Újabb fordulóponthoz ért csütörtökön a migrációs válság alatt összeroskadt, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendszer reformja. Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) ugyanis nagy többséggel (43 szavazattal 16 ellenében) meghatározta álláspontját, amely a szolidaritás címszó alatt többek között a menedékkérők felső keret nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok szankcionálását tenné lehetővé.
A szavazást követően Gál Kinga, a LIBE egyik alelnöke, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője a Magyar Időknek csalódottságát fejezte ki a voksolás kimenetele miatt. Hangsúlyozta: a reformtervezet gyakorlatilag európai meghívót jelent a világ összes migránsának.
Fotó: Kurucz Árpád
Elosztási kulcs alapján jelölnék ki a befogadandókat.
A zöld jelzést kapott javaslat értelmében Brüsszel búcsúzna a dublini rendszer eddigi főszabályától, miszerint az a tagállam viseli a menedékkérelmek megvizsgálásának felelősségét, ahol a migráns belépett az Európai Unió területére.
Bár elméletileg ez akár a külső határokon fekvő tagállamok tehermentesítését is jelenthetné, a gyakorlatban inkább a kvótarendszer állandósításáról van szó, hiszen amennyiben a menedékkérő és egy adott tagállam között nem állapítanak meg kapcsolatot (ott élő családtagok, korábbi tanulmányok vagy uniós lakhely), egy EU által meghatározott elosztási kulcs alapján jelölik ki a befogadásra köteles országot. Hogy valamennyi tagállam kivegye a részét a gyakorlatból, az áthelyezés kapcsán minden alkalommal négy olyan uniós ország jöhet szóba, amelyik elmarad a saját kvótája teljesítésétől.
A befogadástól vonakodó tagállamok amiatt kerülnek igazán zsákutcába, hogy az elfogadott tervezet kimondja: a szabályokat be nem tartó országok azt kockáztatják, hogy kevesebb uniós forráshoz férnek hozzá.
– Remélem, hogy az Európai Tanácsban győz majd a felelősségtudat és a józan ész – fogalmazott Gál Kinga, utalva arra, hogy az Európai Parlament mandátumot kapott a most elfogadott álláspont képviselésére a Tanáccsal való tárgyalások során. A néppárti képviselő lapunknak a brüsszeli folyamatok még egy ellentmondására rávilágított: a dublini reformról született állásponttal egy időben a szakbizottság a külső határokon történő biztonsági ellenőrzések erősítésére is rábólintott.
Utóbbi Gál Kinga jelentéstevői szerepe mellett történt. A néppárti képviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ellentmondásos, hogy míg az érvényes iratokkal rendelkező, vízummentességet élvező országokból érkezők esetében szigorításra kerül sor, az okmányok nélküli, potenciálisan komoly biztonsági kockázatot jelentők előtt kinyitjuk a kapukat.
Ellentmondásokban amúgy sincs hiány. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke épp a tegnap kezdődött EU-csúcs előestéjén hangoztatta, hogy nincs jövője az uniós kvótarendszernek. A lengyel politikus szerint menekültügyben érdemes lenne olyan megoldásra jutni, amely nem ver éket Lengyelország és más visegrádi országok, valamint Európa többi része közé.
– A következő hetekben át kell vágnunk ezeket a hatalmas gordiuszi csomókat – szögezte le. Az EUobserver brüsszeli hírportál beszámolója szerint ezt a szándékot igazolja, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerda este munkavacsorán fogadta a visegrádi országok vezetőit. A találkozót nem követte hivatalos sajtótájékoztató, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap arról tájékoztatott: Orbán Viktor miniszterelnök sikeresnek, eredményesnek és hasznosnak értékelte a munkavacsorát.
Szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János kijelentette: a kormányfő szerint a V4-es országok teljesen egységesen léptek fel minden kérdésben, sikerült bemutatni a bizottság elnökének, hogy ez egy szoros, hatékony és sikeres együttműködés.
Orbán Viktor közben Brüsszelben több javaslatot is tett a migrációs válsághelyzet kezelésére. A távirati iroda információi szerint a miniszterelnök az Afrikából érkező migránsokkal kapcsolatban felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz hasonló pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak. „Olaszországot támogatni kell abban, hogy megvédje saját, illetve Európa határait” – mondta a magyar kormányfő.
(Judi Tamara, magyaridok.hu)
