A Notre-Dame nem csupán egy műemlék, nem pusztán Párizs látványossága, hanem egy élő katedrális, ahol virágzó vallási élet zajlott, és 650 éve szimbóluma a kereszténységnek a város szívében – jelentette ki portálunknak adott interjújában Novák Katalin. A Fidesz alelnöke kiemelte, az önmagán is túlmutató veszteségérzet mellett a franciákban nagyon sok kérdés merült fel, amelyek megválaszolatlanok.
Bizalmatlanok, mert attól is tartanak, soha nem fog kiderülni, mi is állt a tűzeset hátterében. Mint hozzátette, a székesegyház pusztulása lelki-szellemi támpontot jelenthet annak megértéséhez, milyen fontos tennünk a keresztény kultúra Európán belüli megvédéséért.
A párizsi Notre Dame székesegyházban hétfő kora este ütött ki tűz, a lángok elpusztították a világhírű épület huszártornyát és a teljes tetőszerkezetet. A tűzeset megmozgatta a világ közvéleményét, a szolidaritás kifejezése mellett gyűjtések, felajánlások egész sora jelezte azt, Európa is nagyobb jelentőséget tulajdonított a tragédiának, egy puszta műemlék részleges elpusztulásánál. A közvéleményt a tűzeset óta foglalkoztatják az eset körülményei, sokan szándékosságot sejtenek a székesegyház kigyulladásában, hiszen Franciaországban az elmúlt időszakban számtalan templomot ért kisebb-nagyobb mértékű támadás, rongálás. A francia emberek reakciójáról, a Notre-Dame leégésének szimbólum-jellegéről, a nagyhéti készülődésről Novák Katalint, a Fidesz alelnökét kérdeztük.
Már Facebook-bejegyzésében is arról írt, hogy Párizs és a Notre-Dame sem lesz a régi többé. Most is így gondolja, vagy csak a pillanatnyi megdöbbenés váltotta ki Önből ezeket a csalódott mondatokat?
A Notre-Dame nem csupán egy műemlék, nem pusztán Párizs látványossága, hanem egy élő katedrális, ahol virágzó vallási élet zajlott, és 650 éve szimbóluma a kereszténységnek a város szívében. A Notre-Dame egyszerre a keresztény hit jelképe Párizsban és Párizs jelképe is, amelyhez engem is sok személyes emlék fűz. Tanultam, dolgoztam a francia fővárosban. Amikor láttam a megrázó képsorokat, ahogy lángokban áll a katedrális, azt súlyos tragédiának éltem meg. A tűz keletkezése után fél órával, azaz szokatlanul korán, a hatóságok már kategorikusan elutasították a szándékosság gyanúját. Ennek az előremenekülésnek az lehetett a célja, hogy az emberekben nehogy gyanú ébredjen, de éppen az ellenkező hatást értek el vele. Hiszen Franciaországban sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások, katolikus papot is gyilkoltak már a keresztény hit iránti gyűlöletből.
A találgatások mindaddig fennmaradnak, amíg a hatóság nem rak pontot a tűzeset végére…
Bízzunk benne, hogy kiderül, mi történt pontosan. Az viszont szimbolikus tény, hogy a tűz éppen a Nagyhét kezdetén pusztított. Ez egy lelki-szellemi támpont a megértéséhez. Aláhúzza, hogy milyen fontos tennünk a keresztény kultúra Európán belüli megvédéséért. A Nagyhét üzenete a szeretet, Krisztus szenvedése, a Húsvété pedig a feltámadás. A keresztény közösség még egy ilyen tragédiából is megerősödve kerülhet ki, ha eszmél.
Figyelemmel kísérte a reakciókat a közösségi oldalakon?
Nagyon sokféle reakció érkezett a tűzeset kapcsán. Voltak olyan közösségek, amelyek már aznap este vallásos énekeket énekeltek, imádkoztak, ami egy keresztényi válasz része lehet. Emellett egészen szélsőséges reakciók nyomait is lehetett látni, voltak, akik ünnepelték a Notre-Dame pusztulását. Az ilyenfajta gyűlölet nem újkeletű, s bennünket eszmélésre kell serkentsen. Meg kell erősíteni a keresztény közösségeket és egyénileg hitünket, mert nem az a tolerancia, nem az az elfogadás, ha lemondunk saját identitásunkról, saját hitünkről.
Ön ismert Franciaországhoz fűződő jó kapcsolatairól. Hogyan élték meg a franciák a Notre-Dame kiégését?
Sok francia ismerősömmel beszéltem, és azt mondhatom, Franciaország gyászol. A francia társadalmat végletekig lesújtotta, ami történt. Ugyan sok francia templom ellen történt már támadás, kisebb-nagyobb károkozás az utóbbi időszakban, de az, hogy a Notre-Dame ott lángol Párizs közepén, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeztek, hogy évekig nem is lehet majd bemenni az épületbe, és senki nem tudja mi is következik ezután, komoly bizonytalanságot okoz. A talán önmagán is túlmutató veszteségérzet mellett a franciákban nagyon sok kérdés merült fel, amelyek megválaszolatlanok. Bizalmatlanok is, mert attól is tartanak, soha nem fog kiderülni, mi is állt a tűzeset hátterében. A média és egyes politikusok egyébként is igyekeznek a társadalmat feszítő konfliktusokat felszín alatt tartani. Ha eltussolják a tűzeset körülményének vizsgálatát, az csak tovább erősíti a feszültséget és a gyanakvást. Segítene, ha megneveznék a felelősöket, hiszen valamilyen formában bizonyosan voltak.
Mi, magyarok, hogyan segíthetünk?
A magyar kormány már felajánlotta segítségét, de azóta is érkeztek további, nemcsak pénzbeli felajánlások. Volt például, aki a munkáját, szakértelmét ajánlotta fel. Jó látni, hogy a tűzeset megmozdította a magyarokat is, és az emberek most nem arról vitáznak, hogy megengedhetjük–e magunknak, hogy a gazdagabb Franciaországot támogassuk, hanem azon gondolkodnak, miben, hogyan tudnának segíteni.
Elég mozgalmas időszak következik a magyar közéletben. Mégis, szabad az ünnepek alatt politizálni, politikával foglalkozni?
A Húsvét mindenki számára egy lehetőség, hogy a hagyományos népszokásoknál, gasztronómiai élvezeteknél többet adjon. Minél nagyobb a zaj körülöttünk, annál nehezebb alkalmat találni a befelé és Isten felé fordulásra a mindennapokban, így akinek sikerül akár csak egy rövid időre is elmélyülnie és elcsendesednie a Nagyhéten, az megerősödhet hitében, önmagában. Húsvétkor a feltámadást ünnepeljük, ami a saját közösségeink számára is lehetőséget jelent a lelki felemelkedésre. Ha az a kérdés, minek van helye ebben az ünnepkörben, akkor a napi dzsungelharcnak, ami a politika sajátja, nincs keresnivalója. Személy szerint magam is próbálok rátalálni a belső csendre, amire kiváló alkalmat ad, ha a családommal együtt tudunk lenni. Ezt kívánom mindenki másnak is, hogy szeretteik körében tölthessék ezeket a napokat. És hogy gondoljunk azokra is, akik hiányt szenvednek: szeretetből, emberségből.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
(Susánszky Mátyás, pestisracok.hu)
