Nyílt levél Koncz Zsuzsának, aki szerint a magyar nép és a magyar nyelv „elfajzott”

Tisztelt mindenféle díjas Koncz Zsuzsa!

Nemrég a mindenszo.hu is beszámolt az Ön ATV-s szerepléséről, ami sok olvasónknál (teljes joggal) igencsak kicsapta a biztosítékot.

Nem szeretnénk bő lére ereszteni mondanivalónkat, ezért rögtön a lényegre térünk.
Ahhoz képest, hogy Ön a magyar nyelvet és a magyar népet is „elfajzott”-nak tartja, ahhoz képest Ön jól megél belőlünk, elfajzottakból. Itt él, itt lakik, mi „elfajzottak” töltjük meg a koncertjét full házra.

Sőt, Ön ami elfajzott nyelvünkön énekelt, és be is sepert pár díjat, amit tőlünk, elfajzott magyaroktól kapott.

Íme a díjak listája: 

Liszt Ferenc-díj (1977)
Érdemes művész (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje /polgári tagozat/ (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2006)
Kossuth-díj (2008)

Azért egy apró kérdés motoszkál bennünk, elfajzottakban: 
Ha Ön ennyire lenézi ezt a nyelvet és a magyar népet, Ön mit keres még itt?  Hm???
Legyen szíves, és takarodjon el innen! Menjen egy olyan helyre, ahol egy kevésbé elfajzott nép él, kevésbé elfajzott nyelvvel.

De mielőtt Ön eltakarodik innen, legyen szíves adja vissza a Liszt Ferenc díjat, a tisztikeresztet, a középkeresztet, és a Kossuth díjat is. Ok?

A jövőben pedig a régi dalainak új címeire adnánk pár „nem elfajzott” nyelven írt javaslatot:

Rohan az idő – the time is running (angol)
Ég és föld között – Med nebesi in zemljo (szlovén)
Ne sírj kedvesem – Не плач мій дорогий (ukrán)
Miért hagytuk, hogy így legyen – Чаму нам дазволена быць так (belarusz)

Üdvözlettel,
A mindenszo.hu szerkesztő Csapata