Magyarországon nőtt az elmúlt években a legnagyobb mértékben a pénzügyi megtakarítások aránya a visegrádi országok között a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Az elmúlt nyolc évben 19 ezer milliárdról 42 ezer milliárdra nőtt a lakossági vagyon, vagyis 2010-hez képest megduplázódott.
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint csaknem 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások az idei első fél évben, ebből a második negyedévre bő 800 milliárd jutott. A készpénz és a betétek állománya tovább nőtt. A háztartásoknak összesen 4633 milliárd forintnyi készpénzük volt június végén, ebből 317 milliárd forintnak megfelelő valuta – hangzott el az M1 Summa című műsorában.
Június végén a lakosság az ingatlan-, az áru- és személyi hiteleket levonva 41 ezer milliárd forintos vagyonnal rendelkezett. Ez az összeg magasabb, mint az ország egyéves GDP-je. A jegybank szakértője szerint a megtakarítási hajlandóság növekedését az elmúlt évek dinamikus bérnövekedése is segítette.
Bérnövekedés fűti a vagyonnövekedést
Az elmúlt években 10 százalék feletti bérnövekedés volt, nyilván magasabb bérből többet tud félretenni a lakosság. Emellett kormányzati intézkedések is hozzájárultak a magasabb pénzügyi megtakarításhoz és így a nagyobb pénzügyi vagyonhoz.
Itt meg kell említeni a bérnövekedést támogató intézkedéseket, egyrészt a minimálbér-emelés hatását, másrészt azt, hogy az aktivitási rátát is növelte az állam, tehát próbált minél több embert beterelni a munkaerőpiacra, és így a bértömeg is nőtt – mondta Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője.
Németh Dávid elemző szerint a lakosság pénzügyi vagyonát a magasabb bérek mellett az is növelte, hogy folyamatosan emelkedtek a részvény- és ingatlanárak. Utóbbinak azért van különösen nagy jelentősége, hogy hazánkban világviszonylatban is kimagaslóan nagy, 90 százalékot meghaladó a saját tulajdonú az ingatlanok aránya.
Leépítették adósságaikat a háztartások
A szakértő szerint az is látszott, hogy a pénzügyi válság óvatosságra intette a magyarokat.
Hosszú éveken keresztül a lakosság inkább visszafizette a hiteleit, nem vett föl annyi új hitelt, mint amennyi lejárt, és ezért a háztartások össztartozása csökkent az elmúlt 8 év alatt – mondta a K&H vezető elemzője.
A jegybank szakértője úgy látja: a lakosság körében egyre népszerűbbé váltak az elmúlt években az olyan megtakarítási formák, mint például az állampapír, amiből 2017-ben több mint 5 ezer milliárd forint értékben birtokoltak a háztartások.
Nagy Márton, az MNB alelnöke ezzel kapcsolatban egy szeptemberi konferencián úgy fogalmazott: ha a lakossági vagyont is becsatornáznák a gazdaság finanszírozásába, Japánhoz hasonlóan önfinanszírozóvá válhatna az ország.
Azok az országok tudtak sikeresen felzárkózni, ahol magas volt a belső megtakarítási ráta, aminek az egyik legfontosabb része a lakossági megtakarítás. Azért fontos a lakossági megtakarítás, mert ez több tényezőn keresztül kedvezően hat a gazdasági folyamatokra. Közvetlen részvényvásárlással vagy pedig bankbetétbe elhelyezve a bankok közvetítésével forrást ad a vállalatoknak, amelyek beruházásaikkal gyorsítják a gazdasági növekedést – mondta Koroknai Péter.
A rezsicsökkentés is növelte a vagyont
A jegybank főosztályvezetője szerint a rezsicsökkentések is több pénzt hagytak a magyaroknál, akik befektetési jegyben 3944 milliárd forintot, életbiztosításban 1958 milliárd forintot, míg részvényben 800 milliárd forintot tartanak.
A Századvég tudományos munkatársa szerint az adatokból az olvasható ki, hogy évről évre nő a lakosság megtakarítása.
Ha nőnek a megtakarítások, az azt jelenti, hogy a lakosság pénzügyi helyzete javul, hiszen például lejjebb tudja építeni a hitelállományát, fel tud készülni a nagyobb beruházásokra, és nem fenyeget az az eladósodás, ami a válság előtt fenyegetett – fogalmazott Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa.
Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak. Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat legutolsó rendelkezésre álló adatai alapján a magyarok nettó pénzügyi vagyona a GDP 104,4 százalékán állt. Ugyanez a mutató a cseheknél 81, a szlovéneknél 71, a lengyeleknél 65, míg a szlovákoknál 41 százalékot tesz ki a bruttó hazai termékükhöz viszonyítva.
(forrás:www.hirado.hu)
