Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa Budapest, ami egyrészt a rendvédelmi szerveknek köszönhető, másrészt annak, hogy eddig nem engedtünk a migrációs nyomásnak – mondta a lapunknak adott interjúban Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta, továbbra sem kérünk a kvótákból.

Az ország eredményeiről szólva úgy fogalmazott: Magyarország kicsi, de ütemes lépésekkel jó úton jár. A kormány azt szeretné elérni, hogy a fejlődés ne csak a gazdasági makroszámokban tükröződjön, hanem mindenki érezze a saját életében.

– A Soros-terv kapcsán indított konzultációt bíráló hangok elhaltak. Sikerült meggyőzni Hadházy Ákost, az LMP társelnökét?
– Amit Hadházy Ákos bemutatott, az nem bírálat volt, hanem nettó hazugság. A konzultációt lebonyolító intézményekben a szakemberek fogadták őt, a kérdéseire választ kapott, ő mégis valótlanságokkal kürtölte tele a magyar sajtót.

Ezt a kormány nem hagyja annyiban, ezért is tett feljelentést. Egyébként a konzultációt, a beérkezett kérdőíveket közjegyző is hitelesítette. Az eredmények pedig egyértelműek: a magyarok nem szeretnék, ha a hazájuk bevándorlóországgá válna.

– Sikerül a konzultációval hatni a brüsszeli döntéshozókra?
– Ha számítanak a demokratikus értékek, akkor igen. A konzultáció aktua­litását egyébként az adja, hogy uniós szinten most lett igazán éles a betelepítés témája körül zajló politikai küzdelem. Most akarják ugyanis véglegesíteni a betelepítés jogi kereteit. Aki ezt vitatja, nyugodtan nézze meg az Európai Parlament november közepén elfogadott rendeletét.

Abban ott van minden feketén-fehéren. Kötelező, felső korlát nélküli betelepítési programot akarnak ránk kényszeríteni. És ez még nem minden. Az átláthatatlan hátterű, külföldről pénzelt NGO-kat is bevonnák az eljárásba.

– A Soros-univerzumba tartozó, egyre több vidéki városban megjelenő civil szervezetek határozottan állítják, hogy ők nem politizálnak, eszük ágában sincs befolyásolni a választásokat.
– Ha megnézzük, hogy mely szervezetek kapják a legnagyobb külföldi támogatást, na, ott egyáltalán nem karitatív szervezeteket találunk. Hanem olyan politikai aktivistacsoportokat, amelyek gyengítik az ország védekezési képességeit.

– Tudna példákat mondani?
– A bevándorlás kérdésében igen aktív Helsinki Bizottság 2015–16-ban több mint negyedmilliárd forintot kapott külföldről. Ez az a szervezet, amely milliókat keresett azon, hogy feljelentette Magyarországot, mondván, rosszul bánik a migránsokkal. Ez az a szervezet, amelyik egy olyan menekültstátust kérelmező bevándorlót véd Hasan Kilic személyében, akit korábban Törökországban terrorizmus miatt ítéltek el. Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen ezek a szervezetek nem hajlandóak betartani az átláthatósági törvényt, nem regisztrálják magukat.

– A tömeges migráció miatt Nyugat-Európában drasztikusan romlott a közbiztonság. Magyarország a béke egyik szigete, de fenntartható ez a helyzet?
– Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa. Ez egyrészt a rendvédelmi szervek jól szervezettségének köszönhető. És annak is, hogy eddig nem engedtünk a migrációs nyomásnak. A bevándorlás és a terrorveszély közötti összefüggés számukra kezdettől fogva nyilvánvaló volt. A migrációs válság kezdetén a kormány sok nemzetközi kritikát kapott azért, mert no-go zónákról beszélt egy kiadványban. Azóta már a nyugati országok vezetői sem tagadják ezek létét. A valóság lenyomta a politikai korrektséget.

– Van arról információja a kormánynak, hogy terveztek-e Magyarországon terrorcselekményt?
– Én nem kapok ezzel kapcsolatos jelentéseket, de abban biztos vagyok, hogy a hatóságok és az illetékes szakszolgálatok hatékonyan végzik a dolgukat. Ahhoz azért nem kell biztonsági szakembernek lenni, hogy belássuk: ha 400 ezer bevándorló halad át az országon, mint ahogy az 2015-ben történt, az önmagában is növeli a biztonsági kockázatokat. Ma már tudjuk, hogy az egyik párizsi merénylő Budapesten próbált toborozni.

A jelenlegi migrációs válság egyik súlyos következménye, hogy sajnos sehol sem lehet teljesen kizárni a támadásokat. A jelenlegi brüsszeli politika rendkívül ros­sz irányát jelzi, hogy a kötelező betelepítéssel a biztonsági kockázatokat is szétterítenék az egyes országok között. Ez játék a tűzzel. Épp ezért köszönjük, de továbbra sem kérünk a kvótákból.

– A biztonság lesz a tavaszi ország­gyűlési kampány egyik meghatározó témaköre?
– A biztonság és identitás kérdése nemcsak Magyarországon, hanem a legtöbb európai országban az első számú politikai téma. Ezt láttuk az osztrák és német kampányokban is.

És az is jól látszik, hogy a választók mindenhol keményen büntetik azokat a politikai erőket, amelyek nem hajlandók figyelembe venni az aggodalmaikat vagy, ami súlyosabb, önző politikai érdekből szembemennek az akaratukkal. Nem zárhatjuk ki, hogy egyes baloldali pártok azért is erőltetik a bevándorlást, mert ettől új szavazókat remélnek.

– A felmérésekből az látszik, hogy az ellenzéki oldalon tapasztalható káoszból a kormánypártok profitálnak.
– Az MSZP a totális szétesés állapotában van. Jellemző, hogy szezonális miniszterelnök-jelöltjük egy másik pártból érkezik, és egyébként nem akar egy tisztán MSZP-s listát vezetni. Ez azért így elég meredek. Főleg ha tudjuk, Karácsony Gergelynek négy éve jó pár felest kellett bevernie ahhoz, hogy megeméssze a szocialistákkal való összefogást. Eközben zajlik a csendes násztánc Gyurcsány pártjával. Mert félreértés ne essék, még most is Gyurcsány osztja a lapokat a baloldalon.

– A baloldal vergődése közepette a Jobbik lehet kihívója a Fidesznek?
– Nem hinném. Amikor Vona Gábor korábban azzal büszkélkedett, hogy eladta a pártja lelkét, sokan nem értették, miről beszél. Most már mindenki érti. Teljesen kiszolgáltatott és kilúgozott egy korábbi nemzeti pártot. Aligha ezt kérték azok, akik 2014-ben a Jobbikra szavaztak. Beszédes tény, hogy Vona Gáborék pár napja azzal az LMP-vel tüntettek együtt, amelyet korábban az SZDSZ utódjának neveztek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy Pongrátz Gergely, az ’56-os hős testvére is arra szólította fel Vona Gábort, hogy távolítsa el a néhai forradalmár képét az irodája faláról. Egy parlamenti vitában meg is jegyeztük, ha Vona Gábor levette ezt a képet, akkor ugyanazzal a lendülettel nyugodtan tegye ki Heller Ágnes, Havas Henrik és Simicska Lajos képét. Ma már ők a Jobbik szellemi és anyagi szponzorai.

– Az ellenzék állapota befolyásolja a Fideszt abban, hogy milyen kampányra készül?
– Nem lenne helyes, ha az egyre agresszívabb és reménytelenebb ellenzéki bekiabálások és akciók elvonnák a figyelmet a lényegi dolgokról. Ez alatt nem csak a bevándorlásról és az európai identitásról szóló mélységi vitákat értem. Az is a lényegi dolgokhoz tartozik, hogy Magyarország mégiscsak komoly eredményeket tud felmutatni. Jobban megbecsüli a munkát: több mint 700 ezer új munkahely jött létre. Még soha nem dolgoztak ilyen sokan a rendszerváltás óta. És ami éppennyire fontos, egyre jobban megéri dolgozni, folyamatosak a béremelési programok. És ez még akkor is így van, ha jócskán van még a béreket hova emelni.

A minimálbér például a mostani emeléssel együtt már 88 százalékkal magasabb a 2010-es szinthez képest. Aztán arra is büszkék lehetünk, hogy tovább erősödik a családtámogatási rendszer. Most a kétgyermekesek adókedvezménye növekszik, mint ahogy folytatódik az otthonteremtési program is. Januárban ismét nőnek a nyugdíjak, miközben csökken a kisvállalkozások adója, csökkennek a munkaadói adók és az internet áfája is. Magyarország kicsi, de ütemes lépésekkel jó úton jár. Azt szeretnénk elérni, hogy ez ne csak a gazdasági makroszámokban tükröződjön, hanem mindenki érezze a saját életében.

– Egyre gyakrabban vesz részt éles parlamenti vitákban, mintha átvette volna a kormányzati megmondóember szerepét.
– Alapvetően nem vagyok konfliktusos típus, de a heves parlamenti vitáktól nem ijedek meg. Ezek a demokrácia velejárói. Mindenesetre nagyon megtisztelő a világ legszebb törvényhozási épületében dolgozni.

– Milyen a viták színvonala?
– Mintha az ellenzék részéről egyre több lenne a személyeskedés és az agresszió. Ha valaki megnézi a jegyzőkönyveket, cifra bekiabálásokat fog látni, néha fenyegetéseket is. Pár hónapja engem is nyakrandira hívott egy jobbikos képviselő.

– Az LMP és a Jobbik már beígérte az elszámoltatást. Nem fél?
– Volt már olyan rendszer Magyarországon, amelyben pártok végezték az igazságszolgáltatást is. Kommunizmus volt a neve. A werberizálódó LMP ezek szerint ezt az időszakot hozná vissza. Pár hete büntetési listákkal is szaladgáltak a Parlamentben. Az ilyen akciók abból adódnak, hogy az ellenzéki pártok feltűnési versengésben vannak. Abban versenyeznek, hogy ki tud nagyobb képtelenséget állítani. Eközben arról semmit sem tudunk, hogy hogyan vinnék előre az ország ügyét. Tényleg nem túlzás azt mondani, hogy Magyarország ennél azért jobb ellenzéket érdemel.
(Baranyai Gábor – Kis Ferenc, magyaridok.hu)