francia barátainkkal.”
Baerbock arra is figyelmeztetett:
„Világos, hogy azokat a leckéket, amiket Oroszország háborús agressziója miatt meg kellett tanulnunk, Kínával kapcsolatban is a fejünkben kell tartanunk.”
Kritikus infrastruktúrák
Kína eközben pedig Németországot figyelmeztette. Arra hívták fel a figyelmet, hogy Berlin „ne politizálja át” a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. „Reméljük, Németország nem fogja a normális kereskedelmi együttműködést átpolitizálni, ideologizálni és biztonsági kérdést csinálni belőle, mesterséges korlátozások felállításával” – üzente meg a kínai külügyi szóvivő.
Peking ezzel arra a németországi fejleményre is utalt, miszerint Berlin átgondolja a hamburgi óriás konténerkikötő bizonyos részeinek eladási terveit a kínai állami Cosco cégnek. Az eladás Olaf Scholz szocdem kancellár ötlete volt korábban, de a német biztonsági szolgálatok most „kritikus infrastruktúrának” nyilvánították a hamburgi kikötőt, s eközben Scholz saját miniszterei közül is többen tiltakoztak az ötlet ellen.
A hamburgi kínai térnyerés ellen többek között azért is lobbiztak sokan, mert azt valószínűsítik, hogy a teret nyerő Kína aztán saját kínai vállalkozásait hozná kedvező helyzetben a kikötőben,
A kínai Cosco egyébként már tulajdonrésszel bír a rotterdami és antwerpeni kikötőben, s övé a stratégiai fontosságú, görögországi Pireusz kikötője is.
Annalena Baerbock péntek folyamán kínai külügyminiszterrel találkozik, s együtt fognak Pekingbe utazni a helyi szupervonattal – ezalatt nyilván lesz idejük a fenti konfliktusokról is eszmét cserélni. Baerbock a Kínába való elutazása előtt arról beszélt: „Országunk számára nagy téttel bír, hogy sikerül-e jó egyensúlyba hoznunk a Kínával való jövőbeli kapcsolatainkat. Partner, versenytárs, rendszerszintű rivális: ezt vallja Kínáról az európai Kína-politika. Hogy az iránytű milyen irányba mozdul el, az részben attól függ majd, hogy Kína milyen utat választ” – fejtette ki Baerbock.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: Berlin szerint a Tajvannal kapcsolatos konfliktusban Kínának kell tennie a deeszkalációért azzal, hogy tartózkodik az agresszív katonai manőverektől. „Arra számítunk, hogy a régióban minden fél hozzájárul a békéhez. Ez a Kínai Népköztársaságra is vonatkozik” – nyilatkozta a német kormány szóvivője, majd hozzátette: „Úgy látjuk, hogy az olyan akciók, mint a katonai fenyegetések ellentétesek ezzel a céllal, és növelik a katonai összecsapások kockázatát”.
Csak semmi autonómia
Emmanuel Macron Kínával, Tajvannal, valamint az autonómabb európai politika szükségességével kapcsolatos kijelentései egyébként megrázták a német politikát. Ahogy arról lapunk is beszámolt:
Norbert Röttgen CDU-s parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, a Bundestag külügyi bizottságának volt elnöke hosszú tweetfolyamban kelt ki Macron kijelentéseivel szemben. Röttgen úgy látja, „Macron kínai útját Hszi melletti PR-műveletté tette, és európai külpolitikai katasztrófává”.
„Az európai szuverenitás gondolatával, melyet az USA-tól való távolság, nem pedig a vele való partnerség által definiál, egyre inkább elszigeteli magát Európában” – aggódott a képviselő az atomhatalom Franciaország elszigetelődése miatt. Röttgen megdöbbenve konstatálta, hogy Macron szerint „Kína és Tajvan nekünk, európaiaknak nem probléma“. Úgy gondolja, ha Macron tényleg így hiszi, az „nem csak naiv, de mindenekelőtt veszélyes”, mert „egy Tajvan elleni támadás annál valószínűbb lesz, minél inkább gondolja Hszi, hogy Európa egy ilyen konfliktusban semleges lesz”. Röttgen ugyanakkor leszögezte: „Nem vagyunk semlegesek!”
Reinhard Bütikofer német zöld EP-képviselő, az Európai Parlament Kína-delegációnak vezetője szerint Macron kínai látogatása „teljes katasztrófa“ volt,
A Die Welt pedig éles hangvételű véleménycikkben határolódott el Emmanuel Macron kijelentéseitől. A német lap szerint Macron gondolata egy autonóm Európáról „hibás és veszélyes”, hiszen ezzel az elképzelésével „Európa legfontosabb szövetségesét, az USA-t sérti meg”.
(Rajcsányi Gellért, Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
