Magyarország elkötelezett a béke mellett, és minden eszközt megragad arra, hogy ennek hangot is adjon, ezért terjeszt a Fidesz–KDNP békepárti határozatot az Országgyűlés elé – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kocsis Máté kifejtette, az ország politikai nyomás alatt áll. Más uniós tagállamok vezetői, a brüsszeli elit tagjai vagy akár az amerikai nagykövet mind azt szeretné, hogy Magyarország fegyverszállításokkal vagy legalább fegyverszállítmányok átengedésével, minél inkább vegyen részt a katonai konfliktusban.
A magyar emberek azonban világosan elmondták, Magyarország nem kíván belesodródni a háborúba
– hangsúlyozta a politikus.
A frakcióvezető rámutatott, a politikai nyomásgyakorlásra politikai válaszokat kell adni, méghozzá világosat. A magyar kormány többször kinyilvánította álláspontját, de a magyar Országgyűlés még nem hozott békepárti határozatot.
A nyilatkozat egyik célja a kormány álláspontjának támogatása, ugyanakkor nem lehet arról elfeledkezni, hogy a háborúban emberek halnak meg, árvák és özvegyek maradnak hátra – szögezte le Kocsis Máté.
Hozzátette: ehhez képest a nagyhatalmak nem a béke különböző verzióit próbálják elérni, hanem fegyverszállítmányokat akarnak odaküldeni. A határozat pontjai elítélik Oroszország katonai agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre – közölte a frakcióvezető, és hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy bármely ország saját érdekeink háttérbe szorítására kényszeríthet bennünket.
A nyilatkozat rögzíti azt is, hogy a gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, nem kényszerítették térdre Oroszországot, ellenben óriási gazdasági károkat okoztak egész Európának.
Magyarország ellenzi a további energiaszankciókat. A gáz- és olajimport teljes befagyasztása vagy a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátási zavarokat okozna és tovább növelné az inflációt
– mondta a politikus.
Kocsis Máté elmondta, a svéd és a finn NATO-csatlakozás kapcsán ellenvélemények fogalmazódtak meg a Fidesz frakcióülésén. Ezek egy része politikai természetű volt, mivel svéd és finn politikusok korábban sokszor rágalmazó nyilatkozatokat tettek Magyarországról. Ezért a frakció döntött arról, hogy még a ratifikáció előtt az Országgyűlés elnöke, vitarendezési és tájékozódási célból, küldjön parlamenti delegációt a két országba. A politikus szerint ugyanakkor a frakció és végső soron a parlament normális ügymenetében meg fogja szavazni a két ország csatlakozását.
(magyarnemzet.hu nyomán)
