Magyarország mindent elkövet azért, hogy ne léphessen életbe az új ukrán oktatási törvény, melynek értelmében megszűnne a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján, a helyi magyar szervezetek pedig próbálnak egyeztetni, egyezkedni Kijevvel. Egy nem régi megbeszélés szerint lehet, hogy 2020 helyett csak 2023-ban lépne életbe a törvény, és a magániskolákra nem vonatkozna.
Mit is jelent az utóbbi? Ki tartana fenn egy magyar magániskolát? Természetesen a magyar állam. Vagyis Kijev álláspontja a következő: az az iskola, amelyiket teljes egészében Magyarország tart fenn, az azt csinál, amit akar, viszont amelyiknek a működéséhez egy kopejkával is hozzájárulnak, ott kegyetlenül belevágnak az asszimilálásba.
Rendszeresen megfordulok Kárpátalján, mostani hat napos körutunk alatt azonban minden eddiginél erősebben megtapasztaltam: ami új, ami jó, ami szép, az magyar pénzből született. Az ukrán állam részéről már annak örülni kell, ha egy-két kátyút befoltoznak, ami persze még véletlenül sem történhet meg olyan helyeken, mint a Vereckei-hágó környéke.
Ezzel szemben beszédes adat, hogy amíg az idei esztendőben 16 milliárdot szánt a kormány a határon túli gazdaságfejlesztési programokra, addig jövőre már 50 milliárd forintot fog. Alig néhány napja, hogy Beregszászon 1200(!) magyar vállalkozó aláírta a pályázati szerződéseket. Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program mellett meg kell említeni a tanároknak és orvosoknak nyújtott fizetés-kiegészítést. Vagy azt az esetet, amikor kanyarójárvány miatt 8000 vakcinát juttatott a magyar kormány Kárpátaljára. Hogyan fogadta az ukrán állam az adományt? Elkezdett kötözködni, hogy az oltóanyagok már biztosan lejártak.
Ennek ellenére ugyancsak rendszeresek Kárpátalján az ingyenes orvosi kivizsgálások, szűrések. Az óvodafelújítási program elmegy az utolsó falu utolsó gyermekéig, a megújult intézmények hatalmas vonzerőt jelentenek még a vegyesházasságok körében is. Szintén anyaországi segítségből újulnak meg várak, múzeumok, templomok, amelyek jelentőségét sem lehet lekicsinyleni, elég, ha az ortodoxok hagymakupolás honfoglalására gondolunk.
Döbbenetes leírni, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: a kárpátaljai magyarság életterében jelenleg minden magyar pénzből épül. Az ukrán politikusok legfeljebb elmennek az átadásokra, hogy sajtójukban aztán arról jelenjen meg fénykép, ahogy átvágták a szalagot, mintha egy ócska kopejkával hozzájárultak volna bármihez is.
Mindezek számba vétele után joggal tehetjük fel a kérdést: ha az ukrán állam ennyire nem akar költeni a magyarlakta területekre, akkor miért nem ad túl rajta? Amennyiben a magyar állam tartja fenn ezt a vidéket, akkor miért ne vásárolhatná meg?
Ha már itt tartunk, akkor érdemes Ukrajna túlvégére vetnünk pillantásunkat, hiszen Donald Trump számunkra igen szimpatikus nyilatkozatot tett a minap. A Buzzfeed két diplomáciai forrásra hivatkozva is azt írta, hogy az amerikai elnök a G7-csúcson a világ legkorruptabb országának találta nevezni Ukrajnát és kifejezte értetlenségét, amiért ennek ellenére támogatja Kijevet a nyugati világ, a Krímről pedig úgy szólt, hogy az orosz, mivel oroszul beszélő emberek lakják. A sajtóértesülés szerint mindez egy vacsora közbeni privát beszélgetésben hangzott el, ugyanakkor nem cáfolta az amerikai diplomácia.
Márpedig, ha az amerikai elnök le akarja venni kezét a velejéig korrupt Ukrajnáról, a Krímet pedig Oroszország jogos jussának tekinti, akkor elkezdhetik vakarni a fejüket Kijevben. Mi lesz így Donyeckkel vagy Kárpátaljával?
(forrás: Märle Tamás, magyarforum.hu)
