Romániában a lakossági gáz árát – szolgáltatóktól függően – hatalmas mértékben emelik.
A szakértők szerint ennek alapvetően három oka van: a világpiaci árak emelkedése, az egyre nagyobb függőség az orosz importtól (dacára annak, hogy Románia jelentős mértékű gáztartalékokkal rendelkezik, mivel nem képes kitermelni azokat). A harmadik oka ennek – amire a helyi sajtó leginkább fókuszál –, az az energiapiac liberalizálása.
A Gazprom diktálja az árakat
A románok 2020-ban bevezettek egy új szabályt, amelynek értelmében valamennyi romániai gázipari cégnek az általa kitermelt mennyiség 40 százalékát a Közép-európai Gázelosztó Központ bécsi tőzsdéjén kell értékesítenie.
tehát a belföldi árak egy külső tényező függvényei. Mindez meglehetősen ironikusan hangzik annak tükrében, hogy Bukarest és Moszkva között – hivatalosan – meglehetősen rossz a viszony.
Egy román napilap az Orbán Viktor-féle rezsicsökkentést dicséri
Az egyik legolvasottabb román hírportál, a Stiripesurse.ro szeptember 23-i cikkében a magyar rezsicsökkentést méltatta, kontrasztba állítva a román kormány elhibázott, az energiaárakat liberalizáló politikájával, amelynek következménye a nagyarányú gázáremelkedés lett.
Az Agerpres állami hírügynökségre hivatkozó cikk címe a következő: „Magyarország Orbánnal mindent megtesz az állampolgáraikért: az uniós fővárosok közül Budapesten a legalacsonyabbak az energiaárak”.
Ennél alacsonyabb árat csak a nem EU-tag Szerbia fővárosában, Belgrádban mértek, 8,11 eurót. Bukarestben ez az összeg lényegesen nagyobb, 17,47 EURÓ (6213 FORINT). Összehasonlításképpen: Koppenhágában, Berlinben és Londonban 33,82 euró, 33,55 euró és 27,81 euró kilowattóránként a villamos energia ára, tehát ebben a három európai fővárosban fizetnek a helyiek a legtöbbet.
Szintén augusztusban a lakossági gáz átlagára 2,87euró (1020 forint) volt kilowattóránként Budapesten.
ennél még Belgrádban is többet kellett fizetni. A legdrágább pedig Stockholmban, Koppenhágában és Amszterdamban a gáz átlagára: 22,33 euró, 12,38 euró, illetve 10,99 euró kilowattóránként. A MEKH statisztikája a 27 uniós főváros, illetve Belgrád és London adatait hasonlította össze.
(mandiner.hu)
Add tovább!