in

Na, ebből liberós nyivákolás lesz: az MNB 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén; a kamatfolyosó nem változott.

Elemzők kedden nem vártak változást a fő monetáris eszközökben, de úgy vélték, az inflációs jelentés – amelynek főbb számait kedden délután, a teljes jelentést pedig csütörtökön publikálja az MNB – iránymutatást adhat a monetáris politika következő lépéseiről.

– A mai napon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa váratlanul 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, miközben a kamatfolyosó alját és tetejét változatlanul hagyta, így az ismét aszimmetrikussá vált – közölte Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Szerinte a kamatdöntés mindenképpen meglepetést okozott, így a forint további gyengüléséhez vezet. – A kamatdöntés mindenképpen szimbolikusnak tekinthető, hiszen ha csak a piaci hozamok csökkentése lett volna a cél, azt az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel is megtehette volna. A kamatdöntést a környező országok jegybankjainak elmúlt időszakban bekövetkezett kamatcsökkentései is motiválhatták, hiszen ezen keresztül a jegybank relatíve szigorúbbá vált. A kamatdöntést az MNB várakozásainál gyengébb gazdasági növekedés indokolhatta, hiszen az 5-8 negyedév múlva várható infláció a 4 százalék körül mozgó maginfláció mellett semmiképpen sem indokolt szigorítást – tette hozzá.

– Négy év óta először csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – reagált a döntésre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Emlékeztetett: a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére a jegybank számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során, új lépéseket és eszközöket vezetett be.

– Mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig kissé a 3 százalékos cél felett alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a következő két-három évben sem számítunk – mondta a szakértő. Az elmúlt két hónap során szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, a Fed 0 százalékra mérsékelte a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az Európai Központi Bank 750 milliárd euró eszközvásárlási programot hirdetett meg, amit a várakozásoknál nagyobb mértékben, további 600 milliárd euróval bővített, emellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot. – A Fed a legutóbbi kamatdöntő ülés után jelezte, hogy 2022-ig nem változtat a kamatokon. A kamatdöntést követően érezhetően, 350 fölé gyengült a forint az euró ellenében, míg a régiós devizák kissé erősödnek – magyarázta Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jegybanki döntést kommentálva azt mondta, hogy a kamatcsökkentés meglepetést jelent, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket.

– Az időzítés szintén meglepetés. Arra ugyanis számítottunk eddig is, hogy az év során a jegybank a hozamgörbe rövid oldalát lejjebb szeretné szorítani. Azaz a rövid kamatokat a 0,9 százalékos szintről 0,5 százalék körüli tartományba mérsékelné. Erre azonban nem most, hanem a következő hetekben, hónapokban számítottunk – mondta. Németh Dávid szerint a mostani lazítás mögött feltehetően az állhat, hogy a jegybank lefelé módosítja a korábbi GDP-előrejelzését. A kamatcsökkentéssel pedig a járvány miatt visszaeső gazdaság élénkítését próbálja támogatni. Emellett szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy az elmúlt hetekben a régiós jegybankok is csökkentették az alapkamat szintjét.

Németh Dávid hozzátette: a mostani döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.

(magyarnemzet.hu)

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Pilhál most elmondta, mit gondol a liberális történészről, Ungváryról

Döbbenet! Pikó mérgezi a józsefvárosi gyerekeket! – Kocsis Máté nagyon kiakadt