A bizottság gyorsított eljárást kért, valamint arra is felkérte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, hogy rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására.
Mina Andreeva bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy a brüsszeli testület fenntartja korábbi véleményét, miszerint a szóban forgó törvény nem összeegyeztethető az uniós joggal, mivel aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül pedig a bírák elmozdíthatatlanságának elvét.
Emellett azt közölték, hogy „a kifogásolt nyugdíjazási rendszer végrehajtása felgyorsult, ami Lengyelországban a bírói függetlenség, és következésképpen az uniós jogrend súlyos és helyrehozhatatlan károsodásának kockázatát idézi elő”.
Uniós források szerint a bizottság már a múlt héten meghozta az erről szóló döntést, de a bejelentését elhalasztották, hogy ne zavarja meg a salzburgi informális EU-csúcstalálkozót.
A lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság jelenlegi tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület 72 tagja közül 27-en már elérték, akiknek egy része így nyugdíjba kényszerülhet, és a bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnik rendesen működni az országban.
Az érintett bírák kérhetik mandátumuk meghosszabbítását, amelyet a köztársasági elnök tehet meg hároméves időszakra. Erre vonatkozóan azonban nincsenek egyértelműen megállapított kritériumok, és a kérelem elutasítása esetén nincs mód bírósági felülvizsgálatra.
A bizottság júliusban indította meg az eljárást, megfelelő válasz hiányában pedig augusztusban aktiválta a folyamat második szakaszát. A lengyel hatóságoknak egy hónapot adtak a szükséges intézkedések meghozatalára, különben – figyelmeztettek már akkor – az Európai Bíróság előtt folytatódhat az ügy.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének súlyos kockázata miatt tavaly megindította Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, képletesen atomfegyverként is emlegetett eljárást.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Varsó kész megvédeni álláspontját az Európai Bíróság előtt a lengyel igazságügyi reform ügyében – reagált hétfőn Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő arra a bejelentésre, hogy az Európai Bizottság (EB) újabb lépést tett a Lengyelországgal szemben folytatott jogsértési eljárásban. Az EB hétfőn közölte: a luxembourgi székhelyű uniós törvényszék elé utalják a legfelsőbb bíróságra vonatkozó lengyel törvényt.
Kopcinska emlékeztetett, hogy az ügyben Varsó és Brüsszel között sok hónapja alapvető nézeteltérés áll fenn. Mint mondta, a lengyel kormány az EB-nek az utóbbi hónapokban továbbított levelekben részletesen kifejtette álláspontját, amelyet kész megvédeni az Európai Bíróság előtt.
Arra vonatkozóan, hogy az EB arra is felkérte az Európai Bíróságot, hogy rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására, Kopcinska leszögezte: ezek „természetüknél fogva csak a jövőbeni ítélet végrehajtását nehezítő fejleményekre vonatkozhatnak”.
Stanislaw Karczewski, a lengyel felsőház elnöke korábban reményét fejezte ki, hogy az Európai Bíróság elutasítja az EB panaszát. Leszögezte: a varsói kormány „nagyon erős, érdemi jogi érvekkel” rendelkezik az adott témában.
A legfelsőbb bíróságról szóló, áprilisban hatályba lépett törvény értelmében több bíró már nyugállományba került. A jogszabályban 70-ről 65 évre csökkentették a legfelsőbb bíróság tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, a törvény nyomán közülük csak azokat nyugdíjazták, akik nem jelezték maradási szándékukat.
Tizenhat bíró mandátuma meghosszabbítását kérte, közülük 5 esetben Andrzej Duda elnök, az országos igazságszolgáltatási tanács véleményére is támaszkodva, meg is hosszabbította a szolgálati időt.
Duda egyúttal múlt héten 10 bírót nevezett ki a legfelsőbb bíróság újonnan kialakított fegyelmi kamarájába.
Az EB által az uniós bíróság elé továbbítandó panasz formálisan nem függ össze egy másik, Varsóval szemben szintén az igazságügyi reform miatt indított, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárással, amelyet az EB 2017 végén kezdeményezett.
(forrás:magyarforum.hu)
