Ötvenezer migránst osztana szét az unió tagállamai között Brüsszel úgy, hogy figyelmeztetésük szerint a bevándorlók áttelepítéséből minden tagállamnak, így Magyarországnak is ki kell vennie a részét.
Az unió szerint nem az a kérdés, hogyan állítsuk meg a migrációt, hanem az, hogyan tudjuk együtt, közösen, hatékonyan kezelni azt. Brüsszel továbbra is azon az állásponton van, hogy a migrációnak kifejezetten pozitív hatása van a tagállamokra. Keddi, brüsszeli tudósításunkat most videóriporttal frissítjük!
A LIBE (Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) valamint a Külügyi Bizottság tagja ma közösen vitatják meg az ENSZ migrációs csomagját. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 2016-ban elfogadott New York-i nyilatkozata a LIBE és a külügyi bizottság közös összefoglalója szerint a menekültekkel és migránsokkal való szolidaritás egyik mérföldköve, amely számos elvet és kötelezettségvállalást tartalmaz a menekültek védelmében.
Az elmúlt két évben az ENSZ tárgyalásokat folytatott a tagállamokkal, és 2018 végig el fog fogadni egy globális menekültekről szóló megállapodást. Az idei év feladata az, hogy ezt az átfogó menekültügyi keretet, biztonságos, rendezett, és szabályos migrációról szóló globális csomagot az Európai Uniós is elfogadja. A keddi tanácskozáson jelen vannak ENSZ képviselők, többek közt a szervezet főtitkár-helyettese, az Európai Bizottság képviselői, továbbá segélyszervezetek, NGO-k képviselői is.
A keddi egyeztetés nyitóbeszédében Claude Moraes, a LIBE Bizottság elnöke azt mondta, történelmi jelentőségű az ENSZ globális megoldási csomagja, mert először született olyan anyag, ami valóban globálisan kezeli a kérdést. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy menekülteket és a migránsokat meg tudják védeni a kizsákmányolástól és a rájuk leselkedő veszélyektől.
AZ IDÉN 50.000 MIGRÁNS ÁTTELEPÍTÉSÉT TERVEZIK
Az ENSZ csomagja egyedülálló lehetőség, hogy megértsük, hogyan lehet humánusan kezelni a menekült kérdést – fogalmazott vitaindítójában Dimitris Avramopoulos migrációért felelős uniós biztos. Mint mondta, a polgárok azt várják, sőt azt követelik, hogy jobban kezeljék a menekült kérdést, ami nem csak európai, hanem világméretű probléma.
Az elmúlt időszak eredményeiről kiemelte, hogy az államoknak sikerült felgyorsítaniuk a menekültügyi eljárásokat, felgyorsult az illegális bevándorlók visszafordítása, és egyszerűsödött a háborúk elől menekülők befogadása. Történelmi szükségszerűség, hogy megállapodjunk a helyzet globális kezelésében – jelentette ki Avramopoulos elnök.
Felsorolta, 2017-ben az Európai Unióban 672 ezren kaptak menekült vagy oltalmazott státuszt, ezeknek az embereknek több mint fele, 382 ezer ember afgán, szíriai, illetve iraki, háborús övezetből menekül.
A migrációs biztos szerint a menekültek jelentős része, az első biztonságos földig menekül. Meg kell óvni őket attól, hogy veszélyes, hosszú utaknak vágjanak neki, vagy embercsempészek kezére kerüljenek – ezért kell komoly támogatást nyújtani az olyan országoknak, mint Törökország, amely egy első biztonságos ország a migrációs vonalon.
Emlékeztetett az Európai Unió már 2015-ben elfogadott áttelepítési rendszerére, valamint a 2016 márciusában megkötött török megállapodásra. Ebben a rendszerben 20-30.000 menekült áttelepítésére került már sor. 2018-ban pedig további 50.000 migráns áttelepítését tervezik.
Ebben Avramopoulos szerint minden tagállamnak szerepet kell vállalnia. Sajnálatát fejezte ki, amiért az Amerikai Egyesület Államok kivált ebből a globális megoldási csomagból.
Nem az a kérdés, hogyan állítsuk meg a migrációt, hanem az, hogyan tudjuk együtt, közösen, hatékonyan kezelni azt – húzta alá a biztos. Hozzátette, meglátása szerint a migráció kifejezetten pozitív hatással is lehet a tagállamokra, befogadó országokra, azok gazdaságára. Ehhez, mint mondta, elsősorban a tisztességes, és jogszerű munka lehetőségét kell megteremteni a tagállamokban a számukra.
22 MILLIÓ EMBER MENEKÜLT 60 SZÁZALÉKÁNAK VÉGSŐ CÉLJA 10 ORSZÁG
22 millió olyan ember van a Földön, akik háborúk elől menekültnek, vagy épp azért hagyták hátra otthonaikat, mert a hazájukban alapvetői emberi jogaikat megsértették, de persze a környezeti tényezők is ott vannak a háttérben – mondta beszámolójában Volker Türk, az ENSZ védelemért felelős főtitkár helyettese.
Kijelentette, hogy legérintettebb országok nem európai országok. A menekültek 80 százaléka déli országokból indul el, ahol teljeskörűen hiányzik az infrastruktúra, az emberi méltóság és jogok. A 60 százalékuk célországa pedig döntően 10 európai ország. Csak az utóbbi években 3 és fél millió szír menekült jelent meg, indult el.
Az ENSZ főtitkár helyettese emlékeztetett, hogy elkészült egy fajta nulladik tervezet, vagyis az úgynevezett „Zero Draft”, a globális megállapodásból. Ez gyakorlatilag egy fejhívás a tagállamok felé, hogy gondolják át saját menekültpolitikájukat.
A nulladik megállapodástervezet azt mondja ki, hogy a felelősségmegosztásnak egyelőnek, igazságosnak kell lennie. Szolidárisnak kell lenni, ne csak a menekültekkel szemben, hanem azokkal az országokkal szemben is, amelyek befogadó országok, a helyzet megoldásában maximálisan együttműködők.
A legnagyobb hangsúlyt a probléma gyökereire kell fordítanunk – jelentette ki Volker Türk. Hozzátette, őszintén reméli, hogy miden tagállam elfogadja azt, hogy a globális megállapodásnak a szolidaritáson kell alapulnia.
Fontos, hogy Európában azt az üzenetet közvetítsük a világba, hogy az unió tagállamai készek betartani az emberi alapjogi chartát és és felelősséget is éreznek a charta betartása kapcsán – jelentette ki az ENSZ főtitkár helyettese.
AZ NGO-K SZERINT MÉG TÖBB ALAPJOG KELLENE A MENEKÜLTEKNEK A CSOMAGBAN
Az Európai Bizottság politikafejlesztéssel és regionális stratégiával foglalkozó osztályvezetője elsőként köszönetet mondott azoknak az országoknak, akik részt vállalnak a menekültek befogadásában. Leonor Nieto León szerint elengedhetetlen, hogy ezek az emberek méltóságteljes életet tudjanak élni, és hosszútávon gondolkodjunk.
Az EU konstruktívan részt fog venni a vitákban, aminek a végén egy valóban egységes, globális megoldási csomagot fognak elfogadni – hangsúlyozta az Európai Bizottság képviselője.
A segélyszervezetek, illetve NGO-k képviseletében Aspasia Papadopoulou szólalt fel. Úgy vélekedett, hogy az ENSZ által elkészített átfogó menekültügyi keret ígéretes és pozitív. Mert abban nem csak menekülttáborokról van szó az anyagban, hanem végre befogadó közösségekről és azok segítésének szükségességéről is – jegyezte meg a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának vezető politikai szakreferense.
Hozzátette, hogy ugyanakkor a meglátása szerint a csomagot ki kell egészíteni, egyfelől kollektív ambíciókkal és konkrét iránymutatással a tagállamok felé, hogy miként kell kezelniük a menekülteket és a migránsokat.
Globális a felelősségünk! Ezért a feladatokat is egyenlően meg kell osztanunk. Konkrétan le kell fektetni, hogy mindez a gyakorlatban hogyan fog működni – jelentette ki Aspasia Papadopoulou.
Az NGO-k képviselője úgy vélekedett, hogy a megállapodás globális hatályára is szükség van. A menekültek tekintetében pedig ami még szerinte hiányosság, és erőteljesebben kell a csomagban megjelennie, az a menekültek menedékhez való joga és igazságszolgáltatáshoz fűződő joga.
Minden tagállamra nézve kötelező legyen a genfi egyezmény ratifikálása! – húzta alá a szakreferens.
Papadopoulou arról is beszélt, hogy szükséges definiálni az elszámoltathatóságot, hogy a menekültek hosszú távon, biztonságban élhessenek a befogadó országban. E téren is világos iránymutatást kell kapniuk a tagállamoknak – jegyezte meg.
A Szentszék képviseletében Fabio Baggio atya, migránsokkal és menekültekkel foglalkozó altitkár kapott szót.Elmondta, hogy ők egy 20 pontból álló javaslatcsomagot állítottak össze, amelynek három alappillére a befogadás, a védelem és az integráció.
Hangsúlyozta, hogy az emberiméltóság és az emberi jogok elidegeníthetetlenek.
MAGYARORSZÁG ÁLLÁSPONTJA SZERINT KIEMELTEN KELL KEZELNI A NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATOT
A vitában szót kért Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki a Külügyi Bizottság alelnöke Kiemelte, hogy több szempontból pozitív irányba mozdult el a globális megállapodás tervezet. Az egyik ilyen, hogy bekerült a csomagba, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozni kell. Szintén üdvözöljük, hogy az anyagba került, miszerint biztonsági térséget, tranzitzónákat kell kialakítani. Magyarország álláspontja az, hogy ezeknek a biztonsági átvilágításoknak az unió területén kívül kell megtörténniük.
Javasoljuk, hogy a szövegbe kerüljön be a “nemzetközi védelemre nem jogosultak” fogalma is, továbbá, hogy a megállapodás különböztesse meg a menekülteket és a gazdasági migránsokat. Úgy véljük, az is fontos, hogy a hosszú távú célunk az legyen, hogy a nemzetközi védelembe fogadott menekültek majd visszatérhessenek a hazájukba.
Szintén a magyar álláspontot osztotta Pfundtner Edit, a MOST-Híd Párt európai parlamenti képviselője, Szlovákia színeiben. Azt mondta, a V4-ek gyakorlatilag egységesen vélekednek abban a kérdésben, hogy a segítséget kell odavinnünk, ahol a probléma van és nem exportálnunk a problémát, az pedig minden tagállamnak, minden nemzetnek a saját szuverén döntése kell, hogy legyen, kikkel szeretne együtt élni.
Szintén a migráció veszélyeiről beszélt felszólalásában Martin Hebner német AfD-s képviselő. Kijelentette, hogy Bajorországban például 50 százalékkal megnőtt a bűncselekmények száma a bevándorlás hatására. Ugyancsak nőtt Németország szerte a szexuális bűncselekmények, nemi erőszakok száma. Azt tapasztalják, hogy a bevándorlók 80 százaléka fiatal férfi. Az országban a fiatal nők körében úrrá lett a félelem. Sötétedés után sokan nem mernek az utcára menni.
A szolidaritás fontos, de nem a saját hazánk biztonsága árán – fogalmazott Martin Hebner, aki szerint a Németországban kialakult állapotok okát, a Merkel-kormányt kell elzavarni.
A három szekcióból álló vitanapon elhangzottak természetesen ellenvélemények is. A liberális politikusoktól már megszokott, kemény, bíráló hangnemben. A LIBE bizottság oszlopos liberális tagjai például hozták a kötelezőt. Szerintük nincs illegális migráció és a bevándorlás jó, mert nagy szükség van Európában a munkaerőre, és a bevándorlók majd fellendítik a gazdaságot. Ana Gomes portugál európai parlamenti képviselő többször is ordibálva kérte számon képviselőtársait a szerinte negatív, embertelen hozzáállás miatt. Kijelentette, hogy nem globális probléma van, hanem globális feladat. Hangsúlyozta, hogy a migráció nem lehet legális vagy illegális, hanem a migráció egy jelenség. A migránsoknak humanitárius vízumot kell bevezetni és alkalmazni az unió területén.
PS Videó, interjúkkal hamarosan!!!!
(forrás: Füssy Angéla, pestisracok.hu)
