A magyar modell működik, és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az EU szociális csúcstalálkozóján, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának eredményességére utalva. Hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma 4, a növekedés akkor mínusz 5-6 százalék volt, ma viszont már plusz 4, a költségvetési hiány pedig tartósan 3 százalék alatt van.
A svédországi Göteborgban megtartott Tanácsülés 20 év után az első szociális EU-csúcs.
A tanácskozás „Munkahelyváltás a kihívásokhoz igazítva” elnevezésű szekcióülésén felszólalva a magyar kormányfő kiemelte: sok jó felvetést hallanak, miniszterelnöksége során ő is több hasonló tanácskozáson vett részt, amelyek célja az volt, hogy ötleteket adjanak egymásnak, és „most is jó ötletek vannak az asztalon”.
Például az unió felsőoktatási csereprogramja, az Erasmus program bővítése.
De a politikánk sikere nem az ötleteink minőségétől függ”, a siker kulcsa az, hogy a jó ötletekből tudnak-e a kormányok rendszert építeni, sikerül-e modelleket létrehozni a remek ötletekből.
– mutatott rá Orbán Viktor.
Emlékeztetett: Magyarország nagyon mély válságban volt 2010 előtt, de létrehoztak egy magyar modellt.
A kormányfő ezután kifejtette, hogy a magyar modell három pilléren nyugszik:
Az első, hogy célul tűzzük ki a teljes foglalkoztatottságot, és munkaalapú gazdaságot építünk – közölte. Másodszor, mint mondta, „nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő-problémákat kívülről megoldani, tehát nem akarunk migrációval, bevándorlással problémákat megoldani”. Harmadszor „rugalmasak akarunk lenni”, a munkaerő-piaci szabályozás, az adószabályozás és a duális képzés is nagyon rugalmas.”
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma 4, a növekedés mínusz 5-6 százalék volt, ma plusz 4, a költségvetési hiány pedig tartósan 3 százalék alatt van.
Orbán Viktor szerint, értéknek kell tekinteni a saját modelljeinket, és ezért is:
Mi, magyarok, akiket a saját modellünk kihúzott a válságból, sem akarjuk a magunk modelljét lecserélni.”
Azt mondta, nem gondolja, hogy mások automatikusan tudnák alkalmazni a magyar modellt, de „bizonyos elemeit talán igen”.
A szekcióülésen Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen komoly forrásokat kell áldozni a munkanélküliség kezelésére. Lényeges a megfelelő és folyamatos képzés is, mert míg korábban egy munkavállalónak elég volt egyszer megszereznie egy végzettséget, amelyből aztán egész életében megélt, ma már akár öt év alatt elavulhatnak az elsajátított készségek – mutatott rá. Hozzátette: azoknak a helyzetét is kezelni kell, akik idő előtt elhagyták az iskolát.
Úgy vélte, nemcsak húszévente kellene megvitatni a szociális kihívásokat, hanem rendszeresen, akár évente, és ebben nagy szerepe van az EU-nak. Meg kell védeni az európai szociális modellt, a munkavállalókat – jelentette ki.
Pénteken húsz év óta első alkalommal tartottak szociális csúcstalálkozót az EU-tagországok vezetői. A csúcstalálkozónak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Stefan Löfven svéd miniszterelnök a házigazdája.
A Göteborgban megrendezett értekezleten az uniós intézmények vezetői, az uniós tagországok állam- és kormányfői, továbbá szociális partnerek vitatják meg, miként lehet előmozdítani az Európai Unióban a tisztességes munkafeltételek térnyerését és a gazdasági növekedést.
A találkozó célja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdesse a szociális jogok európai pillérének létrehozását, hangsúlyozva, hogy a három intézmény kiáll a pillérben foglalt húsz elv és jog mellett.
A szociális pillér létrehozására irányuló kezdeményezést Jean-Claude Juncker hirdette meg az EU helyzetéről szóló 2015-ös beszédében, a hivatalos javaslatot pedig 2017 áprilisában terjesztette elő az Európai Bizottság.
A göteborgi csúcstalálkozó résztvevői az oktatás és a kultúra jövőjét is áttekintik.
(Vincze Viktor Attila, 888.hu)